Nyugat felé...

Az európai civilizáció története a Paradicsomtól Amerika felfedezéséig

Szerző

Dr. Kopátsy Sándor

Szerkesztő

Sebestyén Tibor

Matolcsy György

Budapest

'Dr. Kopátsy Sándor: Nyugat felé... ' összes példány

Kiadó:	Kairosz Kiadó-Növekedéskutató
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1998
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	440 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:	963-9137-23-5

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	5
A népszaporulat	7
Az átlagos élettartam	8
A biztonságérzet	9
A család	10
Iskolázottság	10
Az átlagos testmagasság	11
Nemzeti jövedelem	14
Hogyan lettem történész?	15
Kiűzetés a Paradicsomból	17
A paradicsomi állapot	17
A gyűjtögetés	19
Vadászat	19
A halászat	21
A sok gyűjtögető mellett kevés vadász és halász	21
A női és gyermekmunka dominanciája a civilizáció előtt	22
Romló és tárolható ételek	23
Kedvező éghajlat és jó táplálkozási lehetőség	23
A jól tárolható makk és mogyoró jelentősége	24
A nyírfák nedve	24
A dagály-apály mozgás által feltalált csigák és kagylók	25
A bőséges gyűjteni sok idők szabadított fel más célra	26
A paradicsomi állapot	26
Civilizáció a paradicsom után	27
Gigantikus kultikus építkezések a szabad időben	28
Kihívás nélkül nincs fejlődés	28
Válaszok a jégkorszakok kihívásaira	29
A kihívások azonban legtöbbször pusztulással jártak	29
A környezeti változások csapásai a fejlődés előfeltételei	30
Civilizáció csak a paradicsomi állapot megszűnésével jöhetett létre	31
Teher alatt nő a pálma (de legtöbbször elpusztul)	32
A boldogtalan civilizációk	32
A civilizációs kor fogalma	33
A természetes és a természet adta anyag különbözősége	34
Az átlagember tudása csökkent a civilizációk ötezer éves fejlődése során	34
A civilizáció nem hozott jobb életfeltételeket	35
A paradicsomból való kiűzetés szenvedői és haszonélvezői	36
Visszatérés a paradicsomba?	37
A paradicsomba való visszatérés vallási ígérete	37
A paradicsomból való kiűzetés után megnőtt a relatív szegénység	38
Tagadhatatlan fejlődés a társadalom tudásában	38
Hosszabb, de nyomorúságosabb élet az ipari forradalom nyomán	39
Forradalmi változást a fogyasztói társadalom hozott	40
Fogyasztói társadalom: visszatérés a paradicsomba	40
Kényszermodernizációk a civilizáció előtti társadalomban	43
A vadkereső vadászat	43
Az első nagy technikai forradalom	54
A vadváró vadászat	58
A "gabonanemesítés" kezdeti	63
Az állatok "megszelídítése"	65
Az első civilizációk Európán kívül alakultak ki	69
Hol jön létre civilizáció?	69
Az élet és az egészség féltése	72
Félelem a többi embertől	73
Félelem az éhségtől és a hidegtől	74
Félelem a magánytól	74
A kedvező természeti környezet jellemzői	74
A meleg és száraz éghajlat	75
Az öntözővíz elérhetősége	75
Az élettér beszűkülésének a kényszere	76
Az eredeti civilizáció változatai a peremvidéken	78
A mezopotámiai civilizáció vándorló jellege	78
A származékos civilizációk	79
Régi korok egészségügye	82
A mezőgazdaság jelentősége	84
A népességszabályozás	85
A legfontosabb társadalomszervező egység: a család	86
Gazdasági viselkedés a sumér és az egyiptomi civilizációban	102
A "nyugati civilizáció" első csírái	113
A forrás a sumér-egyiptomi civilizáció	114
A malária hatása a civilizációkra	116
A másokat elpusztító civilizációk	116
A közlekedés hatása a civilizációkra	118
