Őfelsége magánnyomozója

Fülszöveg

Túl az Óperencián van egy szépséges kis ország, Ludócia. Él abban egy magánnyomozó, bizonyos Filamér. Nem valami nagymenő, de a szimatáért még a Belbiztonsági Szolgálat emberei is irigykednek rá. Egy szép napon különös kis levelet kap "én, a király" aláírással. Kiderül, hogy a kedves öregurat, XII. Kajetánt valakik nagyon szeretnék félretenni az útból. Ezt a bűnszövetkezetet kell Filamérnak felderítenie és persze fölszámolnia. Az izgalmas és egyúttal kedélyes nyomozás során bravúros verekedések, nagyszerű autós száguldozások, falmászások, beszélgetéslehallgatások, színpompás lövöldözések tanúi lehetünk. Vannak mérgezési kísérletek, fejvadászósdi és hulla is, jócskán. És van egy kedves, tűzokádó hétfejű sárkány, automata etetőből kapja az ételt mind a hét pofájába. No és van nyugdíjas varázsló is, csekély varázslótudománnyal és, vesztére, még csekélyebb nyomozótehetséggel. Végül aztán minden jóra fordul, őfelsége megszabadul ellenségeitől, visszanyeri hatalmát és fiatalos lendületét. Filamér pedig fölveheti az őfelsége magánnyomozója megtisztelő címet.
"A krimimese megtartja a krimi sablonjait, alkalmazza a korszerű technikai eszközöket is, de az egészet átteszi a mese világába, és mosolyogva mozgatja benne krimi és mese közismert szereplőit, hogy teremtsen az olvasó számára harmadik világot: a fantáziáét - a pihenés érdekében. Mert ez a cél. Ez az olvasás legyen játék - a legszabadabb tevékenység..." - írja könyvéről a szerző. S valóban, krimimeséje vagy ha úgy tetszik krimiparódiája minden olvasójának kellemes szórakozást ígér. Vissza