Október zászlaja alatt

Fülszöveg

Néhány héttel ezelőtt az RMP KV mellett működő Párttörténeti Intézet kolozsvári tagozatának gyűléstermében őszhajú, a hosszú évtizedek dolgos napjaiban meggörnyedt munkások, parasztok és értelmiségiek gyűltek össze.
A Nagy Októberi Szocialista Forradalomban születő új világ egykori, Kolozsvár tartományban élő vörös-gárdistái voltak ezek.
Az első világháború idején mint hadifoglyok kerültek a cári Oroszország szibériai fogolytáboraiba. 1917-ben, amikor az orosz bolsevikok megnyították az éhségtől, járványtól, fagytól elcsigázott és megtizedelt hadifoglyok előtt a táborok kapuit, ők is, mint annyi tíz- meg tízezer hadifogoly, szívük és elméjük legbensőbb parancsára a forradalom vörös zászlaja alá sorakoztak és az orosz proletariátussal vállvetve harcba indultak a földért, a kenyérért, a szabaságért, a békéért.
Ezen jubiláris találkozón negyven évvel ezelőtti emlékeik között kutatgatva harcos évek eseményei elevenedtek meg, regéi egy hatalmas ország hős fiainak, akikkel együtt harcoltak egy új, szabad világ meteremtéséért.
Ezekből, a már csaknem feledésbe tűnő emlékekből válogattuk össze kötetünk anyagát.
Meglehet, hogy az események egyes részletei nem egészen pontosak. De ez csak annyi, mint amikor régi, megsárgult írásokon elmosódik egy-egy betű, az egész értékét azonban nem csökkenti.
E visszaemlékezések is a munkásosztály legyőzhetetlenségének, e legyőzehetetlenségét biztosító proletárnemzetköziségnek, az országhatárokat átlépő nemzetközi munkásszolidaritásnak a legszebb példái. Vissza