NYOMbiztosítás

Fülszöveg

Mitől vagyunk magyarok? Hogyan lehet idegenben is megőrizni az elveszített haza emlékét? Mikortól renegát az emigráns? Hogyan teremthetünk „magyar teret" magunk körül síugrósáncok és menedékházak segítségével? Magyarnak számít-e az, aki magyarul mondja el, hogy nincs köze a magyarokhoz? Vagy fogalmaink, amelyekkel a legkülönbözőbb helyzeteket leírni igyekszünk, vajmi keveset érnek? A kötetben szereplő írások esettanulmányokon keresztül az etnicitás, identitás, hagyomány és emlékezet rendkívül szövevényes viszonyát elemzik. A szerző érdeklődése széles, térben átfogja csaknem az egész valamikori Magyarországot: Fiúmétól a Szepességig, Erdélytől Selmecbányáig, időben pedig a XVIII. század végétől a második világháborúig. Ablonczy Balázs írásaiban megelevenednek az újabb magyar történelem és a szlovák-magyar kapcsolatok mára elfeledett alakjai: az albán királyságra aspiráló, majd a szlovákság mellett agitáló habókos hercegtől, a csendes szavú, legalább hármas identitású levéltároson és zsidó fürdőorvoson át a valamikor népszerű, de megkeseredett és mára teljesen elfeledett íróig, és a birkózóbajnokig, aki egyébként levéltáros és a fiktív kelet-szlovák nemzet előharcosa (mellesleg a magyar kormány ügynöke). Ezek a kalandos életű figurák segítenek abban, hogy közelebb kerülhessünk a közös múlthoz, kultúrához és a nemzethez, s megfejthessük a „közös emlék a múltból és közös terv a jövőre" értelmét, jelentőségét és szövevényességét. Vissza