1.062.833
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
A Nógrádi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházmegye monográfiája
A reformáció negyedszázados emlékére kiadja a Nógrádi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházmegye
Budapest
| Kiadó: | Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség-Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 319 oldal |
| Sorozatcím: | METEM könyvek |
| Kötetszám: | 67 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 978-963-9662-33-9 |
| Megjegyzés: | 3 színes térképpel. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
A történelmi Nógrád vármegye Zólyom és Hont vármegyékkel is határos. Ez a három területi egység alkotta a Nógrádi Evangélikus Egyházmegyét. Kialakulásának nyomai a 16. századra tehető, de szabályzatba 1603-ban lettek foglalva. Az 1610-es zsolnai zsinaton alakult meg a Bányai Evangélikus Egyházkerület, s ennek lett része a Nógrádi Egyházmegye is. Ez az állapot 1895-ig állt fenn, ekkor a területi rendezés során a Dunántúli Evangélikus Egyházkerületnek lett a része.Az első világháborút lezáró trianoni békedöntés súlyosan érintette az egyházkerületet. Ennek következtében az egyházmegye jelentős része csehszlovák közigazgatás alá került. A Nógrádi Evangélikus Egyházmegye 47 egyházközségi településéből 30 lett elcsatolva, több mint 63 %-át veszítette el. 1920-ban a Nagyhonti és a Nógrádi Egyházmegyéket egyesítették Nógrád-Honti Evangélikus Egyházmegye néven. 1938-ban csak egy g3áilekezete került vissza. Ezt követően a nógrádi, honti és a barsi egyházmegyéket egyesítették, amely 1945-ig... Tovább
Fülszöveg
A történelmi Nógrád vármegye Zólyom és Hont vármegyékkel is határos. Ez a három területi egység alkotta a Nógrádi Evangélikus Egyházmegyét. Kialakulásának nyomai a 16. századra tehető, de szabályzatba 1603-ban lettek foglalva. Az 1610-es zsolnai zsinaton alakult meg a Bányai Evangélikus Egyházkerület, s ennek lett része a Nógrádi Egyházmegye is. Ez az állapot 1895-ig állt fenn, ekkor a területi rendezés során a Dunántúli Evangélikus Egyházkerületnek lett a része.Az első világháborút lezáró trianoni békedöntés súlyosan érintette az egyházkerületet. Ennek következtében az egyházmegye jelentős része csehszlovák közigazgatás alá került. A Nógrádi Evangélikus Egyházmegye 47 egyházközségi településéből 30 lett elcsatolva, több mint 63 %-át veszítette el. 1920-ban a Nagyhonti és a Nógrádi Egyházmegyéket egyesítették Nógrád-Honti Evangélikus Egyházmegye néven. 1938-ban csak egy g3áilekezete került vissza. Ezt követően a nógrádi, honti és a barsi egyházmegyéket egyesítették, amely 1945-ig állt fenn.
1952-ben a zsinat döntése értelmében létrejött az új Északi Evangélikus Egyházkerület, s ennek lett része a Nógrádi Evangélikus Egyházmegye is. 2000-ben újabb zsinati döntés született a területi felosztásról. Megszűnt az Északi Egyházkerület, létrehozták az új, a Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Kerületét.
A Nógrádi Evangélikus Egyházmegye 22 egyházközségével tartozik ide. A Nógrádi Evangélikus Egyházmegye történetét dolgozta fel 1917-ig, a reformáció 400 éves emlékére Okolicsányi József (1848- 1930) sziráki földbirtokos, egyháztörténész. Müve a bekövetkezett infláció, majd a politikai események miatt nem jelenhetett meg. 1927- ben újból felvetődött a kiadása, ezt követően kerülhetett az Evangélikus Országos Levéltárba. 1948-ban kikölcsönözték, majd 1961-ben hagyatékból került vissza. 1967-ben Sólyom Jenő levéltáros elvégezte a szükséges javításokat, de közzétételét ő sem tudta megvalósítani.
