Nyolc nemzedék élete Orosházán

Előszó

Részlet:
"A múzeum rövid története és kiállításának alapgondolata
Az Orosházi Szántó Kovács Múzeum nem büszkélkedhet évszázados múlttal. Az 1945 előtti kultúrpolitika nem is gondolt arra, hogy faluhelyen - még ha az a falu sok városnál nagyobb is -, múzeumot létesítsen. Orosházán is, mint általában vidéken, maradt a múzeumalapítás esetleges lehetősége: ha akad olyan hagyománytisztelő valaki, aki gyűjteményt alakít ki.
Szerencsére akadt ilyen, a jóemlékű Juhász Balázs (1874-1930) személyében, aki a polgári iskola és a felső mezőgazdasági iskola tanáraként tanítványait is mozgósította a környéken fellelhető muzeális értékek összegyűjtésére. A kollektív gyűjtőmunka eredményeként kialakult tekintélyes gyűjteménynek a polgári iskola adott otthont, ahol egy tanteremben raktárszerű elrendezéssel a nagyközönségnek is bemutatták a gyűjtött anyagot. Ez a nyilvános "múzeum" azonban csupán mintegy fél évig maradhatott meg (1927 áprilisától), mert teremhiány miatt ki kellett lakoltatni a folyosókra, a szertárakba és a padlásra. Az orosházi múzeum ettől kezdve újra csak álom volt 1945-ig.
A város felszabadulása után megélénkülő közéletben nem feledkeztek meg a kulturális intézmények létesítéséről sem. Sok más bizottság mellett már 1944 decemberében Múzeumi Bizottság is alakult, melynek vezetője Csizmadia György gimnáziumi igazgató volt. Munkáját Nagy Gyula és Sitkei József segítették, Sitkei mint a Juhász Balázs-hagyaték őre és gondozója." Vissza