Nyomozástan tankönyve

Budapest

Kiadó:	Belügyminisztérium
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1948
Kötés típusa:	Varrott papírkötés
Oldalszám:	363 oldal
Sorozatcím:	Rendőri tanosztályok tankönyve
Kötetszám:	3
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz. Kihajtható melléklettel rendelkezik. Nyomtatta Szikra Irodalmi és Lapkiadóvállalat Nyomdai RT., Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Tankönyvünk az Örsparancsnokképző, liszthelyettesi és próbarendőri tanfolyamok részére készült.
A tankönyv célja, hogy egybefoglalja mindazokat a korszerű nyomozástani ismereteket, amelyekre az... Tovább

Tartalom

Bevezetés	16
A nyomozásról általában	21
Az adatok és az adatokkal járó munka	25
Az adatok felkutatása és összegyűjtése	25
A nyomozás eszközei	26
A nyomozás segédeszközei	26
A nyomozást támogató intézmények	26
A tárgyi tényálladék felderítése	27
A sértett személye	27
Az anyagi kár	30
Az elkövetés módja és eszköze	32
Az elkövetés helye (helyszín)	32
Az elkövetés ideje	33
Az alanyi tényálladék felderítése	36
A tettes jelenléte a helyszínen	36
A tettes egyénisége	38
Testi tulajdonságok	39
Egészségügyi állapot	40
Nem, kor	40
Társadalmi helyzet	40
A cselekmény testi hatása a tettesre	45
A cselekmény lelki hatása a tettesre	46
A cselekmény indítóoka	49
Kedvező alkalom a cselekmény elkövetésénél	49
Az elkövetésnél használt eszközök és anyagok birtoklása, mint a tettesre utaló támpontok	50
A tettes által visszaható egyéb tárgyak	51
A cselekmény gyümölcsének birtoklása	52
Előkészületi cselekmények	53
Ki lehetett jelen az elkövetés idejében?	53
Az adatok megfigyelése, vizsgálata, bírálata és rendezése	54
Az adatok megfigyelése	54
Az adatok vizsgálata	55
Az adatok bírálata	56
Az adatok rendezése	60
Az oksági viszony. A logikus gondolkozás	62
A következtetés művelete	63
A következtetés elemei	65
A következtetés módjai	66
Feltevések felállítása és ellenőrzése	67
A felvetésekkel való munka	69
A felvetések ellenőrzése	72
A tettes nyomozása	74
Gyanusítható személy kikutatása	74
Az alibi igazolás	77
A megszökött tettes üldözése és kézrekerítése	83
Üldözésre intézkedések kiadása	83
Az elfogás utáni teendők	85
A rádió szerepe az üldözésnél	86
A sajtó szerepe a nyomozásnál	86
A sajtó várható előnyök	87
A sajtó hátrányai	88
A bizonyítás	91
A személyazonosító eljárások	94
A személyazonosítás célja	94
A személyazonosítás eszközei	95
A személyleírás	95
A személyleírás általános szabályai	95
Az emberi test leírása	96
A megjelenés	96
A testrészek leírása	97
A hajzat	101
A különös ismertetőjelek	102
A tetoválás	103
A személyleírás felhasználása a nyomozásnál	103
Az arckép	103
Személyek fényképezésénke módjai	103
Műszaki szabályok és tanácsok	104
Az arckép előnyei és hátrányai	104
Az arckép alkalmazási lehetőségei	104
A fényképgyűjtemény alkalmazási lehetőségei	105
Az anthropométria (testmérő eljárás)	105
Az ujjnyomatrendszer (Daktyloszkópia)	105
Az ujjvégek élettani sajátosságai	106
A daktyloszkópia élettani alapjai	106
Az ujjvégek felületének vonalrajza	107
A fodorszálak és barázdák	107
Az ujjnyomok fajtái	107
Az ívfajták	108
A hurokfajták	108
Az összetettfajták	108
Az ujjnyomok alkotórészei	108
A daktyloszkópia nyilvántartási rendszer	108
Gyakorlati felhasználhatósága	108
Az ujjnyomatlap gyűjtemény (tízujjas nyilvántartás)	108
Az egyujjas (monodaktyloszkópiai) ujjlenyomatgyűjtemény	108
Nemzetközi nyilvántartások	109
A nyilvántartások apasztásának fontossága	110
Az ujjnyomatlapok	110
Az ujjnyomatlapok felvétele	110
Gonosztevők mesterkedései	110
A helyszíni ujjnyom	111
Az ujjnyom gyakorlati felhasználhatósága	111
A helyszíni ujjnyomok nemei	111
A helyszíni ujjnyomok felkutatása	111
A helyszíni ujjnyomok rögzítési eljárásai	112
Rögzítés folizással	112
