Előszó
Nyugat-Dunántúl egy része az Alpok legkeletibb nyúlványait képező hegyvidékből, más része viszont már csupán alacsonyabb dombvidékből áll. Északon az erősen gyűrt Soproni hegység helyezkedik el. Alapkőzete kristályos gneisz, csillámpala, amelyre még vastag harmadkori üledék rakódott. Átlagos magassága 300-400 m körül van, legmagasabb pontja az Asztalfő, 558 m magas. Az egész hegység domborzati viszonyaira a lankásabb oldalak, patakvölgyek elválasztotta gerincek jellemzők. Vízrajzilag kedvező adottságú, minden völgyben patak folyik, ezeket az Ikva gyűjti össze.
A Soproni hegyvidéktől a széles Soproni medence választja el a nagyrészt a Fertő-tó mellékén húzódó Soproni dombvidéket. Uralkodó geológiai képződménye a lajtamészkőnek és lajtahomoknak nevezett tengeri üledék. Helyenként szarmata homokkő és konglomerát is gyakori. A dombvidék szelíd lankájú vízben szegény.
A Soproni hegységtől délkeletre húzódó alacsonyabb dombvidék, valamint az Írottkő előterében húzódó ugyancsak alacsonyabb térszintű dombok az úgynevezett Írottkő alja, zömmel tertier kori kavics és egyéb hordalékból épült fel.
A Nyugat-Dunántúl és egyben a Dunántúl legmagasabb hegye az Írottkő A Soproni hegységtől délre fekvő Kőszegi hegység része. Az utóbbi ugyancsak kristályos alapkőzetű, gneisz, csillámpala alkotja. A hazánkhoz tartozó kelet oldala mély patakvölgyekkel mellékgerincekre szabdalt.
Az Írottkőtől délre, az országhatár mentén húzódó dombvidék az úgynevezett Vasi dombság, majd a Rába völgyétől tőle elválasztott Vasi hegyhát zömmé folyami eredetű üledékekből áll, kavics és agyag rakódott le teljesen szabálytalan rétegeződésben. A Vasi hegyháttól délnyugatra fekvő Őrség ugyancsak folyami üledéken épült fel, nyugat felé egyre magasodó térszíni formát ölt és legmagasabb pontja a már 400 métert is elérő Ezüsthegy. Az egész vidék vizekben igen gazdag. Patakjai bővizűek és részben a Rábába, részben a Kerkába és Zalába futnak.
A Zala és Mura között elhelyezkedő 200-250 m magas dombvidék az úgynevezett Göcsej. Alapkőzete lösz, pannonagyag. Az erózió erős működése folytán számtalan szűk völgy teszi a terepet szabdalttá. Alacsonyabb térszintű nagyrészt sík terület a Göcsejtől nyugatra fekvő öntéseredetű alapkőzeti Kerka völgy.
Vissza