Biológiai nitrogénkötés sekély tavakban

Szerző

Oláh János

Tóth László

Szerkesztő

Jermy Tibor

Szollár Zsuzsa

Budapest

'Oláh János: Biológiai nitrogénkötés sekély tavakban ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1987
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	190 oldal
Sorozatcím:	Biológiai tanulmányok
Kötetszám:	14
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-05-4506-3
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A sekély tavak vizsgálatát másfél évtizeddel ezelőtt a tihanyi Biológiai Kutatóintézetben kezdtem azon a Balatonon, amely még őrizte az utolsó 100 évben kialakult szerkezetét és működését. Igaz, hogy a tó másik, délnyugati végén, a Keszthelyi-medencében éppen ekkortájt kezdődtek a látványos minőségi változások. A tápanyagterhelések összegződő mennyiségi hatására alapvetően átalakult a medence élővilágának összetétele, szerkezete és működése. 1966 őszén mint kezdő kutató dolgoztam a medence közepén lehorgonyzott kutatóhajó fedélzetén. Csendes, ködös hajnalon az egész vízfelületet beborította a fonalas Aphanizomenon flos-aquae kékalgafaj. Akkor még nem tudtuk, hogy a Keszthelyi-medencében e faj tömeges elszaporodását és óriási nyár végi, ősz eleji biomasszáját éppen a nitrogénkötés látja el elegendő építőanyaggal. Pontosan ebben az évben fedezték fel egymástól függetlenül SCHÖLLHORN és BURRIS a Wisconsin egyetemen, DILWORTH a Nyugat-Ausztrál egyetemen az egyszerű, érzékeny és olcsó, az acetilén redukcióján alapuló mérési eljárást, amely sokoldalú továbbfejlesztéssel napjainkban forradalmasítja a nitrogénkötés és a denitrifikáció vizsgálatát.
Az elmúlt másfél évtized során az összehasonlító elemző módszer előnyeit kiaknázandó, Balaton-kutatásunkat több, egymástól eltérő sekély tó szerkezetének és működésének összehasonlító vizsgálatával bővítettük. A kutatási objektumokat úgy választottuk ki, hogy legyen köztük megőrzésre, a vízminőség fenntartására érdemes természetes tó (a Balaton Siófoki-medencéje), legyen minőségjavításra, restaurálásra váró rendszer (a Balaton Keszthelyi-medencéje), kacsával és hallal telepített holtág, különféle kezelésű halastavak: műtrágyázottak, háztartási szennyvízzel és hígtrágyával tápláltak. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 9
I. A NITROGÉN SZEREPE AZ EUTROFIZÁLÓDÁSBAN ÉS A
VÍZMINŐSÉG-VÉDELEMBEN 13
1. Eutrofizálódás és foszforlimitáció 13
2. Hipertófia és nitrogénlimitáció 14
3. A foszfortartalom mesterséges csökkentése a tóban 15
4. A foszfortartalom természetes csökkenése a tóban 16
5. Nitrogénforgalom a kutatások középpontjában 17
6. A tavak természetes nitrogén terhelése: biológiai nitrogénkötés 18
7. A nitrogén körforgása a tóban: ammonifikáció, nitrifikáció,
ammónia- és nitrátfelvétel 19
8. A nitrogén tartalom természetes csökkenése: denitrifikáció 21
9. Alig ismert út: nitrátlégzés 22
10. Következtetések 23
II. NITROGÉNKÖTÉS JELENTŐSÉGE 24
1. Globális szerep 24
2. A nitrogénforgalom vázlata 25
3. Nitrogénkötés az agrokultúrában 28
4. Nitrogénkötés az akvakultúrában 28
5. Nitrogénkötés és eutrofizáció 29
III. MÓDSZERFEJLESZTÉS NEHÉZSÉGEKKEL
31
1. Mérés a vízben 34
2. Kémiai vagy biológiai redukció? 35
3. Enzimtelítés az üledékben 37
4. A fizikai, a kémiai és a biológiai gradiensek megőrzése 38
5. Javított eljárás az üledék nitrogénkötésének mérésére 40
IV. A VIZSGÁLATOK HELYE, IDEJE, SZEMPONTJAI, TERVEZÉSE ÉS MÓDSZEREI 43
1. A vizsgált állóvizek jellemzése 43
2. Ütemezés 47
3. Módszerek 47
V. A VIZSGÁLT SEKÉLY TAVAK SZERKEZETE 50
1. Alapszerkezet 50
2. Kémiai környezet 52
3. Napszakos vizsgálatok a Keszthelyi-medencében 57
4. Fizikokémiai gradiensek az üledékben 60
5. Bakterioplankton 64
6. Fitoplankton 66
VI. PLANKTON- ÉS BENTOSZTÁRSULÁSOK NITROGÉNKÖTŐ
SZERVEZETEI 69
1. Nitrogénkötő bakterioplankton 70
2. Planktonikus kékalgák 72
3. Rögzült társulások nitrogénkötő szervezetei 74
4. Azotobacter- és Clostridium-populációk vertikális eloszlása az
üledékben
VII. A NITROGÉNKÖTÉS TÉRBELI ELOSZLÁSA TÓVÍZBEN ÉS
ÜLEDÉKBEN 80
1. Vertikális eloszlás a vízoszlopban 80
2. Vertikális eloszlás az üledékben 82
3. Horizontális eloszlás 85
4. Azonos típusú halastavak egyedisége 87
VIII. A NITROGÉNKÖTÉS ÉVSZAKOS ELOSZLÁSA 88
1. Évszakos ritmus a rögzült társulásokban és az üledékekben 88
2. Évszakos ritmus a vízben 89
IX. A NITROGÉNKÖTÉS NAPSZAKOS RITMUSA 95
1. Napszakos ritmus rögzült társulásokban és üledékben 95
2. Napszakos ritmus a vízben 96
3. Éjszakai nitrogénkötés 101
4. Milyen tényezők formálják a nitrogénkötés napszakos ritmusát? 101
X. NITROGÉNKÖTÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK 108
1. Szerves anyagok 108
2. Nitrogénformák: szerves nitrogén, NH4-N, NO3-N 114
3. Fény 118
4. Oxigén 119
5. Hőmérséklet 120
6. Halsűrűség 120
7. Többváltozós regresszióanalízis 122
XI. A NITROGÉNKÖTÉS JELENTŐSÉGE A TAVAK NITROGÉNFORGALMÁBAN 123
1. Nitrogénkötés a vízben 124
2. Nitrogénkötés az üledékben 127
XII. KÖVETKEZTETÉSEK 130
IRODALOMJEGYZÉK 140

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem