Előszó | 13 |
Bevezetés | 19 |
Az ökonosztát és a szocialista politikai gazdaságtan | |
A mechanizmusprobléma vitája | 23 |
Összeegyeztethető-e a tervgazdálkodással a nyílt piac mechanizmusa? | 23 |
A kutatási tilalom feloldása a zárt elméleti területeken | 28 |
Van-e a mechanizmusreform kidolgozásának két fő útja? | 32 |
Az ökonosztát lényege | 33 |
A szocializmus politikai gazdaságtanának bírálatához | 44 |
Gyakorlat és elmélet (Nem fordítva!) | 45 |
Van-e a szocializmusnak politikai gazdaságtana? | 46 |
Az alárendelés és korlátozás "tudománya" | 46 |
Miért fejleszti a győztes a legyőzöttet? | 48 |
Tudomány vagy hitvédelem? | 49 |
Miért nehéz kijutni az elméleti kátyúból? | 50 |
A klasszikus szocializmus összeférhetetlen az árutermeléssel | 51 |
Miért nem ott a leggyengébb a lánc, ahol a kapitalizmus a legfejlettebb? | 52 |
A lenini NEP és a "feudálszocializmus" koncepciói | 53 |
Az elméleti tehetetlenséget okozó dilemma | 56 |
A tévedések vígjátéka | 57 |
A társadalom nem ház, az árutermelés nem Oidipusz-gyerek! | 60 |
Információrendszer és erőviszonyok | 65 |
Az információrendszer és a tulajdonviszonyok elválasztásának gyakorlati jelentősége | 69 |
Miért ne lehetne kiindulni az ármechanizmus vizsgálatából? | 71 |
Gazdasági információrendszer és tulajdonviszonyok | |
Árak és tervek | 75 |
Helyes ár- (illetve gazdasági információ-) rendszer vagy központi döntés? | 75 |
Az irracionalizmus védelmében | 84 |
Terv és ráció | 89 |
Az irracionalizmus és a "kerül, amibe kerül" árképzés egysége | 91 |
Az irracionalizmus felszámolásának elodázása | 94 |
Tervezés és gazdaságosság | 96 |
Reális és kedvező? | 96 |
A gazdaságosság lényege | 99 |
Ha tudjuk központilag, hogy mi gazdaságos, akkor miért van szükség új árrendszerre és gazdasági mechanizmusra? | 103 |
A társadalmilag szükséges munka | 107 |
Társadalmilag szükségesnek ítélhető-e meg valamely termelés a hazai ráfordítás alapján? | 107 |
Takarékoskodhat-e a felhasználó a társadalmilag szükséges munkával a termékenkénti hazai ráfordítás alapján? | 112 |
Az árak eltérése az értéktől, illetve az árcentrumtól | 114 |
A saját árbázis a közgazdasági ketrec egyik legfejlettebb példánya! | 126 |
A tőkés világpiaci árak rendellenesek? | 131 |
Nem a szocialista világpiac árai "rendellenesek"? | 135 |
Mi biztosítja a gazdasági függetlenséget, a békés gazdasági verseny vagy a "kínai fal"? | 138 |
Meg kell változtatni a saját árbázis kérdésekben kialakított magyar álláspontot! | 140 |
A KGST-ármechanizmus reformjáért | 145 |
A tervezés, a távlatok és a filozófia | |
Többet ésszel, mint szigorú tervutasítással! | 149 |
Az ellentmondások fejlődése a szocializmusban | 161 |
A dialektika tagadása | 162 |
Mi lehet a mechanizmusreform filozófiája? | 163 |
Amikor a filozófia önmagát tagadja | 168 |
Az ellentmondások erősödése vagy éleződése | 172 |
A csíra nélküli, elvileg más szocializmus | 173 |
Utópia és gazdasági mechanizmus | 175 |
A kommunizmus utópiája és realitása | 175 |
Gazdaság és politika | 184 |
Az árubb áru | |
A szocialista árutermelés fejlődése | 189 |
Mitől jár a villamos? | 189 |
Áru-e a munkaerő a szocializmusban? | 190 |
A föld és a termelési eszközök árubbá válása a szocializmusban | 194 |
Az irányítás funkciójának elkülönülése | 198 |
Egyéni és társadalmi érdek | 201 |
Hová lett az ökonosztát? | 206 |
Hogyan működik az ökonosztát? | |
Az ökonosztát kibernetikai modellje | 213 |
Rendszerek és egyensúly | 213 |
A fejőstehénrendszer | 215 |
A munkaerőpiac | 217 |
A vállalkozói piac | 229 |
A bankrendszer és a jövedelemelolvasási rendszer | 239 |
Az ökonosztát előnyei és problémái | 248 |
Hogyan lehet minden hozzáértő vállalkozó? | 248 |
Tervezés és pénzügyi politika | |
A szocialista tervpiac | 255 |
A jövedelemelvonás rendszere | 277 |
A jövedelmelvonás rendszere és a pénzügyi politka | 277 |
Mi a legszűkösebb erőforrás? | 291 |
Milyen jövedelmet kell elvonni? | 293 |
Tennivalók | |
A termelési viszonyok vagy a mechanizmus reformja? | 303 |
Mechanizmusintézetet! | 312 |
Miért kell külön intézet? | 314 |
Hogyan szervezzük meg a Mechanizmusintézetet? | 316 |