Oláh Miklós Hungariája

Tartalom

Bevezetés.
1. Oláh Miklós élete. Családi származása, iskolái. A királyi udvarban apród lesz; egyházi pályára lép; előmenetele. II. Lajos és Mária, utóbb csak Mária titkára lesz s úrnőjét Németországba, majd Belgiumba követi. Itt a humanisták hatása alatt irodalmi működéshez fog. 1542-ben hazajön. 1553-ban esztergomi érsek lesz és szolgálja az ellenreformatiót, előmozdítja a művelődést. 1568. január 14-én meghal 4-18
2. Oláh Miklós birtokai. Kálmáncsa közelében három falu; Mernye és Dörgicse; Lánsér vára és Lakompak uradalom; Bécsben háza, Bécs közelében jószága és háza volt; Nagy- Szombatban két házat, Pozsonyban egyet építtetett; ugyanitt volt kertje is. Szigetvár környékén birtokai voltak 18-22
3. Oláh Miklós könyvtárai. Bécsben és Nagy-Szombatban. Könyvei között görög és római classicusok, theologiai és philosophiai munkák 22-24
4. Oláh Miklós munkái: „Hungaria" ; kiadásai; tartalma; méltatása; forrásai: írott művek, saját tapasztalatai, élő források, levelek, stilusa és értéke. „Atilla" és kiadásai; Chronicon;
Oláh Miklós levelezése; Ephemerides; Instructio Pastoralis, Catholicae religionis capita; költeményei 25-32
ELSŐ FEJEZET.
Magyarország hegy- és vízrajza.
1. Magyarország hegyrajza. Az ősi Scythia hegyei; Kaukazus; Magyarországon a Kárpátok és egyes részei; Kalata-havasok; Oláhhavasok ; Déli hegység; Budai hegység, Vértes és Bakonyerdő; Mecsek hegység; az Alpok végső nyúlványai; az Adriai tengermelléki
hegyek 33-39
2. Magyarország vízrajza. Scythiában a Hircanus s a Pontus Euxinus tenger. Magyarországon az Adria. Folyók Ázsiában. Magyarország tavai és folyói, főfolyók és mellékfolyók. Erdély folyói 39-48
3. A szigetek. A Dunában Csallóköz, Csepelsziget, és Mohácsi-sziget. Kisebb szigetek a Dunában s a Temesben 48-49
MÁSODIK FEJEZET.
Magyarország alkatrészei és melléktartományai; városok, várak, mezővárosok, falvak és fürdőhelyek.
1. Magyarország alkatrészei és melléktartományai. Mátyás óta az ország hanyatlása. A mohácsi vész előtti Magyarország képe. Az ország részei: 1. Nyugati Magyarország; 2. a Dráva-Szávaköze és a Szávántúli rész; 3. a Duna-Tiszaköze; 4. a Tiszántúl. Határaik s a bennök levő megyék. A tiszántúli területek: Havasalföld, Moldva, Erdély, Máramaros, Szamosköz, Kőrösköz, Nyirség és Temesköz. Határaik; területük és politikai viszonyaik jellemzése 50-56
2. Magyarország városai: Buda főváros, püspöki székhelyek; szabad királyi városok; bányavárosok; a szászok városai 56-58
3. Magyarország várai és várkastélyai vármegyénként, továbbá Boszniában és
Szerbiában 58-63
4. Magyarország mezővárosai megyénként felsorolva 64-69
5. Falvak. Királyi kincstári falvak. Kenyérmezei ütközet. Falvak a Nyirközben s
Erdélyben 69-71
6. Fürdők. Budai meleg gyógyító források és fürdők. Fel hévíz fürdő; források Esztergomban és Szörényvár közelében 71-72
HARMADIK FEJEZET.
Magyarország népe.
A magyarok elődei a scythák; Ázsiában s Afrikában viselt dolgaik. Magyarország lakói Oláh korában a magyarokon kívül: németek, csehek, tótok, szászok, székelyek, oláhok, ráczok, kúnok, jászok, rutének és törökök. Eloszlásuk az ország különböző részein. A székelyek ismertetése. A nép életmódját és vagyoni helyzetét jelző állapotok. A sánták és vakok Simánd községben 73-81
NEGYEDIK FEJEZET
1. Az egyház.
Az egyházmegyék: érsekségek és püspökségek; székes-és társaskáptalanok. A római egyház szerzetesrendei: a benczések apátságai, premontrei prépostságok, Szent Ágoston-rendű kanonokok titeli prépostsága, a pálosok monostorai; a karthausiak kolostora 82-88
2. A tudomány.
Könyvtárak: Budán három; az esztergomi codexgyűjtemény. Mátyás könyvtára és a Korvinák 88-90
ÖTÖDIK FEJEZET.
Művészet.
Az egyházi építkezések: érseki, püspöki székesegyházak, várkápolnák, királyi kápolnák. Várépítés: királyi mulatóvárak, a királyné várai, végvárak, magánvárak és várkastélyok. Királyi paloták. Városi építkezés. Traianus hídja. Festészet, szobrászat és zene 91-113
HATODIK FEJEZET.
Őstermelés.
1. Földmívelés. A magyar föld termékenysége; gabonatermő helyek. Dinnye- és gyümölcstermés 114-115
2. Bortermelés. A bor nagy bősége. Különböző fajtái. Bortermelő helyek. Falusi szőllő 115-117
3. Állattenyésztés. Legelők. Lótenyésztés. Baromtenyésztés. Az ökrök kivitele 117-118
4. Vadászat. Erdőségek. A vadak bősége. A király és királyné vadászóhelye. Maxon mezeje. Madárfajok 119-121
5. Halászat. Halastavak. A halak bősége. A halak nemei. Vizahalászat. Rákok 121-123
HETEDIK FEJEZET.
Ipar, kereskedelem és forgalom.
1. Ipar. Malomipar. Bányászat. Aranybányák. Pénzverők. Sóbányák 124-128
2. Kereskedelem. Marhakereskedés. A só kivitele. Borkereskedés. Kereskedelmi középpontok 128-130
3. Forgalom. Vízi és szárazföldi utak. Hidak 130-131
Melléklet:
Térkép (Magyarország XVI. századi térképe Oláh Miklós Hungariája szerint.)

Témakörök