Előszó | 5 |
Bevezetés | 6 |
A gazdasági integrációk elméleti alapjai | 7 |
Az integráció főbb elméleti megközelítései | 7 |
A regionális gazdasági társulások formái és fő vonásai | 10 |
Globalizáció és regionalizálódás a világgazdaságban | 12 |
Az Európai Közösség, illetve az Európai Unió előzményei, kialakulása, fejlődése | 14 |
A szerződések története | 14 |
Az Európai Közösségek előfutárai és korai fejlődése | 14 |
A horizontális fejlődés fő mérföldkövei | 15 |
A belső piac egységesítése | 16 |
A gazdasági és monetáris unió előzményei és az Európai Unióról szóló szerződés | 17 |
A közép- és kelet-európai országokhoz fűződő viszony | 19 |
Az EK fejlődése és a regionális gazdasági társulások formái | 20 |
Kronológia | 21 |
Az EU helye, szerepe a globalizálódó világgazdaságban | 24 |
A globalizáció fogalma | 24 |
A világgazdasági növekedés globális hajtóerői | 25 |
A külgazdasági partnerválasztás, a globalizáció és az integráció közötti összefüggések | 26 |
A világgazdasági növekedés regionális hajtóerői | 30 |
A regionálisblokk-szemlélet | 31 |
Az Európai Unió felépítése, intézményei, működése | 34 |
Az Európai Unió három pillére | 34 |
Az Európai Tanács | 35 |
Az EU első pillére | 37 |
Az EU második pillére | 38 |
Az EU harmadik pillére | 38 |
Az Európai Közösség szervei | 38 |
Az Európai Unió Tanácsa | 38 |
Az Európai Bizottság | 40 |
Az Európai Parlament | 41 |
Az Európai Bíróság | 41 |
Egyéb szervek | 42 |
A közösségi jog leglényegesebb elemei | 43 |
A közösségi jog néhány vonása | 43 |
Az Európai Közösség jogforrásai | 44 |
Elsődleges jogforrások | 44 |
Másodlagos vagy származékos jogforrások | 44 |
Egyéb jogforrások | 46 |
A közösségi vívmányok | 47 |
A közösségi és a nemzeti jog közötti viszony | 47 |
A szubszidiaritás elve | 48 |
Az egységes belső piac előzményei, létrejötte, fő vonásai | 49 |
Az egységes belső piac általános jellemzői | 49 |
Fizikai és adminisztratív akadályok | 50 |
Technikai akadályok | 51 |
Fiskális akadályok | 53 |
Az állami szabályozással kapcsolatos akadályok a szolgáltató szférában | 53 |
Állami - közületi megrendelések | 54 |
A belső piac egységesítésére vonatkozó célok minősítése és a belső piactól várt hatások | 55 |
Az egységes belső piac működése és az eddigi tapasztalatok | 59 |
Anyagi - kereskedelmi akadályok, határellenőrzés | 59 |
Technikai akadályok | 60 |
Fiskális harmonizáció | 62 |
A szolgáltató szféra deregulációja | 63 |
A tőkeáramlás liberalizációja | 63 |
Az állami - közületi megrendelések deregulációja | 63 |
Diplomák elismerése, letelepedés, munkaerő-áramlás | 64 |
Egyéb területek | 64 |
A gazdasági és a monetáris unió előzményei | 65 |
Előzmények | 65 |
Az Európai Monetáris Rendszer | 66 |
Az Európai Monetáris Rendszer értékelése | 66 |
A gazdasági és monetáris unió programja | 68 |
A gazdasági és monetáris unió létrehozásának menete, szakaszai, működési elvei | 68 |
Közvetlen előzmények | 68 |
A gazdasági és monetáris unió megvalósításának és az euró bevezetésének szakaszai | 69 |
Az EMU megvalósításának kockázatai | 73 |
A monetáris unió várható hatásai a tagállamok és a kívülálló országok üzleti környezetére | 74 |
Várható előnyök | 74 |
Várható hátrányok | 76 |
Az EMU és a kívülállók | 77 |
Az euró és a bevezetés néhány gyakorlati vetülete | 80 |
Az euró bevezetésének jogi alapjai | 80 |
Az euró használatára vonatkozó rendelettervezet | 80 |
A Tanács 1103/97. (EK) 1997. június 17-i rendelete | 84 |
Az ECU - euró konverzió | 84 |
A szerződések folytonossága | 85 |
Kerekítési és konverziós szabályok | 87 |
Konverziós költségek | 88 |
Az EMU hatása a világgazdaságra | 88 |
Az euró mögötti gazdasági potenciál | 89 |
Néhány általános világgazdasági hatás | 89 |
Az euró várható hatása az USA-ra és Japánra | 90 |
A gazdasági és monetáris unió és a nemzetközi szervezetek | 90 |
Az EU külgazdasági politikája és külkapcsolatai | 92 |
A külgazdasági politika jogi alapjai | 92 |
A közös kereskedelempolitika | 93 |
A társulási szerződések jellemző vonásai | 94 |
Ipari szabadkereskedelmi megállapodások az EFTA-országokkal | 97 |
A globális mediterrán politika | 97 |
