Fülszöveg
„A korszakban alapvető fontosságú volt a diszkurzusok minősége, az a kölcsönös és egymást kiegészítő viszonyrendszer, amely az ideológiai-politikai textusok hordozta szimbolika, illetve a kultúrában és a művészetben létrejövő 'viszontválaszok' között megnyilvánult. Mindez egészében jellemzi azt a kontextust, amelynek segítségével a kultúra alakváltozásainak speciális jellegzetességeit nyomon követhetjük. A különböző fiktív és szimbolikus párbeszédek erőterében az ideológiai-politikai realitás és idealitás szélsőértékei, valamint a társadalmi-kulturális, illetve művészeti valóságkonstrukciók mozgásai jelzik a lehetséges koordinátákat. Kirajzolódhatnak azok az eltérő beszédhelyzetek, amelyek jelentős egzisztencia-meghatározásokat hordanak magukban
„A könyv hermeneutikai rekonstrukciói reményeim szerint jelzik a különböző magatartásformákat, a kulturális szituációk, dialógusformák állandóan változó természetét. így a bemutatandó tipológiai elemzéssel és a továbbgondolás esélyét...
Tovább
Fülszöveg
„A korszakban alapvető fontosságú volt a diszkurzusok minősége, az a kölcsönös és egymást kiegészítő viszonyrendszer, amely az ideológiai-politikai textusok hordozta szimbolika, illetve a kultúrában és a művészetben létrejövő 'viszontválaszok' között megnyilvánult. Mindez egészében jellemzi azt a kontextust, amelynek segítségével a kultúra alakváltozásainak speciális jellegzetességeit nyomon követhetjük. A különböző fiktív és szimbolikus párbeszédek erőterében az ideológiai-politikai realitás és idealitás szélsőértékei, valamint a társadalmi-kulturális, illetve művészeti valóságkonstrukciók mozgásai jelzik a lehetséges koordinátákat. Kirajzolódhatnak azok az eltérő beszédhelyzetek, amelyek jelentős egzisztencia-meghatározásokat hordanak magukban
„A könyv hermeneutikai rekonstrukciói reményeim szerint jelzik a különböző magatartásformákat, a kulturális szituációk, dialógusformák állandóan változó természetét. így a bemutatandó tipológiai elemzéssel és a továbbgondolás esélyét kínáló nyitott kérdésekkel közelebb férkőzhetünk a korszak kulturális szótárának használati módjához, s érzékelhetjük azt a szimbolikus energiát, amely különböző nyelvjátékok keretében közvetítette a zárt társadalmi-kulturális forma fokozatos nyitódását."
„S az is implicit módon benne volt az elemzésekben, s most összegzés helyett ki-mondhatóvá is válik, hogy a művészetnek szükségszerűen át kell formálnia saját megszólalási módjait, s csak az általa kimondhatókra érdemes koncentrálnia. Ezzel együtt a politikai-társadalmi intézmények világa is szükségképp más formát vesz föl, hiszen immáron a nyitott és egyre változó kulturális szituációban kell hogy megméressék a kommunikatív és igazságigényekre irányuló működése. Ekképpen már nem a művészet világára hárul minden rejtett kimondásának feladata, s így saját maga érvényességével is mindinkább számot kell hogy vessen."
„Mindehhez azonban azt is hozzá kell illeszteni, hogy a várakozások a kultúra nyi-tódásával, nyitottságával összefüggésben csak egy lassúbb folyamat keretében látszanak érvényesülni. Elég ha itt arra-utalok, hogy most az alternatív és autonóm esztétikai igényeket fölmutató művészeti valóságkonstrukciók mellett több egymással versengő, hatalmi-politikai konnotációkkal is terhelt ideologikus beszédmód jelent meg vagy közvetlenül a műalkotásokban vagy azok recepciójához kötődően. Ennek bemérése, a relatíve független kritikai diszkurzusnak a megteremtése még sokáig feladatot jelenthet. Természetesen mindennek alapja csak az lehet, ha közösen megteremtjük a szimmetrikus dialógusok lehetőségfeltételeit, ami a mindenkori párbeszédek kiinduló pozícióját meghatározza."
Bohár András (1961) filozófus, esztéta. Kutatási területe a kultúraközvetítés filozófiai, antropológiai, etikai és esztétikai dimenziói, valamint az „aktuális avantgárd" (vizuális és kísérleti költészeti, elektrográfiai) hermeneutikai recepciója. Jelentősebb könyvei: Antropológiai és etikai vázlatok (1993), PIótinosz álma (1999), Filozófiai n.é.z.ő.p.o.n.t.o.k. A kultúraközvetítés perspektivikus igényeiről (2001), Papp Tibor (2002), Aktuális avantgárd: M. N[. Hermeneutikai elemzések (2002).
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal