1.062.618

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Nyírbátor - Minorita templom és a Krucsay-oltár

Nyírbátor - Minorita templom és a Krucsay-oltár
Nyírbátor - Minorita templom és a Krucsay-oltár Nyírbátor - Minorita templom és a Krucsay-oltár Nyírbátor - Minorita templom és a Krucsay-oltár
Szerkesztő
Fordító
Lektor
Budapest
'Éri István: Nyírbátor - Minorita templom és a Krucsay-oltár ' összes példány
Kiadó: TKM Egyesület
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 24 oldal
Sorozatcím: Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára
Kötetszám: 673
Nyelv: Magyar  
Méret: 16 cm x 12 cm
ISBN: 963-554-422-7
Megjegyzés: 4. kiadás, 56. sz. füzet teljesen átdolgozott, bővített kiadása. Színes fotókkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Nyírbátor elnevezésben régi magyar személynévvel (Bathur, Báthor, Bator) találkozhatunk, amely a Volga menti törökségből került a magyar nyelvbe. (A törökben batur, mondolban Baghadur= bátor, hős.)... Tovább

Előszó

Nyírbátor elnevezésben régi magyar személynévvel (Bathur, Báthor, Bator) találkozhatunk, amely a Volga menti törökségből került a magyar nyelvbe. (A törökben batur, mondolban Baghadur= bátor, hős.) A Nyírség keleti részének legjelentősebb települése, fejlődését elsősorban kedvező fekvésének köszönhette. A honfoglalást követő századokban a nyírvizekből kiemelkedő dombokra települt téli szállásokból kifejlődött falut 1279-ben a német származású - a XI. században Magyarországra telepedett - Gutkeled-nemzetségbeli Bereck és testvérei szolgálataik jutalmául IV. (Kun) László királytól kapták. A település lett a nemzetség névadója. A kiváltságok, a városiasabb életforma vonzereje a környékhez képest aránytalanul megnövelte a lakosságot. A korabeli oklevelek egyértelműen azt bizonyítják, hogy a Báthori- uradalom gazdasági központjaként Nyírbátor a XIV. század közepén szerkezetileg (utcahálózat, piac stb.) is fejlett mezőváros volt. Báthori Lukács idejében, az 1300-as évek második felében telepedett le itt a konventuális monorita rend, amely a már meglévő templom közelében épített igénytelen cellákból kolostort hozott létre. Ezt Báthori István országos főkapitány és fia, az erdélyi vajda továbbfejlesztette. Az épületegyüttes a városszerkezet és a városkép egyik meghatározója lett. Vissza

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem