Nyugat-Dunántúl

Előszó

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvénynek már számolnia kellett azzal, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítése megköveteli az ott kialakított és használt területbeosztáshoz való alkalmazkodást, az ötfokozatú NUTS-rendszer (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques) létrehozását, ezen belül is mindenekelőtt a második szintet képviselő régióbeosztás meghatározását.
A kialakított régióbeosztásnak ki kell elégítenie a stabilitásra, a rendszeres információszolgáltatásra és adatbázis-szervezésre való alkalmasságra, az ország területének teljes és ismétlésmentes lefedésére vonatkozó követelményeket. Erre a célra a tervezési-statisztikai régió látszott alkalmas megoldásnak. Az Országgyűlés 1998. március 10-ei ülésnapján elfogadta az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló határozatot, és ezen belül az ország hét tervezési-statisztikai régióra való felosztását a következők szerint:
Közép-Magyarország: Budapest és Pest megye
Közép-Dunántúl: Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye
Nyugat Dunántúl: Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye
Dél-Dunántúl: Baranya, Somogy és Tolna megye
Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye
Észak-Alföld: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Dél-Alföld: Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye
A Központi Statisztikai Hivatal már a határozat elfogadása előtt megkezdte az e régiókra vonatkozó rendszeres adatfeldolgozást és információszolgáltatást; az 1996. évi adatokat tartalmazó Területi statisztikai évkönyv, a megyei (budapesti) statisztikai évkönyvek és más kiadványok igen jelentős mennyiségű adatot, mutatót publikáltak a magyarországi régiókról.
Szükségesnek láttuk azonban, hogy mind az indulás évét jellemző helyzet részletes bemutatása, mind a területfejlesztési tervezés statisztikai információellátása érdekében egy kiadványsorozatot jelentessünk meg "Magyarország régiói" címmel, amelynek hét kötete egy-egy tervezési-statisztikai régió részletes elemzését adja, nyolcadik kötete pedig az egész országot áttekintve foglalja össze a régiók legfontosabb adatait és jellemzőit.
A jelen kiadvány a nyugat-dunántúli régiót ismerteti; a régiót alkotó megyék statisztikai igazgatóságainak közös munkájaként. Reméljük, hogy elemzésünk hasznosítható lesz a regionális fejlesztési tanács, a megyei területfejlesztési tanácsok munkájában, és találkozik a területfejlesztéssel foglalkozó önkormányzati, tervezési szakemberek, a regionális kutatás, a regionális földrajz területén tevékenykedő tudományos munkatársak érdeklődésével. Vissza