Ökológiai gazdaságtan és monetarizmus

Fülszöveg

Sok minden ellene hat annak, hogy a modernitás kimerülésének tényével végre számot vessen az ember. Az akadályozó tényezők közül az egyik a közgazdaságtan tudományos dogmatizmusa. A modern európai tudományok dogmatizmusa a modernitás filozófiai kritikái után tudományfilozófiai közhelynek tekinthető. Ám a közgazdaságtanban még mindig dominálni látszik a megalapozatlan magabiztosság. A főáramú közgazdaságtan saját vélt felvilágosultságától, nyíltságától, élvonalbeliségétől van eltelve, miközben akarnokságának jelei kimutathatók. Alaptalanul van meggyőződve a vele szemben állók dilettantizmusáról és túl-haladottságáról. Befolyását és hatalmát a média és az egyetemek domináns tanszékei által propagált gazdaság- és fejlesztéspolitikákból meríti. Az európai tudományok, így a közgazdaságtan dogmatizmusa persze nem jelent abszolút zártáságot. A perifériákon lézenghetnek az eretnekek, máglyahaláltól és számíi-zetéstől nem kell félni. De a közgazdasági főáram mégis szinte meghaladhatatlan... Tovább

Fülszöveg

Sok minden ellene hat annak, hogy a modernitás kimerülésének tényével végre számot vessen az ember. Az akadályozó tényezők közül az egyik a közgazdaságtan tudományos dogmatizmusa. A modern európai tudományok dogmatizmusa a modernitás filozófiai kritikái után tudományfilozófiai közhelynek tekinthető. Ám a közgazdaságtanban még mindig dominálni látszik a megalapozatlan magabiztosság. A főáramú közgazdaságtan saját vélt felvilágosultságától, nyíltságától, élvonalbeliségétől van eltelve, miközben akarnokságának jelei kimutathatók. Alaptalanul van meggyőződve a vele szemben állók dilettantizmusáról és túl-haladottságáról. Befolyását és hatalmát a média és az egyetemek domináns tanszékei által propagált gazdaság- és fejlesztéspolitikákból meríti. Az európai tudományok, így a közgazdaságtan dogmatizmusa persze nem jelent abszolút zártáságot. A perifériákon lézenghetnek az eretnekek, máglyahaláltól és számíi-zetéstől nem kell félni. De a közgazdasági főáram mégis szinte meghaladhatatlan ellenerőt jelent a társadalmi reprodukció tudományon kívüli szféráinak nyomása révén. E nyomás ellenében nehéz érvényesülnie az olyan világnézeteknek, amelyek szerint az ember gazdálkodása az ember egyik rész vonatkozása, nem pedig átfogó keret. Különösen igaz ez a pénzgazdálkodásra, valamint az erre épült kvanti-fikációra. Ez a könyv ennek a részlegességnek az ontológiai jellegű megalapozásával foglalkozik. Célja ezen kívül a főáramú közgazdaságtan dogmatizmusa néhány megnyilvánulásának bemutatása. Az ezt a dogmatizmust fenntartó gazdaságpolitikai-hatalmi komplexumot nevezem monetarizmusnak.
Ohnsorge-Szabó László 1970-ben született Budapesten. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Társadalomtudományi Karán szerzett diplomát pénzügyi és szociológiai szakirányon 1993-ban. Egyetemi tanulmányai végeztével a CEU Political Sciences szakán tanult egy évet. A CEU-val párhuzamosan kezdte meg az ELTE filozófia szakán tanulmányait, melyet 2000-ben végzett el. 1993-tól dolgozik a Pénzügyminisztériumban, 1994-től főállásúként, különböző - külgazdasági, gazdaságpolitikai és költségvetési ügyekért felelős - főosztályokon. Vissza