A külgazdasági politika egyéb elemei | 97 |
A Közösség külgazdasági kapcsolatrendszerének értékelése | 98 |
Az EU kapcsolatai Közép- és Kelet-Európával | 102 |
Az EK és Kelet-Európa kapcsolatai | 102 |
A Kelet-Európával szembeni közösségi politika cél-, eszköz- és intézményrendszerének fő vonásai | 103 |
Az Európai Unió keleti kibővülése | 107 |
A Magyarország és az EU közötti kapcsolatok története, fő jellemzői | 111 |
A Magyarország és az EK közötti kapcsolatok fontosabb szakaszai | 111 |
Az EFTÁ-val és a visegrádi országokkal kötött szerződések | 115 |
A szerződések néhány negatív hatása | 118 |
A koppenhágai csúcsértekezlet gyorsító határozatai és Magyarország | 120 |
Az Európai Közösségekkel való együttműködés jövője | 121 |
A közös mezőgazdasági politika leglényegesebb elemi | 124 |
Rövid történeti áttekintés | 124 |
A közös agrárpolitika reformja | 127 |
A közösségi agrárpolitika előtti kihívások | 128 |
A közös agrárpolitika reformjának legvalószínűbb változata | 129 |
Gabonafélék, olajos magvak, fehérjetakarmányok | 129 |
Marhahús | 130 |
Tejtermékek | 131 |
Mediterrán termékek | 131 |
Differenciálás és a közvetlen kifizetések plafonja | 132 |
Vidékfejlesztési politika | 132 |
Mezőgazdasági környezetvédelmi politika | 132 |
A reform várható költségvetési vonzatai | 133 |
A közös agrárpolitika reformjának néhány következménye a tagjelölt országokra | 134 |
Támogatáspolitika, regionális problémák és regionális politika az Európai Közösségben | 136 |
Versenypolitika és állami támogatások | 136 |
A Közösség támogatáspolitikájának várható jövőbeli irányzatai | 138 |
Pénzügyi források | |
Célterületek | 139 |
Közösségi kezdeményezések | 141 |
A Kohéziós Alap reformja | 141 |
Transzeurópai hálózatok | 142 |
Strukturális támogatás az újonnan csatlakozó országokkal | 143 |
A közösségi támogatások elosztása, illetve igénybevétele | 143 |
Kutatás-fejlesztési, technológia- és iparpolitika az Európai Közösségben | 145 |
A közösségi kutatás-fejlesztési politika előzményei | 145 |
A közös kutatás-fejlesztési politika jogi alapjai | 146 |
A közös kutatás- és technológia-fejlesztés formái | 147 |
Az 5. kutatási és technológia-fejlesztési keretprogram | 149 |
A támogatási rendszer kérdései | 151 |
A közösségi ipar- illetve struktúrapolitika fő vonásai | 152 |
A közösségi ipar-, illetve struktúrapolitika néhány aspektusa | 155 |
A Közösség szociális politikája és a közösségi költségvetés | 157 |
A közösségi szociális politika fő vonásai | 157 |
A közösségi költségvetés | 158 |
Lobbyzás az Európai Közösségben | 162 |
A lobbyzás néhány általános kérdése | 162 |
A lobbyzás története az EK-ban | 162 |
A lobbyzás szféráinak bővülése és jellemzői az EK-ban | 166 |
A lobbyk és hatásuk a közösségi döntéshozatali rendszerre | 169 |
A magyar vállalatok lobbyzási lehetőségei az EU-ban | 174 |
Magyarország EU-érettsége | 176 |
A csatlakozási tárgyalások közvetlen előzményei | 176 |
Magyarországi EU-érettsége és az érettség fő kritériumai | 178 |
Az EU-csatlakozással kapcsolatos kihívások, előnyök, hátrányok, költségek és hasznok | 179 |
Döntéshozatali rendszer, az első és a második pillér | 179 |
Külgazdaság, külgazdasági politika | 180 |
Külső forrásbevonás, munkaerő-áramlás | 181 |
Adózás, adórendszerek | 182 |
A letelepedés szabadsága a pénzügyi szférában | 183 |
Energetika,energiapolitika | 183 |
Kommunikációs stratégia | 184 |
A közösségi forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei magyar szempontból | 185 |
A PHARE-forrásokhoz való hozzájutás fő vonásai | 185 |
A programban való résztvevők köre, a részvétel feltételei | 185 |
A PHARE-programokba való szakértői és beszállítói bekapcsolódás | 186 |
A PHARE általános célkitűzései az EU-csatlakozás előmozdításával kapcsolatban | 195 |
Közbeszerzési és tenderpiacok az Európai Közösségben | 196 |
Az Európai Közösség különféle K+F programjaiban való magyar részvétel | 203 |
EU-információs centrumok, információnyújtással foglalkozó szervezetek, információs kiadványok és szakkönyvek | 204 |
Irodalomjegyzék | 209 |
Tartalomjegyzék | 211 |