Nyílt Fórum Füzetek '92

Előszó

A télbe forduló késő ősz idén már nyolcadik alkalommal hívja munkára, találkozásra a Nyílt Fórum résztvevőit. Életképes kezdeményezésnek bizonyult az egervári tanácskozás, oltalmában az egerszegi színháznak, ahol a vezető színészek egyike is Egervári: Egervári Klára érdemes művész. A legtöbbet éppen ők, a zalaegerszegi társulat tagjai tették és teszik a drámaírók, dramaturgok és kritikusok összejöveteléért. Hiszen bármennyit fáradoznak is egész esztendőn át a szervezők, bármily sokat köszönhetünk is a támogatóknak, a Hevesi Sándor Színház vendégszeretetének legfontosabb eleme a színészi segítőkészség. Ők azok, akik november vége, december eleje tájt elviselik, hogy a közeli Egervár kastélyából a tanácskozások után berajzó résztvevők tulajdonképp a feje tetejére állítsák az épületet, a műsorrendet, a megszokott mindennapokat; ők ülnek velünk a szokottnál is hosszasabban a színészklub füstjében, hogy elkonyakozgassunk a világ meg a világot jelentő deszkák dolgairól; és ők tanulják be „hazai" vagy vendégrendezők irányításával azokat a darabokat, darabrészleteket, amelyek pár napos intenzív zsugorpróbák, fölpörgetett munka után meglepő elevenséggel, színességgel szólalnak meg a háziszínpadon, s világítanak olyan mélységekbe, ahová az írott, nyomtatott szó pusztán szóbeli, részint hipotetikus elemzése esetleg nem hatolt le. Vissza