Előszó
FELESÉGEMNEK KARÁCSONYRA.
(1927.)
Közelednek már a Karácsonyünnepek
S én azon töprengek, mivel lepjelek meg?
Mit adjak én Néked, kedves feleségem,
Kivel az életnek közös sorsát élem?...
Tovább
Előszó
FELESÉGEMNEK KARÁCSONYRA.
(1927.)
Közelednek már a Karácsonyünnepek
S én azon töprengek, mivel lepjelek meg?
Mit adjak én Néked, kedves feleségem,
Kivel az életnek közös sorsát élem?
Aranyom, gyémántom s egyéb földi kincsem,
Tudod Te is jól, hogy nékem ilyen nincsen.
Csak a lelkemnek van néhány halvány gyöngye,
Összefűztem őket ebbe a kis könyvbe.
A gyöngyök megsebzett kagylóban teremnek,
Sebe pedig elég van az én lelkemnek.
E sebek orvosa Te vagy jó hitvesem,
Lelkemnek gyöngyeit fogadd hát szívesen.
Ne nézd, hogy a szinük halovány és gyönge,
Csak azt, hogy mindegyik az én lelkem gyöngye.
Vissza