Nyírbátor - Báthori István Múzeum

Előszó

Az 1955-ben megnyitott tájmúzeum jellegű nyírbátori Báthori István Múzeum jelenlegi állandó kiállítása 1961 novemberétől a volt ferences, illetve minorita barokk műemlék kolostorépületben tekinthető meg.
Nyírbátorban a ferencesek szigorúbb szabályzatú obszerváns ága a XIV. század elején telepedett le, Báthori Lukács idejében. Bizonyára a meglevő templom közelében építették az első igénytelen celláikat, amelyekből a kegyúr támogatásával később kolostort alakítottak ki. Valószínű, hogy Báthori István 1479 után a már meglevő épletet továbbfejlesztette. A ferencesek kolostoraikat általában a város szélén természet adta védettség (víz, mocsár, stb.) közelében építették. Nyírbátorban a ferences kolostor a ma is létező Papok-rétje mellett, a bevezető főút mentén épült, hogy a szerzetesek az utasok segítségére lehessenek, s a városszéli szegényeket gondozhassák. A kolostor valószínűleg szorosan a templomhoz csatlakozott, kerengővel körülvett négyszögű udvart zárva. A kerengő eredetileg keresztboltozattal volt ellátva. Feltehető, hogy nyitott volt, az eredeti olasz elrendezésnek megfeleően. A kolostor helyiségei: a cellákon kívül a közös helyiségek, mint ebédlő (refectorium), háló (dormitorium), könyvtár, melegedő (calefactorium), öltöző (vestiarium) a kerengő szabad oldalaihoz csatlakoztak. 1550 körül a reformáció következményeként megszűnt Nyírbátorban a katolikus egyház, a szerzetesek valószínűleg szétszéledtek. Petrasko vajda 1587-ben a kolostort is felgyújtotta és kirabolta. A romos épületekről 130 évig semmis sem tudtunk. Csak a XVIII. század elején, az ellenreformáció lendületében került sor a ferences rendi minoriták letelepítésére. 1717-ben a rend visszakapta vagyonát. (A minoriták 1950-ig lakták a kolostort.) Vissza