A civilizáció fejlett magja északnyugatra húzódott	118
Az átlagos életkor változásának szerepe a fejlődésben	119
Az évi átlagos munkaidő szerepe a fejlődésben	120
Az első európai civilizációk	123
A görög civilizáció csodája	123
A szolgai átvétel mint civilizációs siker	124
A tudatos felzárkóztatás kudarchoz vezet	124
A görög csoda a sok kis államon és a jó fehérjeellátáson alapult	125
A külkereskedelem szerepe a fejlődésben	126
A városállamok jellemzői	127
A görögök fehérjeellátása	128
A görögök öntözéses gabonatermesztése	128
A malária megjelenése a görögök öntözhető síkságain	129
A mocsárláz történelemformáló ereje	130
A görög művészet egyedülálló jellege	131
A díszítő népművészet társadalomformáló ereje	132
Az első nyugati birodalomalkotók: a rómaiak	133
A rómaiak észak-afrikai gabonaforrásai	134
Róma katonai megerősödése	135
A felduzzadt római lakosság parazita életmódja	136
A keleti betegségek megjelenése Rómában	136
Szociális ellátások Rómában	137
Víz- és borellátás Rómában	137
Állandó harc a közegészségért	139
A jellemző árak és jövedelmek	140
A népsűrűség és a mezőgazdaság jellemzői	141
A római és a görög civilizáció különbségei	142
A Római Birodalom súlypontjainak eltolódása	144
A Római Birodalom mint a kereszténység bölcsője	146
A zsidó eredetű kereszténység győzelmének okai	146
A kor jellemzői a kereszténység megjelenésekor	147
A kiscsalád eredete	148
A középkori Nyugat-Európa	153
Sötét középkor	153
Az elmaradt mezőgazdaság	155
A lovagkor	157
Az egyszerű újratermelés	160
A feudalizmus kialakulása	167
Miben jelentett középutat a nyugat-európai civilizáció?	178
A nyugat-európai mezőgazdaság jellemzői	179
A jobbágyfalu erkölcsformáló szerepe	180
Az európai fejlődés motorja a kiscsalád	181
Kiscsalád: felszabadulás az öregek uralma alól	183
Erősödött a szülői szeretet a kiscsaládban	184
A kiscsaládokban a tisztaság is nagyobb	184
A falu közös legelője	185
A feudális uralom növelte a falvak létbiztonságát	186
A keresztény város és a pogány falu	187
Az európai kereszténység ír eredete	187
A kora középkor falvakra tagozódó nyugat-európai társadalma	189
A nyugati civilizáció ezeréves lassú fejlődése	189
A kereszténység térhódítása	190
Poliszvallás polisz nélkül	190
Nyugat felemelkedése	191
A nyugati kereszténység kerülő úton az írek felől jött	191
A Nyugatot szorongató arabok, vikingek és magyarok	193
A kereszténység térhódítása	195
A kelta kereszténység jellemzői	196
A kereszténység és a kelta civilizáció	198
A nyugati és a keleti kereszténység terjedése	198
A pásztornépek áttérése az öntözéses földművelésre	199
A pásztornépek útja a szabadságból a kötöttségbe	200
Hús helyett a kenyér dominanciája	202
A pásztorok vágya a békére és a biztonságra	203
A fejlett gabonatermesztés vonzereje	203
Keresztény növénytermesztés és pogány állattenyésztés	204
A "lábon járó hús" katonai jelentősége	205
A belvízi szállítás megerősíti a központi hatalmat	205
A nehézlovasság kialakulása	206
A nyugati papi rend ír eredete	207
A vörös és fekete (lovagi és papi rend) uralma	208
A középkori nyugat-európai társadalom	209
A városok, az egyetemek és a nők erősödő szerepe	209
A reneszánsz	210
Az igazi városok kialakulása	211
Az egyetemek a nyugati gondolkodásmód bölcsői	211
Az egyházi hatalom ellen forduló egyetemek	212
Az igazi egyetemek az egyetemes európaiság iskolái is	213
