Első szerelem

Fülszöveg

Véletlenül kerültek egymás mellé a tornateremben s két gyakorlat között néhány szót váltottak, aztán együtt lptek ki az iskolából és együtt sétáltak haza a folyóparton. Ki tudja, mi okozta? - talán a meghitt alkonyi óra, talán valami más -, beszélgetésük olyan őszinte volt, mintha már hosszú-hosszú évek óta ismernék egymást.
Így kezdődött, ilyen egyszerűen, szinte észrevétlenül a tizenhétéves Mitya és a tizenhatéves Olja között az, amit első szerelemnek szokás nevezni. De bármilyen magától értetődő és természetes volt is a dolog, mégis felforgatta az életüket. Más szemmel látták maguk körül a világot, és főleg, más szemmel nézte őket a világ: a szülők, a rokonok, az osztálytársak, a tanárok, a jó barátok. A gyerekek eleinte szenzációt szimatoltak, de aztán hamarosan napirendre tértek a dolog felett; a felnőttekkel azonban, hát igen, a felnőttekkel már sokkal nehezebb volt a helyzet. Akadtak ugyan közöttük olyanok, mint például Olja anyja vagy Mitya apja, akik megértették, sőt gyengéden, okosan támogatták is ezt a szerelmet, akik bíztak gyerekeikben és tisztelték komoly érzéseiket; de, sajnos, akadtak olyanok is, mégpedig szép számmal, akik valami vétkes és haladéktalanul jóváteendő eltévelyedést láttak ebben a szerelemben, s "elővigyázatosságukkal", "bölcsességükkel" kis híján tönkre is tették.
Az első szerelem áll Nyikolaj Atarov regényének középpontjában. Finom lélektani elemző készséggel mutatja be, mit jelent a fiatalok számára ez az érzés, az életnek ez a csodálatos ajándéka, s inti a felnőtteket, tartsák tiszteletben és óvják ezt az első - talán még kamaszosan félénk vagy szertelen, de mégis oly komoly - szerelmet. Vissza