Előszó
„Újjáéledt, új életre kelt a magyar alkalmazott grafika, de nem akkor született. Teljes fegyverzetben pattant elő. Hála a harmincas évek gazdasági válságának (s a későbbi konjunktúrának),...
Tovább
Előszó
„Újjáéledt, új életre kelt a magyar alkalmazott grafika, de nem akkor született. Teljes fegyverzetben pattant elő. Hála a harmincas évek gazdasági válságának (s a későbbi konjunktúrának), tehetséges, felkészült, mindentudó grafikus csapat élt - már aki túlélő volt - Magyarországon. Valamennyi művész kész, kiérlelt stílust birtokolt." (Frank János)
A hosszú grafikusi pályát maga mögött tudó és a háború után még alkotó Végh Gusztáv, Bortnyik Sándor, Bottlik József mellett ott sorakoznak a fiatalabbak: Repcze János, Pál György, Gönczi Gebhardt Tibor, Konecsni György, Gábor Pál, Filo (Mihályfi Ernőné Fischer Ilona), Mallász Gitta, Méhely Iván, Szilas Győző, Káldor László, Papp Gábor, a Macskássy fivérek és még sokan mások. A jövő nemzedékének képzése is jó kezekben volt. 1945 után Konecsni György a korszerű magyar plakátgrafikus oktatás megszervezője, majd e tárgy professzora előbb az Iparművészeti, majd a tanszak áthelyezése után a Képzőművészeti Főiskolán. Szükség is volt a kiváló művészekre, ugyanis a második világháborút közvetlenül követő időszak a plakát óriási fellendülését hozta magával. A társadalmi, politikai kommunikáció leglényegesebb eszközei - a sajtót leszámítva - a falragaszok voltak. A politikai plakátok mellett megjelentek az utcákon a kereskedelmi hirdetések is. Kezdetben Budapesten és vidéken egyaránt a Székesfővárosi Hirdető Vállalat terjesztette a falragaszokat. 1949-ben a Tervgazdasági Tanács úgy döntött, hogy Állami Hirdető Vállalat elnevezéssel - az általános centralizáció jegyében - országos hatáskörű intézményt létesít, mely az ország 120 helységében foglalkozott plakátok kihelyezésével, valamint közterületi reklámokkal és sajtóhirdetésekkel. A vállalat 1956-ban kapta a Magyar Hirdető (MAHIR) nevet, s tevékenységét fokozatosan kiterjesztették a reklámtervezésre és kutatásra, a különböző hirdetési akciók és az egyes reklámeszközök (plakátok, prospektusok, reklámfilmek) kivitelezésére, a hirdetéseknek a sajtó, rádió, később a televízió útján történő terjesztésére. A MAHIR 19 megyeközpontban igazgatóságokat és kirendeltségeket tartott fenn. A nyolcvanas évek végén sorban jelentek meg a főként külföldi részvételű konkurens hirdető és PR-cégek. A Mahir részesedése a hazai reklámpiacon kezdett visszaszorulni. 1992-ben részvénytársasággá alakult.
Vissza