Herzen in meiner Hand I-II.

Fülszöveg

"Ez itt a hullaház..."
Ezzel a mondattal indul Nyikolaj Amoszov könyve, és ezzel a képpel, a hullaházzal, ahová a naplóíró sebésztanár éppen elindul, hogy szembenézzen a vereséggel: az előző napi szívműtét szenvedő hőse az operálóasztalon meghalt... S a halállal szemközt nem lehet mellébeszélni, szépíteni, hazudni: el kell ismerni a vereséget, el kell viselni a legyőzöttség megalázottságát, a lelkiismeret kínzó aggályait; s mindezt le is kell győzni a kicsinyhitűséggel egyetemben -, mert másnap újra oda kell állni a műtőasztal mellé, s megverekedni a halállal.
Nyikolaj Amoszov rendhagyó műfajú, a regény, az ismeretterjesztő mű, a napló és a tudományos esszé elemeit egyesítő könyve lényegében három-négy szívsebészeti műtét leírása, mindazokkal a pszichológiai-lelkiismereti feszültségekkel egyetemben, amelyek e súlyos és minden körülmények között kockázatos sebészi beavatkozást kísérik. Hatalmas atmoszférája van ennek a mindennapos küzdelemnek; s Amoszov nemcsak kiváló szívsebész, de ahhoz is ért, hogy ezt a hatalmas és nyomasztó atmoszférát hitelesen és szuggesztíven átvigye olvasójára. Ennek tudható be, hogy az Egy szívsebész feljegyzései világsiker lett: a francia Express vagy a nyugatnémet Spiegel kritikáinak felsőfokban írt elismerései csakúgy ezt igazolják, mind a fogadtatás, amelyben az olvasóközönség részesítette, az író hazájában és nyugaton egyaránt.

Egy orvos belső vívódásai, gondolatai, életről-halálról, orvoslásról, és az emberiségről. Vissza