Rögzítés fényképezéssel	112
Rögzítés rögzítőfolyadékkal	113
Rögzítés celluloidlappal	113
A rögzítés sorrendje	113
Bűnügyi nyilvántartások	114
Az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal	114
Személyazonosítás tanukkal	115
A tanuknak jutó feladatok a személyazonosításánál	115
Eljárás, ha a szemtanu előtte ismert személyt látott	115
Eljárás, ha a tanunak azelőtt soha nem látott személyt kell felismernie	116
A felismerés technikája	116
Személyi jellegű adatok megszerzése	118
A személyi jellegű adatokról általában	118
A személyi jellegű adatokat szolgáltató személyek	119
A személyi jellegű adatgyűjtés	119
A kikérdezés és a vallomás	119
A szavahihetőség elbírálása	120
A sértett és feljelentő lélektana	120
A feljelentés	120
A valótlan feljelentés okai	121
A tévedésen alapuló valótlan feljelentés okai	121
A szándékosan tett valótlan feljelentés okai	121
A feljelentés elhallgatása	122
A feljelentés megbízhatóságának ellenőrzése	123
A tanu lélektana és a tanukérdezés technikája	124
A tanu lélektana	124
A tanu fogalmának meghatározása	124
A tanuk osztályozása	125
Osztályozás a nyomozásba való bekapcsolódás szempontjából	125
A tanuk osztályozása a tárgyilagosság szempontjából	125
A tanuk osztályozása az észlelés közvetlensége szempontjából	125
A tanuk osztályozása igazmondás szempontjából	126
A tanuk osztályozása a vallomástételnél való viselkedés szempontjából	128
A tanukikérdezés technikája	128
A kikérdezés időpontja	129
A tanu személyazonosságának megállapítása	129
A kikérdezésre való felkészültség	129
A tanu megnyugtatására és bizalmának megnyerése	130
A helyes bánásmód	131
A tanu összefüggő előadása	133
A kérdések	134
A tanu emlékezésének serkentése	135
A tanu bemondásának ellenőrzése	135
A szakértők bevonása a kikérdezébe	135
A tanuk magatartásának figyelése	136
Jegyzetek készítése	136
A gyanusított lélektana és kikérdezésének technikája	136
A gyanusított lélektana	136
A beismerés jelentősége	137
A beismerés megszerzésének akadályai és értékelésének nehézségei	138
Az önfeljelentés	139
A való önfeljelentés rúgói	139
A valótlan önfeljelentés	140
A jóhiszemű hamis önfeljelentés rúgói	140
A rosszhiszemű valótlan önfeljelentés rúgói	141
A gyanusított kikérdezésének technikája	141
Különbség a gyanusított és a tanu kikérdezése között	141
A gyanusított kikérdezésének leggyakoribb hibái	142
A gyanusított egyéniségével való megismerkedés	145
A kikérdezés időpontja	146
Előkészület és kikérdezés	148
A meghallgatás szaka	148
A kérdések feltevésének szaka	151
A "valótlan" (hamis) védekezés	153
A beismerés	153
Kikérdezőfogások, gonosztevőfortélyok a kikérdezéskor	156
Kikérdezőfogások	156
Gonosztevőfortélyok	156
A vallomás rögzítése	162
Általában	162
A rögzítés a tartalom tekintetében	163
A rögzítés a terjedelem tekintetében	164
A rögzítés a vallomás elhangzásának körülményei tekintetében	164
Egyéb tudnivalók	165
A szakértők	166
A szakértőkről általában	166
A szakértők igénybevételének jelentősége	166
A szakértők fogalmának meghatározása	167
Tájékozottság, amelyre a nyomozónak a szakértők igénybevételénél szüksége van	167
A szakértőként tekintélybe jövő személyek	168
Bűnügyi laboratóriumok és szakértői vizsgálatokat teljesítő tudományos intézetek	168
A leggyakrabban igénybevett szakértők	169
Az orvosszakértő	169
Az orvosszakértő általános feladatköre	169
Az orvosszakértő vizsgálat tárgyai	169
A törvényszéki orvos	170
Az Igazságügyi Orvosi Tanács	171
A vegyész	171
A mikroszkópus	172
A górcsövi (mikroszkópia) vizsgálat jelentősége	172
Górcsővel (mikroszkóppal) teljesíthető különböző vizsgálatok	172
A fizikus, mineralógus, botanikus, zoológus, meteorológus	172
Fizikus (természettan tudós)	172
Mineralógus (ásványtan tudós)	173
A botanikus (növénytan tudós)	173