Most, a reformáció 490. évfordulójára, támogatók összefogásával sikerült közzétennünk Okolicsányi József értékes kéziratát a METEM Könyvek sorozatában. Vissza
Tartalom
Köszöntő 9Előszó 11
Ajánlás 13
ELSŐ RÉSZ
AZ EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETE
Első korszak - A legrégibb időtől 1611-ig 19
I. fejezet. A reformáció úttörői 19
II. fejezet. Nemleges okok, mint a reformáció előmozdítói 22
III. fejezet, A reformáció terjedése 24
IV. fejezet. A nógrádi lutheránusok fénykora 27
V. fejezet. Iskolázás, egyházi élet 29
Második korszak-1611-1671 31
VI. fejezet. A vármegye megerősíti az esperesség szabályzatát 31
VII. fejezet. Az esperesség megalakul. A legrégibb jegyzőkönyv 39
VIII. fejezet. A református egyházak kiválása. Békés fejlődés 41
IX. fejezet. Pázmány. Az ellenreformáció 42
X. fejezet. Kölcsönös sérelmek 44
XI. fejezet. Iskolák. Irodalom 45
Harmadik korszak-1671-1790 49
XII. fejezet. A gyászévtized 49
XIII. fejezet. A soproni országgyűlés. Az esperesség újra alakul 55
XIV. fejezet. Leopold-féle magyarázat. Rákóczi felkelése 57
XV. fejezet. Belzavarok. Áldási Pál. Pietizmus 59
XVI. fejezet. Küzdelem a létért 60
XVII. fejezet. II. József türelmi rendelete 64
Negyedik korszak- 1790-1848 68
XVIII. fejezet. Újítások az esperességben 68
XIX. fejezet. Iskola. Irodalom 70
XX. fejezet. Egyházi fegyelem 77
XXI. fejezet. Az 1791. évi vallási törvény 78
XXII. fejezet. Az 1791. évi zsinat. A világi elem előtérbe nyomulása 80
XXIII. fejezet. További fejlemények 1848-ig 83
XXIV. fejezet. Iskola. Irodalmi tevékenység 85
Ötödik korszak - 1848-tól a mai napig 89
XXV. fejezet. 1848 89
XXVI. fejezet. Az elnyomatás. A pátens 91
XXVII. fejezet. Az alkotmány helyreállítása óta a mai napig 94
XXVIII. fejezet. A zsinat 96
XXIX. fejezet.Iskola. Irodalom 98
MÁSODIK RÉSZ
AZ EGYHÁZKÖZSÉGEK TÖRTÉNETE.
1. Ábelfalva 101
2. Alsóesztergály 103
3. Alsósztregova 105
4. Alsózellő 109
5. Balassagyarmat 111
6. Bánk 114
7. Bér 121
8. Budaszállás 126
9. Csehberek 127
10. Dabar 128
11. Egyházasdengeleg 130
12. Érújfalu 131
13. Etrefalva 133
14. Felsőesztergály 135
15. Felsőpetény 136
16. Felsősztregova 138
17. Felsőtisztás 140
18. Galgaguta 140
19. Ipolymagyari 144
20. Kálnógaráb 145
21. Kétbodony 147
22. Legénd 149
23. Lest 150
24. Lónyabánya 152
25. Losonc 154
26. Losonctamási 167
27. Lucfalva 169
28. Málnapatak 170
29. Maskófalva 171
30. Nagykürtös 174
31. Nagylám 176
32. Nagylibercse 177
33. Nógrádszenna 179
34. Nógrádszentpéter 180
35. Ozdin 182
36. Ősagárd 183
37. Parlagos 185
38. Poltár 186
39. Salgótarján 188
40. Sámsonháza 188
41. Szécsény 191
42. Szinobánya 194
43. Szirák 195
44. Szügy 205
45. Túrmező 214
46. Vanyarc 216
Megszűnt anyaegyházak 220
1. Divény 220
2. Fülek 220
3. Halászi 221
4. Kazár 221
5. Lapujtő 222
6. Ludány 222
7. Nagyoroszi 222
8. Kékkő 222
9. Keszeg 223
10. Told 223
Pótlások 223
1. Nagybörzsöny 223
2. Ipolyvece 228
3. Terény-Cserhátsurány 232
HARMADIK RÉSZ
Az egyházmegye hatóságai kezdettől fogva mostanáig, valamint
az egyházmegye mostani tisztikarának és bizottságainak névsora
Szuperintendensek 243
Egyházkerületi felügyelők 244
Főesperesek 245
Alesperesek 245
Egyházmegyei felügyelők 246
Tisztviselők, bizottságok 1916-ban 247
Statisztikai adatok 1916-ban 250
A NÓGRÁDI EVANGÉLIKUS EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETE
1917-2007 KÖZÖTT
Az egyházmegye kialakulása és vázlatos története (1603-1917) 254
A Nógrádi Evangélikus Egyházmegye története (1917-2007) 254
A nógrádi evangélikus egyházak történetére vonatkozó irodalom 263
Névmutató 277
Térképek 317
Témakörök
Okolicsányi József
Okolicsányi József műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Okolicsányi József könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal