Okkultizmus és csoda

Tartalom

Előszó 1
Első rész: Okkultizmus
I. Mi az Okkultizmus? 5
A rejtélyes idegen. Az okkultizmus, a szó jelentését és a lényegét tekintve. Egy eset,
amely nem okkult jelenség. Meghatározás. Okkult jelenségek lehetősége, azok tényleges
előfordulása. Harc a tényekért. Az okkult jelenségek felosztása. A hivatalos tudomány és
a hit állásfoglalása az okkultizmushoz.
II. Az okkultizmus története 9
Az okkultizmus oly régi mint maga az emberiség. Apameiai Poseidonios, Tritheim János, Nettesheimi Agrippa. Az állati magnetizmus, az od-theoria, a tiszta animizmus, a theosophia, a monizmus.
III. Kevésbé okkult jelenségek 15
1. Értelmi jelenségek 15
Wickede V. médiumának, Smith Ilonának, és Wickede V. tanár más két médiumának csodálatos nyelvtudási készsége. Automatikus írás.
2. Fizikai jelenségek 22
Fénytünemények, »pszichikai szél«, kopogó hangok, varázsvesszők, sziderikus inga, asztaltáncoltatás.
3. Állatoknál előforduló jelenségek 32
Rolf, a mannheimi kutya, az elberfeldi lovak.
IV. Okkult jelenségek 41
1. Telepátia 41
a) A telepátia ténye. Óvatosság a ténymegállapításnál. Telepátia az automatikus írásban,
rajzolásban, olvasásban, a »willing game«-ban (akaratjátékban), a kereszt válaszokban, a xenoglossziában, a pszichometriában, a sejtésekben és az előre való megsejtésekben.
b) A telepátia magyarázata. A csalás és véletlen kiküszöbölése. A spiritiszták magyarázata teológiai, pszichológiai és erkölcsi szem pontból rendesen elégtelen. Több eredménnyel kecsegtet az az okkultista magyarázat, amelyik a konszonancia törvényét hívja segítségül. Azonban a konszonancia is kénytelen ingadozásokat föltételezni. Ismeretlen kisugárzások, Crookes theoriája, P. Joire, P. Kirchhoff, Baraduc, Darget, Cazzamali kísérletei. Az öntudatalatti, mint a telepátia érzékszerve. Ennek bírálata. Semmiféle valódi, legfeljebb
látszólagos előre való megérzések, engedhetők meg. Az elberfeldi lovak problémájának
a maradéka.
2. Telekinezis. 72
a) A telekinezis ténykérdése. Kísérletek Eusapia Palladinóval, Willy Schneiderrel. A jelenségek valódiságának védelmezői és támadói.
b) A telekinetikai jelenségek magyarázata.
A magyarázat lehetősége. A spiritiszta magyarázat. Szuggesztió. Negyedik kiterjedés. De
Rochas, Crawford, Schrenck-Notzing magyarázata. A telekinezia különleges módja a kődobálás. A jávaszigeti és a kotterbachi eset. A magyarázat megkísérlése.
3. Levitációk 85
Ténykérdés. A »vizenjárás«. Spiritiszta, természetes magyarázat.
4. Materializációs jelenségek 88
a) A materializációs jelenségek valódisága. A csalás lehetősége és ténye.
b) Az állítólagos materializációs jelenségek magyarázatának a megkísérlése. Szuggesztió. Spiritiszta elmélet. Schrenck-Notzing és mások magyarázata. A materializáció, mint a vis generatrix naturae metamorphosisa. Az ektoplasma tulajdonságai és lényege. A jövőbe látások.
V. Kisértetek
Kisértet a szót és az értelmet tekintve. A szellemekben való hit. Ennek ténybeli alapja. A kísérleti jelenségek felosztása.
a) A kísérleti jelenségek ténye. A jelenségek maguktól való előadódása. Az abaújszántói eset.
b)Különféle kísérletek a kisérteti jelenségekmegmagyarázására. A csalás elkülönítése. Az ismert természeti erők. Hallucinációk. Tömeghallucinációk. Radioaktivitás. Pszichometria. A spiritiszta elmélet. Ennek bírálata. Okkultista magyarázó kísérletek és azok bírálata.
Második rész: A csoda
I. A csoda okkultista megvilágításban 113
1. Általános dolgok 113
Az okkultizmus, mint a racionalizmus küzdőtársa. A bibliai csodák történelmi értéke. A csoda viszonya a hithez.
2. Egyes csodák 114
Egyesek egyáltalában nem rejtélyesek, hanem szimbolikusan kell azokat magyarázni.
Jézus személyiségének és nevének ereje.
a) Állítólagos kevésbé okkult jelenségek.
b) Állítólagos telepatikus jelenségek. Xenoglosszia. Álmok. Viziók. Jézus, a legnagyobb telepata.
c) Állítólagos telekinezis és levitáció.
d) Állítólagos materializációk.
e) A halottfeltámasztások magyarázata.
Nincs szó igazi halálról. Lázár föltámasztása nem történeti tény.
f) Krisztus föltámadásának a magyarázata.
II. A csoda katolikus fogalma 126
1. Fogalmi meghatározás 126
A csoda a szónak tágabb s szűkebb értelmében véve, beosztása.
2. A fogalom tárgyisága 127
A csoda a szónak tágabb és szűkebb értelmét törvények oldaláról tekintve. Spinoza és Feuerbach megcáfolása. Nem okoz nehézséget sem az energiák állandóságának, sem a zárt természeti okság elve. Lehetséges az Isten részéről. D. F. Strausz megcáfolása.
b) A csoda felismerhetősége. Bizonyos körülmények között nehéz lehet a történeti igazság felismerése, olykor azonban igenis felismerhető. Hume F. D. Strausz, Renan megcáfolása. Olykor a bölcseleti igazság is felismerhető : az esemény természetéből és bizonyos ismertető jegyekből, mint az eszköznek az eredményhez, az idő törvényéhez való viszonyából, az értelmességből és a szabadakaratból, a vallásos érzékből. A teológiai igazság felismerhetősége: az esemény természetéből és más ismertető jegyekből. A vonatkoztatott igazság (veritas relativa) szintén felismerhető.
3. Jövendőlések 141
A jövendőlések fogalma, lehetősége, fölismerhetősége.
III. A csoda okkultista fogalmának bírálata 144
1. Általános cáfolat
A régiek kritikátlanságának túlozása. A csodatéves meghatározása.
2. A bibliai csodák nem okkult jelenségek 146
A kenyérszaporítás, a víznek borráváltoztatása, az ördögűzések valódi csodák voltak. Jézus nem volt varázsló. Nevének nem volt semmiféle varázsló ereje.
a) Nem voltak kevésbé okkult jelenségek. A vessző-csoda nem volt varázsvessző, a pünkösdi vihar nem volt valami »pszichikai szék, a tüzes nyelvek nem voltak fénytünemények.
b) A »telepatikus tünemények« megcáfolása.
Nincs szó sem »xenoglossziáról«, sem természetes álmokról, sem látomásokról. Krisztus nem volt természetes »telepata«.
c) A »telekinezis«, a »levitáció« és a »materializáció« visszaútasítása.
d) A halott-feltámasztás valódi csoda. Illés és Elizeus próféták feltámasztása. Jairus leánya. Lázár.
d) Krisztus feltámadása valódi csoda. Kisérő jelenségek. Maga a feltámadás.
IV. A csodától való iszonyodás okai 160
3. Összefoglaló ítélet 163
Anyagias kultúra, gőg, anyagelvű gondolkozási mód, nyugtalanság, a metafizikai érzék elvesztése. A személyes Isten tagadása, az emberi tudás elégtelensége, a jóakarat hiánya.
Függelék: Konnersreuth
I. A konnersreuthi események 169
Neumann Teréz egyénisége. Az 1918. márc. 10-iki tűzeset: Teljes bénulás és megvakúlás, ezekből való kigyógyúlás . Vakbélgyulladás és meggyógyúlás. Különös táplálkozási mód. Sztigmák. Krisztus szenvedésének bemutatása. Látomások. Aramán nyelv.
II. A történések méltatása.
1. A csalás elmélete 176
Minden csalás teljesen kizárt. A püspöki bizottság megerősítése.
2. A természetes erők elmélete 178
a) Titokzatos gyógyulások. Hétéves bénúlásból, négyéves vakságból, gennyes vakbélgyulladásból való gyógyulás.
b) Sztigmák. Belső, külső, tökéletes, nem tökéletes sztigmák. Az akarat befolyása a sztigmákra. Janzenistákon, mohamedánokon, erkölcstelen személyeken előfordúló sztigmák. A sztigmák magyarázata skorbuttal, tudatos, öntudatlan autoszuggesztióval (analógiák) psychoanalyzis és ezek bírálata.
c) Súlyváltozások, telepatikus jelenségek, tápláléktól való tartózkodás. A súlyváltozásoknak a levitatcióhoz való hasonlósága. A titokzatos aramán nyelv. A tápláléktól való tartózkodás magyarázatának a megkísérlése a léleknek a testre való hatásával, a »kívűlről ható asztrális vagy étherikus erők« által vagy »vampyrizációval« (W. Kröner). A fakirok
mutatványaival való hasonlóságok. A pszeudomysztikusok magyarázata. A keresztény mysztika álláspontja.
3. A csoda elmélete 192
Ennek a föltevésnek a lehetősége. Az Egyház álláspontja, amely nem kíván föltétlen hitet az ilyen dolgokban, legfeljebb föltételeset. Ez ellen a felfogás ellen nem szólnak sem a liturgia sem a pápai döntvények, különösen az Assisi szt. Ferenc sztigmatizációja esetére vonatkozó döntvények. Ugyanezen szabályok érvényesek a konnersreuthi eset megítélésénél is. Végső eredmények.

Témakörök