Nyílt rendszerek

Tartalom

1. ÖSSZEFOGLALÁS 1
2. MÓDSZERTAN ÉS INFORMÁCIÓFORRÁSOK 4
3. DEFINÍCIÓK ÉS KATEGÓRIÁK 5
3.1. Termékosztályozás 5
3.2. Fogalmak 8
3.3. Kerekítések 9
4. BEVEZETÉS 10
5. A NYÍLT RENDSZEREK KRITÉRIUMAI 12
5.1. Mit énünk nyílt rendszeren? 12
5.2. Nyílt rendszerek és a szabványok 13
5.3. Kritériumkatalógus nyílt rendszerekhez 15
5.4. A 4 réteges modell áttekintése 18
6. NYÍLT HARDVERARCHITEKTÚRÁK ÉS HARDVER-SZOFTVER CSATOLÓK 21
6.1. Személyi számítógépek 21
6.2. Munkaállomások 23
6.2.1. RS/6000 - új dimenzió a munkaállomások piacán 24
6.3. Több munkahelyes számítógépek 28
6.4. Hardver-szoftver csatolók 29
6.4.1. A BIOS feladata 30
6.4.2. A moduláris BlOS-koncepció 32
6.4.3. Grafikus kányák, csatolók és karakterkészlet 33
6.5. Terjesztési formák 34
6.5.1. ANDF - architektúrától független továbbítási forma 34
6.5.1.1. Az ANDF megvalósítási feltételei 36
6.5.1.2. Az ANDF előnyei 36
6.5.2. Az X/Open "terjesztési forma" 37
6.5.3. Egyéb elgondolások 38
7. OPERÁCIÓS RENDSZEREK ÉS RENDSZERCSATOLÓK 39
7.1. A UNIX és leszármazottai 40
7.1.1. A UNIX történelmi fejlődése 41
7.1.2. Küzdelem a UNIX-ért 43
7.1.3. Az OSF, a Unix International és az X/Open 44
7.2. Az OS/2 és az MS-DOS 45
7.2.1. Az OS/2 a hardver és az alkalmazások tükrében 49
7.2.2. Az OS/2 és a 80386-os architektúra 50
7.2.3. Az OS/2 keresletének fejlődése 52
7.2.4. MS-DOS 55
7.3. OSF/1 57
7.4. Egyéb operációs rendszerek 58
7.4.1. VMS 59
7.4.2. Macintosh 60
7.4.3. CTOS 61
7.5. Az operációs rendszerek csatolói 62
8. ADATKEZELÉS ÉS ADATCSATOLÓK 66
8.1. Ügyfél/server modell - kulcs a jövőhöz 66
8.1.1. Példa: adatbázisok 67
8.1.2. Egy és több server 68
8.2. Nyílt SQL és más adatbázisszabványok 69
8.3. Adatbázisserver 70
8.4. Az adatbázisserverek jellemzői 71
8.4.1. Microsoft/Sybase SQL sérvére 73
8.4.2. A Gupta SQLBase servere 73
8.4.3. IBM Database Manager 74
8.4.4. Oracle Server 75
8.4.5. Ingres Multiserver 75
8.4.6. Más termékek 76
8.5. Piaci gátak 76
9. ALKALMAZÁSI SZOFTVER ÉS FELHASZNÁLÓI CSATOLÓ 78
9.1. Felhasználói csatolók tegnap, ma és holnap 78
9.2. Grafikus felhasználói csatoló 79
9.2.1. Grafikus felhasználói csatolók UNIX alatt 79
9.2.2. Windows 4GL csatolósemleges alkalmazásokhoz 80
9.2.3. Az Athena projekt - X-Windows 82
9.2.4. MS-Windows 83
9.2.4.1. Windows 3.0 - piaci hatások 84
9.2.4.2. A Windows 3.0 sikerének tényezői 85
9.2.4.3. A Windows 3.0 és az OS/2 PM 87
9.2.4.4. Kínos vita az Apple-lel 89
9.2.5. Nyílt rendszer-e a Presentation Manager? 91
9.2.5.1. A Presentation Manager és az SAA-stratégia 91
9.2.5.2. A Presentation Manager használata 92
9.2.5.3. A Presentation Manager további fejlesztése 93
9.2.6. Motif 94
9.2.6.1. Mit jelent az, hogy az OSF a PM-et választotta? 95
9.2.7. Open Look 96
10. INTEGRÁLT SZOFTVERKÖRNYEZETEK 98
10.1. Open Desktop 98
10.1.1. Az alkalmazások átvihetősége 1(K)
