Ökoturizmus a védett természeti területeken

Előszó

Magyarország egyike azon az európai országoknak, ahol jelentős számban és nagy területen fennmaradtak a természetes élőhelyek, természeti tájak, vadon élő növény és állatfajok. A magashegységeken, tengerpartokon és a sivatagokon kívül, szinte minden Európára jellemző élőhely típus megtalálható kisebb, nagyobb kiterjedésben. A Hortobágy például az eurázsiai végtelen füves puszták hangulatát idézi, sajátos növény és állatvilágával, szikes tavaival, jellegzetes pusztai gazdálkodásával. Mediterrán növények virágoznak egyes mészkő, dolomit hegységeink déli fekvésű lejtőin, míg Sopron, Kőszeg környéki hegyvidékekre inkább a magas hegységek, az Alpok flórája, faunája jellemző. Szélsőséges időjárási viszonyaink mellett olyan növényfajok is megtalálták az életfeltételeiket, amelyek a jégkorszak során kerültek a Kárpát-medencébe és a mai napig fennmaradtak. Ezek közül többnek eredeti hazája a sarkkörön túli tundravidék.
Az állatvilág gazdagsága is jellemző hazánk tájaira. Sokféle állatfaj fordul elő, őshonosak és olyanok is, amelyek igazi hazája igen távol esik a Kárpát-medencétől. Egyes madárfajok csak költeni járnak ide, és életük nagyobbik részében tőlünk délre tartózkodnak, míg mások az északi vidékek zord téli időjárása elől húzódnak le az enyhébb időjárású hazai tájakra, hogy tavasszal ismét elhagyjanak minket. Hazai legféltettebb természeti értékeink közé tartóznak azok a fajok (pl. túzok, kerecsensólyom, parlagi sas), amelyek igazi hazája tőlünk keletre fekszik, és amelyek legnyugatibb előfordulása, stabil populációja Magyarországon található. Ugyanilyen mértékben féltett kincseink azok is, amelyek tipikusan kárpát-medencei fajok, alfajok (pl. rákosi vipera, pannon gyík) és máshol a világon nem fordulnak elő. Vissza