A zoológus és a meteorológus	173
A bűnügyi fényképészet	173
Az írásszakértő	174
Az írásszakértő működési területe	174
A fegyverszakértő	174
A fegyverszakértő működési területe	175
A fegyverszakértőként igénybevehető személyek	175
A nyomozó számára szükséges ismeretek	175
A könyvszakértő	175
Az egyéb szakértők	176
A nyomok	177
A nyomokról általában	177
A lábnyomok	180
A lábnyomokról általában	180
A lábnyomok felosztása	181
A lábnyomok ideiglenes biztosítása	182
Következtetés a lábnyomokból. Mit lehet a lábnyomokból megállapítani?	183
Az egyes lábnyom képe	184
Lábnyomok hamisítása	185
A lábnyomok rögzítése. A rögzítés módjai	185
A lábnyomok fényképezése	185
A lábnyomok leírása, lerajzolása és lemérése	185
A lábnyomok lemintázása	186
Benyomatok mintázása	186
Lenyomatok rögzítése	186
A lábnyomok összehasonlítása	186
Az összehasonítás célja	186
Az összehasonításnál követendő eljárás	187
A benyomatok összehasonlítása	187
Lenyomatok összehasonlítása	187
A bot beszúrásának nyomai	187
Állatok nyomai	187
Szekér és kocsinyomok	188
Lövési nyomok	188
A lövés leadási helyének, a lőtávolságának és a lőiránynak megállapítása	190
A fegyver helyeztének és állapotának rögzítése	190
Az ismeretlen fegyver nemének és rendszerének meghatározása és a gyanubavett fegyver azonosítása	190
A lőporszemcsék, fojtás felkutatása és kiértékelése	191
A kilőtt hüvelyek felkutatása és kiértékelése	193
A lövedékek felkutatása és kiértékelése	193
A lövések számának és sorrendjének megállapítása	193
A lövések idejének meghatározása	194
A vérnyomok	194
A vérnyomokról általában	194
A vérnyomokkal kapcsolatos kérdések	194
A vér mennyiségének kérdése	194
A vérnyom alakja és helyzete	195
A vérnyomok alakjának és elhelyeződésének jelentőségéről általában	195
A vér minősége tekintetében felmerülő kérdések. A vérvizsgálatok	195
A vérnyomok felkutatása	195
A felkutatásról általában	197
A helyszínen lévő vérnyomok felkutatása	197
Felkutatás a bűnjeleken	197
Felkutatás a gyanusított (sértett) személyén	197
A vérnyomok biztosítása	197
A vérnyomok fényképezése	198
A vérnyom leírása	198
A vérnyomok lerajzolása	198
A vérnyomok természetben való biztosítása	198
A fogak nyomai, a harapások	199
A harapások nyomainak szerepe a bűncselekményekkel kapcsolatban	199
A fognyomok nyomozástani jelentőségének alapja	199
A harapások előfordulási helyei és a harapások nyomainak kiértékelése	199
Az emberi testen keletkezett harapási nyomok	200
Az embertől származó harapások	200
Keletkezésük okai	200
Az emberi harapásnyomokból levonható következtetések	200
Az állatoktól származó harapások	200
Élelmiszereken visszamaradó fognyomok	201
Fognyomok rögzítése és azonosítása	201
A fogazat szerepe ismeretlen személyek azonosításánál	201
A körmök nyomai, karmolások	202
Az eszköznyomok	202
Az eszköz azonosítása a nyommal	203
Éleken lévő sajátosságok	203
Felületeken lévő sajátosságok	204
Az eszköznyomok rögzítése és biztosítása	204
Hajszálak, szőrök, fonalak	204
Hajszálak, szőrök, fonalak szakértői vizsgálatával tisztázható kérdésekről általában	204
A hajszálak felkutatása	205
Emberi váladékok	205
Ondónyomok	205
Az ürülék	206
Az orrváladék és köpet	206
A vizelet	206
Az anyatej	207
A fülzsír	207
Egyéb anyagnyomok	207
Különféle tisztátalanságok	207
A por	207
Talajnyomok	207
Gyertyanyomok	208
Dohányneműek és azok hamuja	208
Gyufaszálak	208
Írásvizsgálatok	209
Írásnyomokról általában	209
Az írásnyomokkal kapcsolatban felmerülő kérdések	209
A bűnjelek kezelése és csomagolása	213
A szakértő tájékoztatására szolgáló adatok kísérőiratba foglalása	213
Egyes bűnjelek csomagolásának módjai	214
A helyszínek	219
A helyszín fogalma, a helyszíni szemle célja, jelentősége és szabályai	219
A helyszínelés a helyszíni szemléhez	219
Általános szabályok a helyszínelésre	220