Megjelenik a nő	214
Az állattenyésztők sikeres parasztháborúi	215
A gabonaőrlő szélmalmok a történelem hajtóerői is voltak	216
A kézi őrlés alól felszabadult a nők háziipara	217
A főleg a városi lakosságot pusztító pestisjárványok	219
Az újnak rombolva csinált helyet a pestis	219
Közép- és Kelet-Európa majdnem sikeres felzárkózása a pestisjárványok után	221
A (toronyórákat) mérhető idő	223
A nyugat-európai civilizáció időérzékenysége	224
A XIV. a németek százada, de a XVI. század már nem	224
Nyugat-Európa előretörése	225
A rövid távú előnyök társadalmi csapdái	226
A nyugat-európai civilizáció aktívvá válása	227
Könyvnyomtatás	227
Az iránytű	228
A puskapor	229
Történelem és közgazdaságtan	231
Mit adhat a tudomány?	231
Történelem és közgazdaságtan	236
Társadalomelméleti kiindulópontok	242
Három elméleti megközelítés	242
Az egyéni lét meghatározói	245
A társadalmi lét meghatározói	249
A társadalmak hatása egymásra	261
A történészek szubjektivizmusa	264
Az emberiség sorsát formáló fő tényezők	273
Természeti környezet	273
Marx felfogása	273
Marx utáni magyarázkodások	274
Saját felfogásom	275
A természet szerepének téves leegyszerűsítése	275
Ma már nem a "mi", hanem a "hogyan" kerül sokba	276
A természeti környezet optimuma	277
Az első nagy (öntözéses) kultúrák a nagy folyók mentén	278
Az európai civilizáció élvonalának vándorlása	280
A termelőerők és a termelési viszonyok közötti marxi, szinte már isteni összhang	281
A történelem nem más, mint a természettel szembeni harc	282
A természeti környezet	282
A szélesebb értelemben vett természet szerepe	283
Megfelelő szomszédos terület kell a fejlődéshez	284
A forgatóeke, az iránytű, a patkó és a hűtőszekrény terelte a fejlődést	285
Kultúra	287
A technikai és a tudati kultúra egymásra hatása	288
Csak külső hatásokra újulnak meg a kultúrák	288
Másodlagos kultúrák a nagy öntözéses kultúrák peremén	289
A nyugati kultúra keleti előzményei	290
A technika differenciálódása a kultúrák szerint	290
Végső soron a természet determinál	291
A történelemben sokkal több a zsákutca, mint a siker	292
Fejlődés a kudarcok iszonyú rostálása révén	293
Az alap és felépítmény meg az osztályharc semmitmondó elméletei	293
Az igazi nagy harc mindig az uralkodó osztályon belül folyik	294
A kizsákmányolás még a gazdagoknak sem volt érdeke	295
A gyáripar fejlődése értékelte le a munkásokat	296
Osztályok közötti harc helyett osztályon belüli marakodás	296
A tulajdonviszonyok téves marxi értékelése	297
A marxi filozófia és jogi okoskodás korlátoltsága	298
Amiben marxista vagyok, és amiben nem	298
Népesedés	299
Fennmaradás a szaporodás és az igények összhangjával	299
A nyugat-európai népességszabályozás	300
A gyáripar és a városiasodás szétverte a demográfiai fékrendszert	301
A Nyugat példás népességszabályozása a jelenben	302
A kontraszelektív népesedés tragédiája	302
Az egészségügy történelemformáló szerepe	303
A Római Birodalom egészségügye	304
A régebbi technikai forradalmak leértékelték a szaktudást	305
A munkához való jog idealista naivitása túlnépesedés esetén	306
A fejlődés alapja a népességszám optimalizálása	306
A szaporodás féken tartásának brutális történelmi példái	307
A nyugat-európai siker demográfiai alapja	308
A vallás és az ideológia szerepe nem jelentős	309
Egyéni vágyak és társadalmi korlátok	311
