1.056.329

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Oktatókönyv villamos járművezetők részére

Általános rész

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Közlekedési Dokumentációs Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 212 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 17 cm x 12 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a tartalomból:
"Az ember természetes vágya, hogy a valóságos világot megismerje. A megismerés egy olyan folyamat, melynek során adatokat kell gyűjteni, kísérleteket, méréseket kell... Tovább

Előszó

Részlet a tartalomból:
"Az ember természetes vágya, hogy a valóságos világot megismerje. A megismerés egy olyan folyamat, melynek során adatokat kell gyűjteni, kísérleteket, méréseket kell végezni. A műszaki életben különösen nagy szerepe van a mérésnek. Talán nem véletlen, hogy a műszaki tudományokkal foglalkozókat röviden mérnöknek szokás nevezni.
A mérnökök tevékenységük során fizikai mennyiségeket használnak. A fizikai mennyiségeket méréssel állapíthatjuk meg. Minden mérés egy-egy kísérlet.
A legtöbb mérésnél a mérendő tulajdonság mérőeszközre gyakorolt hatását kell megállapítani. Alapkövetelmény, hogy a mérések eredménye egyértelmű legyen, azaz a mérést többször elvégezve mindig ugyanazt az eredményt várjuk. Mérőeszközeink azonban nem tökéletesek, és a mérési eredményre a környezet is gyakorol hatást. Ezért minden mérésnél fellépnek mérési hibák. Minden mérési eredmény azt fejezi ki, hogy a mért mennyiség hányszorosa egy megállapodás szerinti mértékegységnek. (Például 6 méter hatszor akkora hosszúságot jelent, mint az egységnek tekintett 1 méternyi hosszúság.) Ezért mondjuk azt, hogy a mérési eredmény a mérőszám (a példában 6) és a mértékegység (méter) szorzata.
Említettük, hogy a mértékegység nagysága az emberek közötti megállapodáson múlik. Régebben a hosszúságot úgy állapították meg, hogy a mérendő mennyiséget az ember különböző testrészeivel hasonlították össze. Így alakult ki a láb, a könyök, az arasz, vagy a hüvelyk. Az egyes mértékegységek csak egy-egy országban, vagy egy-egy területen voltak érvényesek..." Vissza