Az általános helyszíni szemle	220
A részletes helyszíni szemle	221
A holt anyag. Nyomok, bűnjelek felkutatása	221
A részletes helyszíni szemle célja	224
A felfedezett nyomok ideiglenes biztosítása	226
Az elváltozások keletkezési idejének megállapítása. A helyszín három helyzete	226
A részletes szemle kiterjesztése a helyszín környékére	227
A helyszíni szemle megismétlése és a helyszín őrzése	227
Az élő anyag. Tanuk felkutatása, tanuk és terhelt kikérdezése	228
Koholt bűncselekmények. A beállított helyszín	229
A helyszín rögzítése	230
A rögzítés feladatairól és a rögzítés eszközeiről általában	232
A rögzítés feladatai	232
A helyszín-leírás	232
A helyszíni fénykép	233
A zárt helyen lévő helyszín fényképezése	235
Szabadban lévő helyszín fényképezése	237
A helyszínrajz	239
A helyszínrajz-készítés általános irányelvei	242
A helyszínrajzzal szemben támasztott követelmények	242
A rajzban való ábrázolás nemei	242
A helyszínrajz tárgya	243
A kisebbítési arány megválasztása és a méretarány kiszámítása	244
Részletes irányelvek egyes helyszínrajzok készítéséhez	244
Helyiség, szoba rajzolása	245
Szoba ábrázolása rajzban	245
Lakás és épület rajzolása	246
Lakások rajzolása	246
Épületek rajzolása	247
Épület és közvetlen környékének rajzolása	248
Helységrész (város, községrész) rajzolása	248
A bűnjelek leírása és azonosítása	249
A bűnjel-leírás megszerkesztése	249
A bűnjel-leírás jelentősége	249
A bűnjel-leírás általános elvei és módjai	250
Leírás közvetlen megfigyelés alapján	251
Leírás bemondás alapján	252
A bűnjel-leírás részletes szabályai	253
A tárgyleírás	253
A tárgyleírás szempontjai	254
Általános meghatározás	254
A leírandó tárgy anyaga	254
A leírandó tárgy alakja	255
A leírandó tárgy színe	256
A leírandó tárgy méretei	257
A leírandó tárgy állapota. Kora	257
A leírandó tárgy mennyisége	257
A leírandó tárgy értéke	258
A leírandó tárgy sajátos jegyei	258
A leírandó tárgy különleges ismertetőjelei	259
Egyéb lényeges részletek (alkatérészek) leírása	260
A kutatás	262
Mit kell keresni?	264
Mikor kutassunk?	264
Hol kutassunk?	265
Hogyan kell kutatni?	266
A motozás	268
Átkutatás	274
A megfigyelés	277
A megfigyelésről általában	277
A megfigyelés elvei	278
A megfigyelés feltétele	278
A nyomonkövetés	279
Megfigyelés ritkán települt, gyéren lakott helyen	283
Mérgezések	286
Országos Bírósági Vegyészeti Intézet	287
A mérgezések felismerése és bizonyítása	288
Mérgezések nyomozása	291
Tűzesetek nyomozása	296
Általános fogalmak	296
Tűzesetet előidéző okok	299
Közvetlen tűzkeletkezési okok	299
Öngyulladás	299
Robbanás	299
Közvetett tűzkeletkezési okok	300
Gyújtogatás	300
A gyújtogatás végrehajtásának módja	302
A levegőmozgás mint tűzesetek okozója	304
Tűzvizsgálat	304
Helyszíni szemle	305
Mikor keletkezett a tűz?	306
Hol keletkezett a tűz?	307
Mi égett el?	308
A tűz okának megállapítása	309
Ki a gyújtogatás tettese, gyanusítottja?	309
A helyszínen talált bűnjelek	310
Jegyzőkönyv, helyszínrajz	312
Közúti közlekedési balesetek nyomozása	314
A közlekedés biztonságának tényezői	314
A közlekedési balestek helyszíni szemléje	317
Általános helyszíni szemle	319
Részletes intézkedések a helyszínen	322
A megszökött gépjármű üldözése	323
A tanuhoz intézendő kérdések	324
Intézkedések a megszökött gépjármű elfogására	326
Nyomozási gyakorlat	328
Az ember élete és testi épsége elleni bűncselekmény	329
Gyilkosság nyomozása	330
Egy gyermekölés kísérletének kiderítése	338
Vagyon elleni bűncselekmény	344
A betörő rokon	345
Egy gyanus egyén igazoltatása	346
Egy vagyon rongálási eset kiderítése	348
Egy kabinlopási eset kiderítése	349
Közveszélyű bűncselekmények	350
A helyszín beszél	351
Politikai bűnügyek	354
Általános ismeretek	354
Eljárási szabályok	355
Politkai bűnügyek nyomozása	355
Kémkedési ügyek	358