10.1.2. Szabványos grafikus felhasználói csatoló I(X)
10.1.3. Megjelenő server 100
10.1.4. Adatbázis-platform 101
10.1.5. Hálózati lehetőségek 101
10.1.6. Biztonsági szempontok 101
10.1.7. Szabványfejlesztő eszközök 102
10.2. Új teljesítményjellemzők 102
11. SAA - AZ IBM STRATÉGIÁJA 104
11.1. IBM/370 104
11.1.1. Az IBM/370 - 1964-től napjainkig és tovább 104
11.1.2. Folytonosság és jövőbiztosítás 106
11.1.3. A /370-es architektúra fejlődése 107
11.2./3X és OS/400 . 107
11.2.1. Az AS/400 és az OS/400 rendszerkoncepciója 107
11.2.2. A /36-os, /38-as és AS/400-as rendszerek kompatibilitása 109
11.2.3. Az OS/400 mint SAA-alkotóelem 109
11.2.4. A /3X és OS/400 piacának fejlődése 110
11.3. Az IBM SAA-stratégiája 110
11.3.1. Egységes felhasználói csatoló
11.3.2. Egységes programcsatoló
11.3.3. Egységes kommunikációs csatoló
12. NAS - A DIGITAL ELŐRETÖRÉSE A NYÍLT RENDSZEREK
VILÁGÁBA 115
12.1. NAS - a DEC új filozófiája 1,5
12.2. A DEC célkitűzései 116
12.3. Glasznoszty DEC-módra 117
12.4. A Digital céljai a NAS-sal 118
12.4.1. A többszállítós környezetek támogatása 118
12.4.2. Megfelelőség a szabványoknak 119
12.4.3. Az alkalmazásintegrálás biztosítása 120
12.5. AIA - a NAS architektúra alapja 121
12.6. A NAS-megvalósítás helyzete 122
12.7. A NAS az S A A-val szemben 123
12.8. Egyenlő, de mégsem egyenlő
13. NYÍLT KOMMUNIKÁCIÓ 126
13.1. Hálózati integráció 127
13.1.1. A hálózatok rétegszemlélete 127
13.1.2. Terminológia és az alkalmazók összezavarása 129
13.1.3. Alkalmazási szintű kicserélőpontok (gateway) 130
13.1.4. Eszközök a hálózat kezeléséhez 131
13.2. Vállalatot átfogó kommunikációs rendszerek 131
13.2.1. A vállalati hálózatok architektúrái 132
13.2.2. Igények a vállalati szintű kommunikációra 132
13.2.3. Kicserélőpont vagy gerinchálózat 133
13.2.4. OSI-kommunikáció 134
13.2.5. IBM SAA és SNA 137
13.2.6. A DEC Mailbus 137
13.3. Telekommunikáció 138
13.3.1. Kereslet a régiókon átnyúló hálózatok iránt 138
13.3.2. Európai cégek versenyhelyzete 139
13.3.3. Nyilvános adatátviteli szolgáltatások szemben a magánhálózatokkal 140
13.3.4. A postai hatóságok elképzelései 140
13.3.5. Európát átfogó ISDN? 141
13.3.6. ISDN és X.25 141
13.3.7. Az új szállítók esélyei és kockázata 142
13.3.8. A verseny éleződése 142
13.3.9. Fúziók és átvételek 143
13.4. Kitekintés 143
14. STRATÉGIÁK NYÍLT RENDSZEREKHEZ 148
14.1. A szabványokat követni vagy kicsalogatni? 148
14.2. Termékdifferenciálódás új szinteken 149
14.3. A szállítók differenciálódása a szerviz területén 150
14.4. Felhasználói stratégiák nyílt rendszerekhez 150
14.5. A vállalati szintű számítástechnika átalakulása 151
14.5.1. A mikroprocesszoros rendszer több, mint a PC 151
14.5.2. Új rendszerarchitektúra 152
14.5.3. Új szervezési struktúra 152
14.6. Nyílt és zárt rendszerek összehasonlítása 155
14.7. Biztonsági tényező az IBM 156

Témakörök