Tartalom

I. MŰSZAKI ISMERETEK 11
1. A mérés és az Sl mértékegységrendszer 13
2. Mozgástan 16
2.1. A mozgásról általában 16
2.2. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 16
2.3. Egyenletesen változó mozgás 17
2.4. Egyenletesen forgó mozgás 18
3. Erőtan 19
3.1. A testek tehetetlensége 19
3.2. Az erő gyorsító hatása 20
3.3. A súrlódás 21
3.4. Forgatónyomaték 22
4. Munka, energia, teljesítmény, hatásfok 24
4.1. A mechanikai munka 24
4.2. Az energia 24
4.3. A teljesítmény 25
4.4. A hatásfok 26
5. Elektromos alapismeretek 26
5.1. Az elektromos áram és az áramkör 26
5.1.1. Vezetők és szigetelők 26
5.1.2. Töltés, feszültség, áramerősség 27
5.1.3. Áramforrások és fogyasztók, az áramkör 28
5.1.4. Az elektromos ellenállás, Ohm törvénye 29
5.1.5. Elektromos munka és teljesítmény 30
5.2. Fogyasztók az áramkörben 31
5.2.1. Soros kapcsolás 31
5.2.2. Párhuzamos kapcsolás 32
5.2.3. A rövidzárlat 34
5.2.4. A kondenzátor 34
5.3. Az elektromos áram hőhatása 35
5.4. Az elektromos áram vegyi hatása 37
5.5. Az elektromos áram mágneses hatása 38
5.5.1. Mágneses alapfogalmak 38
5.5.2. Az elektromágnes és gyakorlati alkalmazásai 39
5.5.3. Az elektromágneses indukció és az indukált feszültség 44
5.5.4. A váltakozó áram előállítása 46
5.5.5. A transzformátor 48
6. Félvezető áramköri elemek 50
6.1. Félvezető anyagok 50
6.2. A dióda 50
6.3. A tranzisztor 51
6.4. A tirisztor 52
7. Egyenáramú elektromos forgógépek 53
7.1. Az elektromos gépekről általában 53
7.2. Egyenáramú generátorok 55
7.2.1. Az egyenáramú generátor működési elve 55
7.2.2. Az egyenáramú generátor fő részei 56
7.2.2.1. Az egyenáramú generátor forgórésze 56
7.2.2.2. Az állórész és annak gerjesztése 57
7.3. Egyenáramú motorok 58
7.3.1. Az egyenáramú motorok működési elve58
7.3.2. Az egyenáramú soros motor 61
7.4. Egyenáramú soros motorok fordulatszámának szabályozása 62
7.4.1. A motor indítása 62
7.4.2. Fordulatszám-szabályozás kapocsfeszültség változtatással 63
7.4.2.1. A kapocsfeszültség változtatása indító ellenállásokkal 63
7.4.2.2. Soros-párhuzamos kapcsolás 67
7.4.2.3. A kapocsfeszültség változtatása egyenáramú szaggatóval 68
7.4.3. Fordulatszám-szabályozás mezőgyengítéssel 71
8. Járműmechanikai alapfogalmak 72
8.1. Menetellenállások 72
8.1.1. A menetellenállások csoportosítása 72
8.1.2. Alapellenállások 73
8.1.3. Járulékos ellenállások 73
8.2. Vonóerők és menetellenállás jelleggörbék 74
8.2.1. Vonóerő jelleggörbe 74
8.2.2. A menetellenállások jelleggörbéi 75
8.2.3. Egyesített vonóerő-menetellenállás jelleggörbe 76
II. JÁRMŰSZERKEZETI ISMERETEK 77
1. A járművek általános felépítése 79
2. A futómű 80
2.1. A vasúti kerékpár kialakulása 80
2.2. A kerékpárral szemben támasztott követelmények 82
2.3. A vasúti kerékpár felépítése 82
2.4. A csapágyazás és csapágyvezetés 84
3. A hordmű 85
3.1. A hordmű feladata 85
3.2 A rugózás és a lengéscsillapítás 85
3.3. Az egyszerű hordmű 89
4. Az alváz és a kocsiszekrény 91
4.1. Az alváz és a kocsiszekrény feladata 91
4.2. A jármű jobb és bal oldala 94
4.3. Az alváz és a szekrényváz szerkezeti kialakítása 96
4.4. A kocsiszekrény belső berendezései 99
4.4.1. A vezetőhely 99
4.4.2. Ajtók 100
4.4.3. Ablakok 100
4.4.4. Utastér 101
5. A csatlásszerkezet 102
5.1. A csatlás feladata 102
5.2. A mechanikus csatlásszerkezet 102
5.2.1. Lengő vonó-és ütközőkészülék 102
5.2.2. Lírás vonó- és ütközőkészülék .103
5.2.3. MÁV rendszerű sarokütközők és csavarkapocs 104
5.2.4. Önműködő vonó-és ütközőkészülék 104
5.3. Elektromos csatlás 105
6. Forgóvázak 106
6.1. A forgóvázak jelentősége 106
6.2. A forgóvázak csoportosítása 107
6.3. A forgóvázak felépítése 109
7. Motorfelfüggesztés és hajtás 109
III. ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK 113
1. A vontatómotorok áramköre 115
1.1. Kéttengelyes, közvetlen kapcsolású motorkocsi főáramköre 115
1.1.1. A vontatómotorok kiválasztásának szempontjai 115
1.1.2. A fordulatszám szabályozás megvalósítása menetkapcsolóval 116
1.1.3. A soros-párhuzamos átmenet 126
1.1.4. A forgásirány megváltoztatása 131
1.1.5. A főáramkör elvi felépítése 133
1.2. Négytengelyes (forgóvázas) motorkocsi főáramköre . 135
1.2.1. A motorpár 135
1.2.2. Hídkapcsolású soros-párhuzamos átmenet 136
1.2.3. A főáramkor elvi felépítése 139
1.3. A főáramkör elemei 140
1.3.1. Az áramszedő 140
1.3.2. Túláramvédő berendezések 143
1.3.3. A menetkapcsoló 145
1.3.4. Előtét-ellenállások 150
1.3.5. Vontatómotorok 151
1.3.6. Negatív visszavezetés 152
2. A távvezérlés 154
2.1. A távvezérlés elve 154
2.2. Távvezérelt motorkocsi főáramköre 156
2.2.1. A főáramkör elvi felépítése 156
2.2.2. Távkapcsolású berendezések a főáramkörben 156
2.2.2.1. Túláram relé 156
Z2_.2,2, Irányváltó kapcsolóhenger 158
2.2.2.3. Menet-fék kapcsolóhenger 159
2,2.2 4, Kontaktorok (mágneskapcsolók) 159
2.3. A vezérlőkapcsoló 160
3. Segédüzemi berendezések 161
3.1 Az akkumulátor és töltőberendezése 161
3.1.1. Az akkumulátor 161
3.1.2. Motordinamó 163
3.1.3, Statikus átalakító 164
3.2. Világítás 166
3.3. Ajtóműködtetés 166
3.4. Egyéb segédüzemek 168
IV. FÉKBERENDEZÉSEK 171
1. Fékezési alapismeretek 173
1.1. A fékezés feladata 173
1.2. A fékezőerő kifejtésének módjai 174
1.2.1. Kerékfékezés 174
1.2.1.2. Tuskós fékezés 175
1.2.1.3. Dobfék 176
1.2.1.4. Tárcsafék 177
1.2.1.5. Hajtóműfék 178
1.2.2. Sínfékezés 178
1.3. A fékezés mint energiaátalakulás 179
1.4. A fékberendezések csoportosítása 180
2. A fékberendezések mechanikai elemei 181
2.1. A fékrudazat 181
2.2. Kézifék 181
2.3. Rúgóerőtárolós fék 184
3. Légfékezés 186
3.1. A léghálózat felépítése 186
3.2. A léghálózat elemei 188
3.2.1. A légsűrítő és tartozékai 188
3 ? ? Légtartály 190
3.2.3. Biztonsági szelep 190
3.2.4. Nyomáskapcsoló 191
3.2.5. Elektropneumatikus szelepek 191
3.3. Közvetlen működésű légfék 193
4. Mágneses fékek 196
4.2. Sínfékek 197
4.2.1. A sínféktörzsek 197
4.2.2. Sínfékkontaktorok 199
5. Villamos fékezés 200
5.1. A villamosfék működési elve 200
5.2. Kétmotoros jármű villamosfék áramköre 202
5.3. Négymotoros jármű villamosfék áramköre 209
5.3.1. Motorpáronként külön fékáramkör 209
5.3.2. Motorpárok közti keresztmezős kapcsolás 210
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem