Nyilvános beszéd

Előszó

„A nyelv az egyetlen szellemi tényező, amelynek anyagi s gyakorlati ereje van... A nyelv adománya nélkül nem lehet kereskedni, sem országot igazgatni. hibásan beszéli, írja, az a szellem csodálatos csereforgalma révén hibásan is gondolkodik... Minél több szavunk van, minél hajlékonyabb a szófűzésünk, árnyalatosabb a mondatunk, annál pontosabban gondolkodunk, eredményesebben küzdhetünk a létért, azaz kenyerünkért " (Déry Tibor)
A Nyilvános beszéd c. tantárgy célja az, hogy bevezesse Önöket a kulturált nyelvi közlés világába. A közéleti és az üzleti siker jelentős mértékben függ a hatásos nyilvános szerepléstől, a megszólaló retorikai képességétől, szavainak meggyőző erejétől. A közéleti kommunikáció tudatosan merít az árnyalt szépirodalmi stílusból. Az üzleti nyelv pedig a hivatali (szakmai) nyelv stílusjegyeit hordozza, s mint ilyen a pontosságra, félreérthetetlenségre törekszik. Ennek az a következménye, hogy a hagyományt követve száraz, jogi és egyéb terminus technikusokkal zsúfolt, többszörösen összetett mondatokból építkezik, pedig ugyanabból a hang- és szókészletből meríthetne, ugyanazokból a nyelvi eszközökből válogathatna, mint a legválasztékosabb irodalmi nyelv. Tévesen értelmezett pragmatizmusból, gyakran lemond a választékosabb kifejezésmódról, így kevéssé hatásos és meggyőző. A közéletben vagy az üzleti kommunikációban részt vevő szakember munkaeszköze a nyelv, annak írott és beszélt változata. Minden kimondott vagy leírt szó megmutatja egyéniségünket, képet ad rólunk, gondolkodásmódunkról, szűkebb és a tágabb környezetünkhöz fűződő viszonyunkról. Nyelvi kultúránk jelenik meg az árnyalt szóhasználatban, a helyes szófűzésben, mondatszerkesztésben, megnyilatkozásaink hangzásbeli megformálásában - a szabályos hangképzésben -, a helyes hangsúlyozás és a beszédtempó megválasztásában. Az egyén kulturáltsága szerves része a nagyobb közösség (szervezet) kultúrájának. A kommunikációs kultúra összetett fogalom, jelenti az egyén viselkedés- és nyelvi kultúráját, metakommunikációs, valamint beszéd- és íráskészségét, gondolkodásmódját - és tükrözi az általa képviselt szervezet/intézmény érték- és normarendjét. A kommunikáció jellemzőit nem elég pusztán elméletben megtanulni és ismerni. Kommunikációs képességeinket a gyakorlatban lehet és kell fejleszteni. Ezt a célt szolgálják a tankönyvhöz kapcsolódó munkafüzet feladatai. Vissza