1.054.131

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Oktatási segédlet az elemzés, ellenőrzés tantárgyhoz

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 147 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés: Néhány fekete-fehér ábrával.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
"Az ellenőrzés mindennapi életünk része, elválaszthatatlan az embertől, az emberi tevékenységtől, így gyakorlatilag egyidős az emberiséggel. Az ősember, mielőtt vadászatra... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:
"Az ellenőrzés mindennapi életünk része, elválaszthatatlan az embertől, az emberi tevékenységtől, így gyakorlatilag egyidős az emberiséggel. Az ősember, mielőtt vadászatra indult, megvizsgálta, hogy megfelelőek-e a vadászathoz a fegyverei, ellenőrizte - akár folyamatos őrzéssel, hogy nem aludt-e el vagy nem alszik-e ki a tűz, ehető-e már a megsült hús stb. Az emberi társadalom kialakulásával, fejlődésével az ellenőrzés is együtt fejlődött, egyre bonyolultabbá, összetettebbé vált. Az írásbeliség megjelenése jelentős lépést jelentett az ellenőrzésben is. A háztartásokból lassan kikerült a kisebb közösségek, társadalmi csoportok körébe, majd bővülése eredményeként kiterjedt az állam és a gazdasági élet minden területére. Az ellenőrzés a vezetés, irányítás nélkülözhetetlen elemévé vált.
Az ellenőrzés, mint az állam által gyakorolt rendszeres tevékenység egyre elterjedtebb, sőt általános volt már az ókori társadalmakban is, akár a közösségi vagyon beszolgáltatása, megóvása, megőrzése terén (például az ókori Mezopotámia templomgazdaságaiban összegyűjtött termények esetén, amelyekről a nagyobb európai múzeumokban megtalálható agyagtábla-jegyzőkönyvek tanúskodnak), akár az adófizetés rendszeres ellenőrzésében (például az állam polgárainak vagy a leigázott területek lakóinak adóztatása).
A királyi, fejedelmi udvarok, székhelyek fényűzése, az államapparátus fenntartása, a továbblépést, bővülést jelentő hódítások, háborúk nem lehetségesek pénz nélkül, így az adóbevételek, beszolgáltatások mind nagyobb jelentőségűvé váltak. így az ellenőrzési tevékenység elsősorban az adók ellenőrzésére, a hadsereg fenntartási költségeire irányult, majd később egészült ki az állami bevételek felhasználásának, az államháztartás kiadásainak vizsgálatával.
Az ellenőrzés fejlődése, bővülése tehát végigkíséri az egész történelmet. De bármilyen termelési viszonyok mellett, bármilyen fejlettségű társadalom vagy emberi közösség vagy éppen az egyén szintjén is tekintünk az ellenőrzésre, gyakorlatilag mindig valamilyen megfigyelő, összehasonlító, bíráló, illetve értékelő tevékenységet találunk. Azaz az ellenőrzési tevékenység legalább három, egymással összefüggő részből állt és áll ma is: megállapítja a tényeket, vagyis felméri a tényhelyzetet, ezeket összehasonlítja, viszonyítja valamilyen, elváráshoz, szabályhoz vagy előíráshoz (összességében valamilyen érdekből fakadó követelményhez), majd értékeli a viszonyítás eredményét." Vissza

