Okres Galanta

Előszó

A Galantai járás Csehszlovákia negyedik legdélibb járása. A Trnavai-, a Nitrai-, a Nővé Zámky-i, a Komárnó-i, a Dunajská Streda-i és a Bratislava-vidéki járással határos. A Nyugat-szlovákiai kerület legkisebb járása, alapterülete 983 km2. A járásban 145 000 szlovák és magyar nemzetiségű lakos él. Egy km2-re 137 lakos jut, ezzel a Nyugat-szlovákiai kerület második és Szlovákia negyedik legsűrűbben lakott járása. A járás 47 településéből négynek, Galantának, Sarának, Serednek és Sládkovicovónak városi rangja van. Galanta a járás székhelye.
A járás területén felszínre került leletek bizonyítják, hogy ez a termékeny vidék már az újkőkor végétől lakott volt. A 9-10. század fordulójától az itteni eredeti szláv lakosság együtt élt a honfoglaló magyarsággal.
Bár a műemlékek száma csekély, a járás történelmét olyan objektumok dokumentálják, amelyek szlovákiai viszonylatban is jelentősek. Ezek közé tartozik a boldogi római katolikus templom román kori részébe másodlagosan befalazott sírkő, amely Csehszlovákia területén eddig napfényre került legrégibb római kori feliratot őrizte meg számunkra az i. sz. I. századból. A Králová pri Senci-i barokk híd egyedülálló műszaki emlék, hozzáhasonlót Szlovákia területén már nem találunk. Pár évvel ezelőtt került felújításra a tomásikovói Kis-Dunán álló cölöpös vízimalom, amelyben egy molnármesterséget bemutató kiállítást helyeztek el. Érdekes múzeumi tárgyakat őriz a sarai és a matúskovói tájház is. A járás műemlékjegyzékében templomok, kastélyok, nemesi udvarházak, harangtornyok, malmok, kovácsműhelyek, síremlékek és különböző plasztikai alkotások szerepelnek. Vissza