Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság

Tartalom

1. Bevezető 11
2. Közpolitika, oktatáspolitika 13
2.1. A politika, közpolitika 13
2.2. Oktatáspolitika és formálói 16
3. Az oktatás környezete és kapcsolatrendszere 19
3.1. A gazdaság és az oktatás kapcsolata 19
3.2. Globalizáció és integráció 25
3.3. A posztindusztriális kor és az oktatás 28
3.3.1. A posztindusztriális korszak sajátosságai 28
3.3.2. A posztindusztriális korszak és az oktatás 33
3.3.3. Az oktatásirányítás változása 34
3.3.4. A végzettségek elismerése és a képzések hasonulása 37
3.3.5. Egy csodafogalom - a kompetencia 39
3.3.6. Melléklet 41
3.4. Oktatáspolitika és demográfia 43
3.4.1. A demográfiai folyamatokról általában 43
3.4.1.1. A termékenység mérőszámai 43
3.4.1.2. Halálozás, halandóság mérőszámai 45
3.4.1.3. A termékenység és a halálozás tendenciái 47
3.4.2. A hazai demográfiai folyamatok 53
3.4.2.1. A népesség területi eloszlása. 67
3.4.2.2. Az oktatási rendszer fejlesztése és a népesség-előrebecslés 69
3.4.2.2.1. A népesség előreszámítása Magyarországon 70
3.4.2.2.2. A cigánynépesség 73
3.4.3. Demográfiai folyamatok oktatáspolitikai kihatása 77
3.4.4. Melléklet 78
3.5. Oktatás- és foglalkoztatáspolitika 89
3.6. A hazai tudomány és kutatás 91
3.6.1. A magyar tudomány mítosza 91
3.6.2. A Magyar Tudományos Akadémia szerepe 94
3.6.3. A hazai kutatás szervezete és jellemzői 103
3.6.4. Melléklet 109
4. Az oktatáspolitika közege 113
4.1. A közoktatás 115
4.1.1. A magyar oktatás a 20. században - egy kis történelmi áttekintés 119
4.1.2. Az óvoda 121
4.1.2.1. Az óvodások jellemzői 122
4.1.2.2. Az óvodák fenntartói szerkezete 123
4.1.2.3. Rövid regionális kitekintés 125
4.1.2.4. Az óvodai ellátás kiadásai nemzetközi összehasonlításban 127
4.1.2.5. Hátrányos helyzetű csoportok az óvodában 129
4.1.2.6. Befejezésül az óvodáról 132
4.1.3. Az általános iskola 133
4.1.3.1. Szerkezeti kérdések 133
4.1.3.2. Eredményesség. 135
4.1.3.3. Az általános iskolai képzés minősége 139
4.1.4. Gyógypedagógiai képzés 141
4.1.4.1. A fogyatékos tanulók létszámának alakulása 141
4.1.4.2. Finanszírozás és kondíciók 147
4.1.4.3. Befejezésül a gyógypedagógiai képzésről 150
4.1.5. A hazai középfokú oktatás és a szakképzés jellemzői 151
4.1.5.1. A rendszerváltás-szakképzési rendszerváltozás 152
4.1.5.2. A középfokú képzés létszámainak alakulása. 155
4.1.5.3. Regionális jellemzők 157
4.1.5.4. A szakképzés arányai 159
4.1.5.5. A népesség alakulásának következménye a hazai oktatási rendszerre 164
4.1.6. Iskolarendszeren kívüli szakképzés 166
4.1.7. A posztszekunder képzés - zavarok és törekvések 167
4.1.8. Befejezésül a közoktatásról 170
4.2. Felsőoktatás 174
4.2.1. A felsőoktatás tömegesedése 174
4.2.2. A hazai felsőoktatás mennyiségi és szerkezeti problémái 180
4.2.2.1. A felsőoktatási képzés volumene és a gazdasági fejlettség - avagy van-e túlképzés 181
4.2.2.2. A hazai felsőoktatás vertikális struktúrája nemzetközi összehasonlításban 183
4.2.2.3. A hazai felsőoktatás horizontális szerkezetének nemzetközi összehasonlítása 186
4.2.2.4. A demográfiai folyamatok hatása a hazai felsőoktatásra 189
4.2.3. A hazai felsőoktatási felvétel néhány tendenciája az ezredforduló után 191
4.2.3.1. A felsőoktatási keresletet és kínálatot befolyásoló aktuális tényezők 192
4.2.3.2. A felsőoktatásba jelentkezők száma 196
4.2.3.3. A hátrányos helyzetűek bekerülésének előmozdítása 197
4.2.3.4. A részidős képzésre jelentkezőkről 199
4.2.3.5. A beiskolázási tendenciák intézményenként 206
4.2.3.6. A felsőoktatási intézmények regionalitása 207
4.2.3.7. Befejezésül a felsőoktatási felvételről 213
4.2.4. Fejlesztő főiskola, avagy egy hiányzó láncszem a hazai felsőoktatásban? 214
4.2.5. A hazai felsőoktatás kibocsátásának zavarai 218
4.2.5.1. A hazai felsőoktatás és a munkaerő-piaci előrejelzések 218
4.2.5.1.1. A gazdasági előrejelzés 219
4.2.5.1.2. A felsőfokú szakemberigény és-kibocsátás 221
4.2.5.1.3. Tanulságok 223
4.2.5.2. A diplomások száma és munkaerő-piaci aránya 223
4.2.5.3. A diplomások foglalkoztatásának néhány jellemzője Magyarországon 229
4.2.5.3.1. A bérstruktúra néhány tanulsága 229
4.2.5.3.2. Az aktivitás és a munkanélküliség 231
4.2.5.3.3. A diplomás foglalkoztatás néhány hazai jellemzője 233
4.2.6. A hazai felsőoktatás-politika, 1990-2005 237
4.2.6.1. Az első felsőoktatási törvény, 1993 238
4.2.6.2. A felsőoktatás fejlesztésének irányelvei, 1995 241
4.2.6.3. A felsőoktatás integrációja, 1999 243
4.2.6.4. A felsőoktatás stratégiai terve és az új törvény, 2005 244
4.2.6.5. Tanulságok 248
4.2.7. A kétszintű képzés 248
4.2.7.1. A Bolognai Nyilatkozat 248
4.2.7.2. A bolognai folyamat és a munkapiac 251
4.2.7.3. „Magyar Bologna" 253
4.2.8. Befejezésül a felsőoktatásról 255
4.3. Felnőttképzés - élethosszig tartó képzés 260
4.3.1. A felnőttképzés fogalmi kerete 260
4.3.2. A felnőttképzés hazai részvételi jellemzői 263
4.3.3. A felnőttképzés részvételi jellemzői a fejlett országokban 267
4.3.4. A felnőttképzés egyéni, közösségi és munkáltatói kiadásai 271
4.3.5. Befejezésül a felnőttképzésről 272
4.4. Pedagógusok, oktatók 273
4.4.1. A pedagógusok 273
4.4.2. A pedagógusok foglalkoztatása és bérezése 274
4.4.3. A pedagógusok szelekciós mechanizmusa 283
4.4.3.1. A pedagógusképzés jelentkezői 283
4.4.3.2. A kibocsátottak 286
4.4.3.3. A pedagóguskeresetek problémája és megoldása 292
4.4.3.4. A hazai pedagógusképzés reformja 294
4.4.3.4.1. A hazai pedagógusképzés történelmi előzményei 294
4.4.3.4.2. A bolognai képzés bevezetésének hatása a pedagógusképzésre 297
4.4.4. A felsőoktatási oktatók 302
4.4.4.1. Hallgató-oktató arány 302
4.4.4.2. Az oktatók kor struktúrája 304
4.4.4.3. Az oktatók tudományos minősítése 307
4.4.4.4. A nagydoktorok 308
4.4.4.5. Professzori keresetek 311
4.4.4.6. A nők aránya 314
4.4.5. Befejezésül a pedagógusokról, oktatókról 315
4.5. Melléklet 319
5. Az oktatáspolitika célja és eszközei 341
5.1. Az oktatáspolitika általánosan elfogadott céljai 341
5.1.1. Igazságosság, méltányosság és esélyegyenlőség 342
5.1.2. Társadalmi kohézió 345
5.1.3. Minőség 347
5.1.3.1. A minőség értelmezése általában
5.1.3.2. Az iskola minőségbiztosításáról oktatásgazdasági aspektusból 350
5.1.3.3. A minőségügy oktatási rendszeren belüli sikertelensége 354
5.1.3.4. A minőségmérés problémákkal - a PISA- és az IALS-vizsgálat 358
5.1.3.5. Az eredményességet hátráltató tényezők 361
5.1.3.6. A minőségértékelés egy másik metszete-a rangsorok 365
5.1.3.7. A nemzeti minőségi díjak 370
5.1.3.8. A minőségbiztosítás a közoktatásban 371
5.1.3.9. A felsőoktatás minőségbiztosítása 373
5.1.3.9.1. Az akkreditáció válsága 373
5.1.3.9.2. A gazdasági szféra minőségi elvárásai a felsőoktatással szemben - egy empirikus vizsgálat tanulságai 378
5.1.3.9.3. A felsőoktatási minőségpolitika az új törvényben 382
5.1.4. Gazdaságosság, eredményesség és hatékonyság 386
5.1.4.1. Egy kis fogalommeghatározás 386
5.1.4.2. Az oktatás hatékonysága nemzetközi összehasonlításban 389
5.1.4.2.1. Az egy oktatóra jutó tanulólétszám 391
5.1.4.2.2. Az oktatás költségei 395
5.1.4.2.3. A népesség iskolázottsága 398
5.1.4.2.4. A népesség iskolázottságának eredményessége 399
5.1.5. Szabadság és választhatóság 401
5.1.6. Átláthatóság és elszámoltathatóság 402
5.1.7. Kiszámíthatóság, stabilitás - adaptivitás, alkalmazkodóképesség 403
5.2. Az oktatáspolitika eszközei 404
5.2.1. Törvények, jogszabályok 404
5.2.2. Tartalmi szabályozás és a vizsgarendszer 405
5.2.3. Oktatáskutatás 407
5.2.4. Finanszírozás 409
5.2.4.1. Ki miért fizeti az oktatást? 410
5.2.4.1.1. Az oktatás egyéni haszna - azaz miért fizet az egyén? 410
5.2.4.1.2. Mit és miért fizet a munkaadó? 413
5.2.4.1.3. Az állami szerepvállalás magyarázatai 414
5.2.4.1.4. És a nem állami fenntartó? 418
5.2.4.1.5. Az adományozók 430
5.2.4.2. Az oktatás forrásainak megoszlása 431
5 2.4.3. A finanszírozás módszerei 432
5.2.4.4. A hazai közoktatás finanszírozása 435
5.2.4.5. A hazai felsőoktatás finanszírozása 444
5.2.4.5.1. A felsőoktatás állami finanszírozása 447
5.2.4.5.2. A felsőoktatás kiadásai és bevételei 451
5.2.4.5.3. A felsőoktatási ráfordítások forrásmegoszlása 459
5.2.4.6. A felnőttképzés. Az élethosszig tartó képzés finanszírozása 460
6. Befejezésül 463
7. Irodalom 465

Témakörök