Tartalom

I. RÉSZ: AZ ELLENŐRZÉS ALAPJAI 5
1. AZ ELLENŐRZÉS FOGALMA ÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 6
1.1. Az ellenőrzés fogalma 6
1.2. Az ellenőrzéshez kapcsolódó alapfogalmak 8
1.3. Az ellenőrzés általános jellemzői 9
2. AZ ELLENŐRZÉSEK FAJTÁI, AZ ELLENŐRZÉSEK CSOPORTOSÍTÁSA 12
3. SZABÁLYOZOTTSÁG AZ ELLENŐRZÉSBEN 15
II. RÉSZ: AZ ELLENŐRZÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 19
1. AZ ELLENŐRZÉSEK MEGSZERVEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZEMPONTJAI 20
2. AZ IDŐSZAKOS HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS MUNKASZAKASZAI 24
2.1. Az ellenőrzés előkészítése, tervezése 25
2.2. Felkészülés az ellenőrzésre 39
2.3. A helyszíni ellenőrzés végrehajtása 42
2.3.1. Az ellenőrzés előzetes bejelentése és az ellenőrzés megkezdése 43
2.3.2. A vizsgálat helyszínének megismerése 44
2.3.3. Az ellenőrzés lebonyolítása, az ellenőrzési programban foglaltak végrehajtása 45
2.4. A megállapítások írásba foglalása 56
2.4.1. A jelentés 56
2.4.2. A részjelentések és az összefoglaló jelentés sajátosságai 59
2.4.3. A jegyzőkönyv 60
2.5. Az ellenőrzés minőségbiztosítása 62
2.6. A megállapítások hasznosítása 65
III. RÉSZ: AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE MAGYARORSZÁGON 67
1. ÁLLAMI ELLENŐRZÉSEK 68
1.1. Az államhatalmi, népképviseleti és az igazságszolgáltatási szervek,
valamint az Alkotmánybíróság ellenőrző tevékenysége 68
1.1.1. Az Országgyűlés ellenőrző tevékenysége 68
1.1.2. Az országgyűlési biztosok ellenőrző tevékenységé 69
1.1.3. A köztársasági elnök ellenőrzési feladatai 70
1.1.4. Az Alkotmánybíróság 70
1.1.5. A Legfelsőbb Bíróság és a bíróságok 71
1.1.6. A cégbírósági ellenőrzés (cégek törvényességi felügyelete) 72
1.1.7. Az ügyészségek ellenőrzési feladatai 73
1.1.8. A helyi önkormányzatok ellenőrző tevékenysége 74
1.1.9. Az Állami Számvevőszék 75
1.2. Az államigazgatási ellenőrzések 82
1.2.1. A kormány ellenőrzési feladatai 82
1.2.2. Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés 82
1.2.2.1. A pénzügyi irányítás és kontroll rendszere 84
1.2.2.2. Az ÁBPE központi harmonizációja és koordinációja 85
1.2.2.3. Az ÁBPE rendszeren belül működő (függetlenített) belső ellenőrzés 85
1.2.2.3.1. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 85
1.2.2.3.2. A költségvetési szervek (függetlenített) belső ellenőrzése 89
1.2.3. A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése 91
1.2.4. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 92
1.2.5. Az adóellenőrzés és szervezetei 95
1.2.5.1. Az adóhatóságok 95
1.2.5.2. Az adóhatóságok hatásköre 96
1.2.5.3. Az adóhatóságok általános ellenőrzési szabályai 97
1.2.5.4. Az adóhatósági ellenőrzés folyamata, az ellenőrzés fontosabb szempontjai 99
1.2.5.5. Az adóhatósági ellenőrzés fajtái 102
1.2.5.6. Az ellenőrzés megállapításaival kapcsolatos
jogkövetkezmények (szankciók) 105
1.2.5.7. A hatósági eljárás 108
1.2.5.8. Az adóhatóságok sajátos ellenőrzési feladatai 111
1.2.6. A Gazdasági Versenyhivatal ellenőrző tevékenysége 114
1.2.7. Fogyasztóvédelmi ellenőrzés (a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és
a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek) 117
1.2.8. A munkavédelmi és munkaügyi, munkaerő-piaci ellenőrzés 119
2. A PÉNZINTÉZETI (PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYI) ELLENŐRZÉS 122
2.1. A Magyar Nemzeti Bank 122
2.2. A hitelintézetek ellenőrzései 123
3. VÁLLALKOZÁSOK TULAJDONOSI ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSE 125
3.1. Tulajdonosi ellenőrzés 125
3.1.1. A tulajdonosi ellenőrzés általános jellemzői 125
3.1.2. Gazdasági társaságok tulajdonosi ellenőrzése 125
3.1.3. A szövetkezetek tulajdonosi ellenőrzése 128
3.1.4. Állami (önkormányzati) tulajdonban levő vállalkozások ellenőrzése 129
3.2. Belsőellenőrzés 131
3.2.1. Kockázatmenedzsment a belső ellenőrzésben 133
3.2.2. A vállalkozások belső ellenőrzése 134
3.2.2.1. A vezetői ellenőrzés 135
3.2.2.2. A munkafolyamatokba épített ellenőrzés 136
3.2.2.3. A függetlenített belső ellenőrzés 138
4. A KÖNYVVIZSGÁLÓI ELLENŐRZÉS 141
4.1. A könyvvizsgálat szabályozása 141
4.2. A könyvvizsgálókkal szembeni követelmények 142
4.3. A könyvvizsgálói tevékenység tartalma 143
IRODALOMJEGYZÉK 146
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem