Előszó
Részlet a kötetből:
Bambuc ördög
Úgy volt még akkor, ennek a történetnek a kezdeti idejében, hogy a pokol birodalma kilenc nagy tartományból állott Mindegyikben volt egy kormányzó főnök, akit fekete vajdának neveztek, csak egyedül a kilencedikben nem volt fekete vajda, mert ott az egész birodalomnak i legfőbbik ura székelt és uralkodott, vagyis az ördög-király.
Itt a kilencedik tartományban élt a többi között egy Bambuc nevű ördög, akit a társai nem szerettek; maga a király pedig egyenesen elpusztította volna, ha a pokol törvényei ezt megengedték volna. Nem is lehet csodálni a haragot és az irígykedést, mert ez a Bambuc ördög mindig úgy csinálta valahogy, hogy nem dolgozott. Feleséget se vett magának, pedig már immár benne volt az időben, ellenben a máséval gyakran szeretett volna cirmoskodni. Ha jóra használta volna, nagy esze lett volna ennek a Bambucnak, s ezt ő tudta a legjobban, mert óriási nagy dologban kezdte törni a fejét. Amikor látta ugyanis, hogy a henyélésben csak telik az idő; s igen azt is, hogy a szerelem útján babérfa nem akar az ő számára teremni, mert sánta volt és csúnya, akkor hatalomra kezdett áhítozni. Eltökélte magában, hogy minden lehető dolgot elkövet, egyszerre többfélét is, csakhogy a célját valahogy elérje. Tudta, hogy lent a pokolban mindenki ismeri a rossz hírnevéről s ilyenformán semmiféle lépése számolatlan nem marad, azért egyebet tervelt ki magában.
Nevezetesen azt tervelte ki Bambuc, hogy az ördög-királytól kilencheti szabadságot kér; s ha megkapja ezt a szabadságot, akkor felmegy a földre és az emberek között próbál valami olyant csinálni, ami neki célirányos. El is ment nyomban és kihallgatást kért az ördög királytól.
- Kit látnak szemeim! - kiáltott fel a király, amikor meglátta, s azután így folytatta: - Miféle nagy dolog történt, Bambuc, hogy te felkeltél a henyélő helyedről és eljöttél ide?
- Az egy jón kívül nem történt semmi, legfeketébb felség! - mondta ravaszul Bambuc ördög és alázatosan lesütötte a szemét.
A király kérdezősködni kezdett, hogy mi lenne az a jó, ami történt; Bambuc pedig előadta neki, hogy látomása volt s abban a látomásban egy földi tudós figyelmeztette, hogy a pokol trónjára erősen ügyelni kell, mert nagy veszedelem fenyegeti. Amikor a király megkérdezte, hogy micsoda veszedelem, akkor Bambuc így folytatta:
- Éppen ez az! Mert ha tudnám, akkor én lennék az első, aki ellene cselekedném valamit. De a földi tudós csak annyit mondott, hogy itt és itt lakik s ha többet akarunk tudni, akkor menjen követ hozzá tüstént s ő mindent el fog beszélni, fülitől farkáig.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal