Olaj és vér

Fülszöveg

"1996-ban a "Bérgyilkos rendőrök?", majd 1998-ban "A kő és a korsó" című könyveimmel léptem át a kisember ismeretlenségének határát. Az első kötet után szinte azonnal elveszítettem állásomat. E könyvben bemutattam, hogy milyen körülmények uralkodtak - uralkodnak - hazánk bűnüldöző hatóságain belül, milyen belső körülmények gátolják ezen hatóságok tisztességes, a valós célok elérését szolgáló eredményes munkáját. Bár konkrét ügyeket, személyeket mutattam be a megfelelő bizonyítékokkal együtt, semmi nem történt ezek feltárására, "írói munkásságom részének" tekintették a leírtakat és bizonyítékaimat. E könyv bemutatja a "Kuzma-ügy" egyes dokumentumait, elemzéseimmel igyekszem bebizonyítani, hogy Kuzma nem lehetett öngyilkos. Megismertetem Önöket a Pallag féle olajbizottság szűkebb, és tágabb környezetében eltöltött idő tapasztalataival, és megpróbálom levezetni, milyen okok miatt alakulhatott ki "foltos közéletünk", kik azok, akiknek ezek jó része köszönhető. A könyvben néhány nagyobb név is szerepel, például Pintér Sándor, Kiss Ernő, Orbán Péter, Simicska Lajos és még hasonló nagyságrendű közéleti személyiségek, akik különféle ügyekben nem kifejezetten kedvező színben tűnnek fel. Láthatóvá válik, hogy esetenként korábban nem politikai okok miatt megbukott emberek, hogyan kerülhetnek a korábbi beosztásuknál is magasabb pozícióba. Ítélje meg az olvasó, és gondolkodjon el azon, hogy 2002-ben érdemes lesz-e megpróbálkozni, "beleszólni a nagy politikába", vagy sem. Én csupán javasolni tudom, hogy mindenki, aki jogosult, él és mozog, menjen el szavazni, hogy végre valóban kiderülhessen az igazi népakarat. Mert szerintem nem ezt akartuk 1990-ben. De ha igen, akkor pedig ne panaszkodjunk, megérdemeljük. Geiger József" Vissza