Fülszöveg
Amikor másodszor olvastam végig ennek a tíz novellának, Telegdi Magda első kötetének a kéziratát, egyszer csak nézegetni kezdtem a munkaruhámat, aztán elgondolkoztam azon, milyen zakóban és milyen nagykabáttal, kalappal járok a szerkesztőségbe, sőt már az is foglakoztatott, hogyan öltözködött az utóbbi időben ez vagy az körülöttem. Aztán a bútorokat kezdtem számba venni, a könyvespolcokat és a folyóiratok halmait, sőt a jól ismert képeket is sorra vizsgáltam. A szó szoros értelmében: valamit kerestem magam körül, az íróasztalnál, a szobában... Sohase törődtem ilyesmivel, és most is védekezni próbáltam ez ellen az érdeklődés ellen, aztán rájöttem, hogy Telegdi Magda írásainak egyfajta sajátos "kelmeisége" irányította figyelmemet azokra a tárgyakra, használati cikkekre, amelyekkel körülvettem magam, amelyek valósággal "testrészeimmé" váltak.
A legelső tehát, ami feltűnt nekem, és furcsa módon érzékileg is hatott rám, amikor ennek az induló elbeszélőnek az írásmódját ízlelgettem,...
Tovább
Fülszöveg
Amikor másodszor olvastam végig ennek a tíz novellának, Telegdi Magda első kötetének a kéziratát, egyszer csak nézegetni kezdtem a munkaruhámat, aztán elgondolkoztam azon, milyen zakóban és milyen nagykabáttal, kalappal járok a szerkesztőségbe, sőt már az is foglakoztatott, hogyan öltözködött az utóbbi időben ez vagy az körülöttem. Aztán a bútorokat kezdtem számba venni, a könyvespolcokat és a folyóiratok halmait, sőt a jól ismert képeket is sorra vizsgáltam. A szó szoros értelmében: valamit kerestem magam körül, az íróasztalnál, a szobában... Sohase törődtem ilyesmivel, és most is védekezni próbáltam ez ellen az érdeklődés ellen, aztán rájöttem, hogy Telegdi Magda írásainak egyfajta sajátos "kelmeisége" irányította figyelmemet azokra a tárgyakra, használati cikkekre, amelyekkel körülvettem magam, amelyek valósággal "testrészeimmé" váltak.
A legelső tehát, ami feltűnt nekem, és furcsa módon érzékileg is hatott rám, amikor ennek az induló elbeszélőnek az írásmódját ízlelgettem, éppen az, hogy milyen nagy gondot fordít hősei közvetlen környezetének nem is a leírására, hanem a körülírására, mondhatnánk: körültapogatására. Amikor ugyanis e novellák egyik-másik helyzeténél az elbeszélés hősének tudatában megfogamzik egy-egy gondolatsor, vagy megmozdul valamilyen érzés, az író nem fog hozzá a szóban forgó gondolat vagy érzés hosszas elemzéséhez, esetleges kommentáláshoz, hanem azonnal arra tér ki, milyen ruha is van a befele figyelmező hősön és ennek partnerein, vagy milyen bútorok mellett találkoztak, illetőleg, hogy is érzik magukat közöttük. Ez a "kelmeiség" azonban egészen más eredetű, mint a századvég neobarokk művészetének a külsőség-kultusza, látszat-történisége vagy a legújabb nyugati "új regény" mechanisztikus tárgy-kultusza. Telegdi Magda azért részletezi előszeretettel novelláiban hősei legszűkebb tárgyi környezetének a rajzát, mert - akár a XX. századi introspektív realizmus sok mestere, akiktől kétségtelenül a legtöbb műfogást leste el eddig - ezáltal is minél többet akar megsejteni olvasóival abból, ami hősei belsejében zajlik.
Vissza