Ókor 2005/1-2.

Előszó

Részlet a folyóiratból

Kopt kultúra - Késő antikvitás

„A kopt kultúra emlékei még ma is, felfedezésük után másfél évszázaddal, csak szűk körben ismertek, és értékelésükkel szinte kizárólag az egyiptomi és az antik művészet kutatói foglalkoznak" - írta Varga Edit egyiptológus 1981-ben a Művészet hasábjain a Német Demokratikus Köztársaság Állami Múzeuma Kora Keresztény és Bizánci Gyűjteményének Kopf művészet című budapesti vendégkiállítása kapcsán. Egy negyedszázaddal később úgy tűnik, ezen a téren még mindig akad tennivaló, hiszen a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteménye által szervezett kopt kiállítás - A Fáraók után - a kopt művészet kincsei Egyiptomból - hasonló intencióból született: általában sokkal többet tudunk a fáraókori Egyiptom kultúrájáról és történetéről, mint az azt követő hellénisztikus és kopt világról. A Szépművészeti Múzeum kiállítása azonban többet is ígér, mint egy kevéssé (el)ismert kultúra művészeti produktumainak rendszerezett bemutatását. A kiállítás Török László professzor, a késő antik Egyiptom és Núbia nemzetközi elismertségű kutatója által kidolgozott koncepciója a kopt művészetet a késő antik és kora bizánci világ keretében, annak szerves alkotóelemeként mutatja be, s így a kiállítás megtekintője - a szervezők szándéka szerint - egy új tudományos értékelés és értelmezés születésének is részesévé válhat.
Az ÓKOR idei első számát e kiállításhoz kapcsolódóan állítottuk össze, azt remélve, hogy így mi is hozzájárulhatunk a késő antik Egyiptom megismertetéséhez és megszerettetéséhez. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyiptológiai Intézetében Luft Ulrich körül csoportosuló fiatal kutatók írásain keresztül mutatjuk be a kopt kultúra egyes jelenségeit, a nyelvet, a kódexeket, az építészetet és az egyiptomi kereszténység sajátosságait. Vissza