OECD Területi vizsgálatok - Magyarország

Tartalom

Köszönetnyilvánítás 13
Előszó 15
Értékelés és javaslatok 17
1. fejezet: ÁTMENET ÉS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK 37
Makrogazdasági helyzet 37
A térbeli különbségek gazdasági jellemzői 39
Termelés és jövedelem 42
Foglalkoztatottság és munkanélküliség 45
A területi különbségek új megjelenési formáit magyarázó tényezők 47
Gazdasági szerkezet, válságtérségek 47
Magánvállalkozások és külföldi működőtőke-beruházások 50
A kutatás és fejlesztés területi szerkezete 52
A gazdasági trendek társadalmi kohézióra gyakorolt hatása 55
Humánerőforrás-fejlettségi mutató, városi és vidéki szegénység 55
Demográfiai és egészségügyi helyzet 59
Humán erőforrások 60
A területi különbségek fő megjelenési formái 63
Kelet-nyugat 63
Központ-periféria 65
Településszerkezet, város-falu közti különbség és a perifériák 66
Összefoglalás 68
2. fejezet: TERÜLETI POLITIKÁK 71
A közlekedési és a hírközlési infrastruktúra elmaradottságának mérséklése 71
Közúti közlekedés 72
Vasút 74
Egyéb közlekedési ágazatok 74
Távközlés 75
A regionális környezeti minőségjavítása és a hatáskörök decentralizálása 79
Városok és falvak 82
Tömegközlekedés 82
Lakásgazdálkodás 83
Alapközmüvek 87
Egyéb közszolgáltatások 88
Vidéki infrastruktúra 89
Természeti és kulturális értékek 91
Összefoglalás és ajánlások 94
3. fejezet: GAZDASÁGFEJLESZTÉSI POLITIKÁK 97
Területi újraelosztás vagy regionális versenyképesség 98
Exogén beruházásokra alapozott fejlesztési politika 99
Hazai beruházásokra alapozott fejlesztési politikák 104
Kis- és középvállalkozások 104
A külföldi és hazai ágazatok összekapcsolásának kihívásai 107
Összefoglalás és ajánlások 111
4. fejezet: TÁRSADALOMPOLITIKÁK 115
Életkörülmények és életminőség 116
Társadalmi jóléti politikák 117
Helyi önkormányzatok szerepe a szociális juttatásokban 117
A szociális biztonsági háló 118
A nyugdíjrendszer 120
Egészségügyi ellátás 121
Oktatás- és foglalkoztatáspolitika 123
A regionális munkanélküliség fő vonása, kihívásai 124
Oktatási és szakképzési rendszer 125
Aktív munkaerő-piaci politikák 128
A roma kisebbség: egy különleges téma 133
A politika alapvonásai 133
Kisebbségi önkormányzatok 137
Összefoglalás és ajánlások 139
5. fejezet: INTÉZMÉNYI REFORM, REGIONÁLIS POLITIKA ÉS
A KÖLTSÉGVETÉSI FORRÁSOK DECENTRALIZÁLÁSA 143
A magyar területi igazgatás keretei 144
Jogi háttér 144
Hatáskörök 145
Források 145
Az önkormányzati gazdálkodás alakulása 147
A területfejlesztési politika keretei 148
A legújabb fejlődési trendek 148
A területfejlesztés intézményrendszere 149
Decentralizáció és területfejlesztés Magyarországon: egyenlőtlen fejlődés 151
Az új területfejlesztési intézmények gyengeségei 151
A decentralizált intézmények gyenge pontjai 153
Megyék és/vagy régiók? 156
Az önkormányzatok mérete és együttműködése 158
A közjogi megyék és a megyei területfejlesztési tanácsok közti konfliktusok 162
Fiskális föderalizmus és területfejlesztés: alakuló, de befejezetlen program 164
Forráshiány 164
Központi költségvetési támogatások 166
Helyi adóbevételi képességek 168
A helyi önkormányzatok tőkepiaci lehetőségei 170
Költségvetési kiegyenlítés 171
A pénzügyi források tervezhetősége 172
Összefoglalás és ajánlások 173
Az intézményfejlesztés fontossága 173
A költségvetési rendszer átalakításának szükségessége 174
6. fejezet: A MAGYAR TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉS AZ
EU-CSATLAKOZÁS 177
A PHARE és a csatlakozás előtti helyzet 178
Főbb szempontok 179
Területfejlesztés 180
Határon átnyúló együttműködés 183
Az ISPA, a SAPARD és az ágazati koordináció 184
Szubszidiaritás 187
A PHARE-programok értékelése 188
EU-kompatibilitás 190
Koncentráció 191
Programozás 191
Partnerség 193
Addicionalitás 194
Összefoglalás és ajánlások 195
7. fejezet: BUDAPEST: IGAZGATÁS POLITIKAILAG TAGOLT TÉRBEN 199
Az agglomeráció növekedése és a szuburbanizáció 200
Fontosabb földrajzi, gazdasági és demográfiai tényezők 200
A költségvetés alakulása 201
Jövedelemadó 201
Iparűzési és ingatlanadó 202
A szuburbanizáció társadalmi és gazdasági hatása 204
A fővároson belüli igazgatási széttagoltság 208
Fővárosi-kerületi ellentétek 208