Egyéni és társadalmi racionalitás	311
Nyugat-Európa jól ötvözte az individualizmust és a kollektivizmust	312
Az egyéni és a társadalmi érdekek összhangja nem más, mint utópia	313
A keresztény utópia	313
Minél többje lesz, annál elégedetlenebb	315
Minden sikeres társadalom önző volt	315
Az állam nem osztályérdeket szolgált	316
A kizsákmányoló osztály fogalma is hibás	317
A történelmi hiba büntetése a nyomor vagy a kipusztulás	317
Az egyéni szükségletek önkényes értelmezése	318
Egy osztályban is sokfélék vagyunk	319
A jobbágy és a földesúr közötti harc bizony téveszme	320
Az elosztásközpontú vágyak utópiája	320
A társadalmi érdek nem az egyéni érdekek összege	321
A társadalmi érdek csak kényszerrel érvényesíthető	322
Az állam funkciói az egyszerű újratermelésben	322
A fogyasztói társadalom történelmi újszerűsége	323
A társadalom elkülönülő érdeke	324
A társadalom önvédelme tagjaival szemben	324
Az ipari forradalom utáni társadalmak újszerűsége	325
Az egyén nem lehet a társadalom megváltója	327
A világmegváltók csak feldúlhatják a társadalmat	328
Széchenyi és Kossuth példája	328
Elöl, de közel a néphez	329
Gazdasági növekedés és optimális népsűrűség	329
Az egy lakosra jutó fogyasztás maximalizálása elfogadható áldozatok árán	330
Állami erőszak a fogyasztás korlátozására	332
A társadalmi érdek nem a termelés maximalizálása	332
A túlnépesedett társadalmak mindig expanzívak	333
Háború a túlnépesedés és túlfogyasztás ellen	334
A népesedés alakulása a különféle társadalmakban	337
Népességszám a korai történelemben	337
Ingadozva stagnáló népességszám a korai történelemben	337
Az emberi kultúrák térbeli vonulása	338
A népesség koncentárlódása szaporodás és bevándorlás által	339
Az öntözéses földművelés népszaporulata	339
A pásztorkultúrák népszaporulata	341
Kedvezőtlen gazdasági viszonyok között a leggyorsabb a szaporodás	342
A Malthaus-törvény érvényességi köre	342
Kivándorlás, járvány vagy háború a túlszaporodás nyomán	343
Az egészségügyi korlátok példái	344
A kiscsaládos jobbágytelek demográfiai előnye	345
A fogyasztás újratermelési korlátai	346
Marx igaztalanul vádolta Malthust	346
Messiási ambícióit féltve Marx kerülte a túlnépesedés témáját	347
A népesség gyors szaporodása a félperifériákon	348
Tragikus egészségügyi ugrás a perifériákon	350
Félperifériák a XIX. században	350
A szegénység képmutató erkölcsi megítélése	352
A háborúk népességszabályozó hatása	352
Nacionalista kórus a területszerző vagy honvédő háborúkért	352
A háborúk szükségszerűek voltak	353
Az erőszak része az életnek és az egyensúlynak	354
Túlszaporodás a szorgalmas önirtás ellenére is	354
Az öntözéses kultúrák népességnövekedését a fehérjehiány és a járványok fékezték	355
A nomád pásztorok népességét az tartotta féken, hogy szorgosan irtották egymást	356
A háború szükségszerűségéről - apoteózis nélkül	356
Kivétel a fejlett világ, de csak az elmúlt 30 év során	357
A háborúk csak a népeségnövekedés fékezése mellett kerülhetők el	357
Az emberszerző háborúk kivételessége	358
Imperialista háborúk a nyersanyagért és az élettérbővítését	358
A természetellenes morál csak spanyolfal	359
Ma már a nagy élettér nem előny	359
A fejlett világban megszűnt a háborúk oka	359
A fejletlen négyötöd veszélyesen szaporodik	360
A fejletlenek egymást fogják irtani	360
