Fülszöveg
"Rendszerváltoztatók kézikönyve" - ezt az alcímet is adhatta volna kötetének Hans Magnus Enzensberger, miután sorba szedte és sajtó alá rendezte hét európai államban - Svéd-, Olasz-, Magyar-, Lengyel- és Spanyolországban, valamint Norvégiában és Portugáliában - gyűjtött észleléseit, riportjait és hangulati benyomásait, melyek a hagyományos útleírást messze felülmúlva adnak képet egy-egy ország konkrét gazdasági helyzetéről, társadalmi berendezéséről, uralkodó szellemi áramlatairól, falvairól, városairól, jellegzetes - vagy épp turistariasztó - tájairól.
Az író, mint láthatjuk, Európa pereméről szemelgetett ki egyes országokat, köztük két egykori szocialistát is. Mikor bejárta őket, még nem sejthette, hogy e halódó rendszerekről készített kórkép rövidesen már bonjegyzőkönyvként olvasható. Csakhogy - és épp ez a megdöbbentő -: a helyzetelemzést - már ami bennünket illet - cseppet sem érezzük elavultnak, mert bár akikről írt: Kádár és Aczél halott, s a "kétféle ellenzék" immár ott ül...
Tovább
Fülszöveg
"Rendszerváltoztatók kézikönyve" - ezt az alcímet is adhatta volna kötetének Hans Magnus Enzensberger, miután sorba szedte és sajtó alá rendezte hét európai államban - Svéd-, Olasz-, Magyar-, Lengyel- és Spanyolországban, valamint Norvégiában és Portugáliában - gyűjtött észleléseit, riportjait és hangulati benyomásait, melyek a hagyományos útleírást messze felülmúlva adnak képet egy-egy ország konkrét gazdasági helyzetéről, társadalmi berendezéséről, uralkodó szellemi áramlatairól, falvairól, városairól, jellegzetes - vagy épp turistariasztó - tájairól.
Az író, mint láthatjuk, Európa pereméről szemelgetett ki egyes országokat, köztük két egykori szocialistát is. Mikor bejárta őket, még nem sejthette, hogy e halódó rendszerekről készített kórkép rövidesen már bonjegyzőkönyvként olvasható. Csakhogy - és épp ez a megdöbbentő -: a helyzetelemzést - már ami bennünket illet - cseppet sem érezzük elavultnak, mert bár akikről írt: Kádár és Aczél halott, s a "kétféle ellenzék" immár ott ül a parlamentben, az Enzensberger által megragadott lényeg még alig változott. S pontosan ezért jön kapóra a kézikönyv, amelyből megtudhatjuk: mások hogyan csinálják? Hogy osztják el igazságosan a javakat a gazdag Északon, hogy teremtenek jólétet a szegény Délen, mely tévutaktól kell óvakodni, mely példákat érdemes követni; hogy bánjunk menekültekkel, kisebbségekkel; hogy ápoljuk hagyományainkat; hogy tekintsünk közelmúltunkra és régi dicsőségünkre; s végül: hogy kezeljük lerobbant gazdaságunkat? A kötet szellemes csattanója a hét fejezethez csatlakozó Epilógus, melyet majdan, 2006-ban "ír meg" egy Amerikából Európába - Hágába, Berlinbe, Bukareste stb. - látogató újságíró. Ritkán teremt a történelem ehhez foghatóan frappáns helyzetet, ugyanis az utópiának szánt körképet máris, azon frissiben össze lehet vetni a valósággal. És Eznensberger svéd, olasz, lengyel, portugál látleleteit mi is hitelesíthetné meggyőzőbben, mint az 1987-ben írt utópia a páratlan biotópként és egyedülálló műemlékként óvott-védett "hajdanvolt" Berlini Falról?
Vissza