Előszó
Hogy a szemléltetésnek a történelmi és irodalmi tanításban mily fontos szerepe van, az 1889. évi 40,328. sz. miniszteri rendelet szavaival élve, azt ma már bizonyítani nem szükséges. E rendelet szerint:
„Egy-egy alkalmas időben bemutatott szemléltető eszköz minden Szóbeli magyarázatnál jobban adja meg az illető irodalmi vagy történelmi tárgy helyes képzetét a tanulónak."
„A nemzeti és idegen irodalmi műveknek, úgyszintén a görög és római classicusoknak olvastat ás a közben majd minden órában rászorul a tanár a képre, mintára, utánzatra, hogy a tananyagot maradandóan belevésse tanítványainak emlékezetébe; a történelmi tanításban pedig, hol népek és nemzetek viselt dolgait, szokásait, életmódját és culturális intézményeit kell a tanulóval megértetni, helyesen alkalmazott szemléltetés nélkül a kívánatos eredményt elérni alig is lehetséges".
Fel is hivta e rendeletben a közoktatásügyi minisztérium a tanári testületeket az irodalmi és történelmi tanításhoz szükséges szemléltető eszközök beszerzésére és e czélból „Utmutatás"-t is bocsájtott ki 1892. évi 6,664. sz. a. kelt rendeletével.
Kétségtelen, hogy a tanári testületek a rendeletnek megfelelőleg nagyrészt beszerezték az ajánlott szemléltető eszközöket, csakhogy: „ha a tananyagot maradandóan be akarjuk, vésni tanítványaink emlékezetébe s a szemléltetéssel a kívánatos eredményt el akarjuk érni", akkor, nem elég, mint az tényleg történik, hogy ezeket a képeket, mintákat stb. az osztályokban, a tanári vagy ifjúsági könyvtárban, a folyosókon, avagy a rajz- és díszteremben kifüggeszszük vagy kézről-kézre adjuk, hogy azokat akár az előadás alatt, akár azok előtt vagy az óraközökben nem is mindig az összes, hanem csak egyes tanulók pár perczig szemléljék.
A szemléltetés igazi czélja igy nincs elérve.
Hogy ez elérhető legyen és pedig az által, hogy minden egyes tanulónak vezérfonalul és támaszul legyen a kezében egy, az irodalom és történelem s ezek körében a mythologia, sőt a görögpótló tárgyak s a rajz tanulásánál is nélkülözhetetlen szemléltető könyv, hogy ha kicsiben is, de állandóan szemlélhesse a tanár által az iskolában nagyban bemutatott,. esetleg ki is függesztett képeket; hogy még a tanárjelöltek s a művelt közönség is a classicusokat s a történetet jobban megismerhessék, élvezhessék, régi. ismereteiket felújíthassák és a szép iránt való érzéküket épen a szépnek és nemesnek szemlélése által fejleszthessék: irtam e könyvet.
Mi máskép fogják majd ezek fel Athén és Róma történetét, nyelvét, szellemét, ha szemeik előtt látják különösen azoknak építészeti és szobrászati remekeit s általában hitéleti és művészet-történeti régiségeit!
Vissza