Ötven éven belül milliárdnyi emberáldozat lesz a fejletlenek háborúiban	361
Az élettérért folytatott harc természetes volt	361
A társadalomnak joga van az érdekeiért minden eszközzel harcolni	362
Az élelmezés történelmi jelentősége	363
Vitamin- és fehérjehiányos sumér és egyiptomi táplálkozás	364
Az egészségesen táplálkozás görög pásztornépek	365
Dombokra menekülés Itáliában a malária miatt	365
A rómaiak hétköznapi eledele az olcsó hús, ünnepi étele a drága kenyér volt	366
A római tömegnyomorban a vizek fertőzöttek lettek	367
A rómaiak a drága víz helyett bort ittak	367
A zsidók böjtjei az olcsó és sok hús miatti érelmeszesedés ellen	367
Nyugat-Európában a hús egyre drágább, a gabona egyre olcsóbb lett	368
Civilizációk a történelemben	369
A társadalom típusát meghatározó tényezők	369
Rabszolgatulajdon a munkaerő szűkössége miatt	369
A földtulajdon dominanciája a föld szűkössége miatt	371
A tisztviselők dominanciája az öntözőkapacitás szűkössége miatt	372
A karizmatikus uralom (Attila és Dzsingisz kán) ideiglenessége	373
Tőkés uralom a tőke szűkössége miatt	374
A hatalom nem a jogból, hanem a hiányból fakad	374
Félfeudalizmus a félperifériákon a tőke és a föld egyidejű szűkössége miatt	375
A bőség megfoszt a hatalomtól	376
A társadalmi csőd katonai uralomhoz vezet	376
A hiányok és feleslegek áttekintése	377
Hiányok és feleslegek a szűk életterű atomizált társadalmakban	377
Hiányok és feleslegek az egyszerűen újratermelő földművestársadalmakban	379
Hiányok és feleslegek a mediterrán társadalmakban	381
Hiányok és feleslegek a nyugat-európai hűbéri társadalomban	383
Mi a civilizáció?	384
A civilizáció egység	385
Civilizációs csoportok és alcsoportok	386
A hat eredeti civilizációs bölcső	386
A civilizáció karaktere	389
A civilizációk terjeszkedési dinamikája és differenciálódása	404
Kultúra és civilizáció	405
Az egyszerűen újratermelő társadalmak túlnépesedési hajlama	405
Háborúk, járványok és vallási előírások a túlszaporodás megfékezésére	406
A fejlettség megszünteti a túlszaporodási hajlamot	407
A társadalom fő funkciója a termelés szervezése	408
A termelésszervező funkciót hívjuk civilizációnak	408
A termelés és fogyasztás korlátozása kultúrával és erőszakkal	409
Termeléskorlátozás a kultúra (a lelki erőszak) révén	410
A produktív munka vallási tilalmai	411
Munkatilalmak az ünnepek révén	412
Forráskorlátozás kultikus építésekkel, tárgyakkal, áldozatokkal és kincsképzéssel	413
Klasszikus példa a piramisok építése	413
A kultúra lehetővé tette a fizikai erőszak helyettesítését (lelki erőszakkal)	414
Remekművek a fogyasztás korlátozására	415
A produktív fogyasztás fogalma	416
A legősibb reflex a munka korlátozása volt	417
Az erősebb társadalom jobban kihasználja a kapacitásait	417
A puritán és a konfuciánus civilizáció jó példája	417
A kiscsaládos jobbágytelek önszabályozó intézménye	418
A kincsképzés népművészeti, főúri és közössi formái	419
A túlfogyasztás elleni népirtás egyik pillére a vallási türelmetlenség	420
Az egyszerű újratermelés egyensúlyi feltételei	421
A társadalmak virágkorát magas kincsképzési arány jellemezte	422
A nagy halandóság nagyon megdrágítja a munkaerőt	422
A társadalmak dinamizmusát a legjobban a várható életkor mutatja	423
A túlnépesedés határköltségének alakulása	424
Az elit kulturális hatalma	425
A civilizáció, a kultúra és az erőszak triásza	426