A főváros és a központi kormányzat viszonya 211
Összefoglalás és ajánlások 213
Irodalom 217
Táblázatok jegyzéke
1. Az ágazatok és alágazatok GDP-ből való részesedése, 1997 49
2. A humán fejlettségi mutató Magyarország régióiban és megyéiben
a 90-es években 57
3. A háztartások egy főre jutó nettó jövedelme alapján számított
Gini-mutató, 1987-1997 58
4. Szegénységi mutatók Magyarországon területi egységek szerint, 1997-98 59
5. A születéskor várható élettartam Magyarországon, a Cseh
Köztársaságban, Szlovéniában és Lengyelországban 59
6. A foglalkoztatottak iskolázottsági szintje a régiókban, 1997 61
7. A regisztrált munkanélküliek iskolázottsági szintje régiók szerint, 2000 62
8. A fiatalok munkanélkülisége régiók szerint, 2000 63
9. Az ezer lakosra jutó internet-előfizetések száma 76
10. A telefonhálózat regionális megoszlása, 1998 78
11. Környezetvédelmi beruházások 1998 80
12. A városi infrastrukturális ellátottság színvonala, 1996 87
13. A kórházi ágyak és az orvosok regionális megoszlása 89
14. Az általános és középiskolák területi megoszlása 90
15. A külföldi működőtőke beruházások regionális adatai, 1995-1998 101
16. A legnagyobb külföldi működőtőke-befektetések regionális megoszlása, 1998 101
17. A munkaerő-piaci programok ráfordításai a hátrányos helyzetű régiókban 129
18. A kisebbségek állami támogatása 136
19. Az önkormányzati bevételek és kiadások változása, 1992-1996 148
20. Elkülönített állami alapok és ágazati célelőirányzatok, 1999 152
21. A helyi bevételek és kiadások aránya, 1996 165
22. A PHARE területfejlesztési programjai 182
23. A PHARE CBC-programok által kedvezményezett megyék 183
24. A decentralizált célelőirányzatok megyék közötti megoszlása, 1998-2000 192
25. A PHARE-támogatás felhasználása, 1996 195
26. A pénzeszközök megosztása a kerületek és a főváros között, 1999 209
Ábrák jegyzeke
1. Nyertes és vesztes területek 41
2. A magyar megyék OECD-tipológiája 41
3. Az egy fóré jutó GDP régiók szerint, 1997 42
4. Az egy fóré jutó GDP alakulása Magyarországon, 1994-1998 43
5. A háztartások egy fóré jutó éves átlagjövedelme régiók szerint, 1998 44
6. Az egy fóré jutó bruttó jövedelem az országos átlag százalékában, 1997 44
7. A megyei munkanélküliségi ráták alakulása 46
8. A külföldi tőkeállomány földrajzi megoszlása, 1998 52
9. Egy főre jutó GDP és külföldi működőtőke-beruházások, 1997 53
10. A K+F-ráfordítások a GDP százalékában, 1997 54
11. A megyék egy főre jutó GDP-jének változása 1975 és 1995 között 64
12. A helyi önkormányzatok saját bevételei az összes bevétel százalékában 166
13. A helyi önkormányzatok bevételi forrásainak alakulása, 1992-1999 172
14. A három előcsatlakozási eszköz költségvetésének megoszlása
Magyarországon, 2000-2002 180
15. PHARE-programok Magyarországon, 1990-1999 181
16. Budapest és funkcionális régiója Pest megyében 201
17. A népesség alakulása Budapesten, Pest megyében és a budapesti
agglomerációban 202
18. A személyi jövedelemadó alakulása Magyarországon 203
19. Az egy före jutó iparűzési adó, 1994-1998 204
20. A pénzeszközök megoszlása a kerületek és a főváros között, 1996-1999 210
21. A központi kormány fővárosnak nyújtott támogatásai, 1996-1999 212
Keretek jegyzéke
1. Új területi szervezet 40
2. Funkcionális régiók 45
3. Magyarország településrendszere 67
4. Turizmus: alternatív helyi stratégia a vidéki Magyarország számára 92
5. Külföldi vállalat helyi menedzsmenttel az ország északkeleti részén 109
6. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ esettanulmánya 131
7. Foglalkoztatáspolitikai területi megállapodások 132
8. Néhány példa a romák hátrányos helyzetére 134
9. A roma népességet érintő kormányzati intézkedések 135
10. A decentralizált önkormányzati rendszer előnyei 159
11. Az önkormányzat, mint nyereségorientált vállalkozás 160
12. Önkormányzati együttműködés Franciaországban 161
13. Helyi ingatlanadóztatás a kelet-európai országokban 169
14. A PHARE-programok 178
15. PHARE CBC-eredmények 184
16. A SAPARD-terv 187
17. A PHARE-program szerepe a decentralizált igazgatás
kialakításában Magyarországon 189
18. Az integrált területfejlesztési program 193
19. Tömegközlekedési társulások funkcionális térségekben - svájci példa 207

Témakörök