Nyibaizmus (dedikált példány)

Előszó

Részlet:
"Amióta elhatároztam, hogy könyvet írok magamról - és természetesen rólatok is, akik körülvesztek -, azóta is azon gondolkodom, hogy tulajdonképpen ki vagyok én? Még csak nem is sejtem. Lehet, hogy kettő vagy talán több énem van? Hogyan is kezdődött, amire még visszaemlékszem? Legelső gondolataim azok voltak, hogy mindig az anyám mellett szerettem volna lenni, mert annyira betegesen ragaszkodtam hozzá, követtem mindenhová. Ő meg így, négy nővér után csak úgy szólított: kisfiam.
Aztán egyre jobban kezdett megnyílni a világ körülöttem és rádöbbentem, hogy mennyi rossz cselekedetet lehet elkövetni az életben. Nem lehet mindig csak az édesanyám szoknyája mellett üldögélni. Amikor próbáltak óvodába szoktatni, eleinte még édesanyám vitt, de szó szerint vitt, mert húzni, vinni kellett, mivel nem voltam hajlandó ott megmaradni. Később testvéreimre hárult ez a feladat.
Féltem ettől a világtól, talán nem voltam annyira körülrajongva. Mindenféléket kitaláltam, hogy hogyan lehetne nem elmenni az óvodába, de egyszer csak majdnem beálltam a sorba. Az egyik nagy emlékem, amiről a Postás a haverom című dalban említést is teszek, hogy a lavórból a szappanos vizet mindig kiittuk. Ez talán nem jut eszébe mindenkinek. Hát igen, míg mások szaladgáltak, addig én őrülten rohangáltam és minden lében kanál voltam.
A szünet végére igencsak megizzadtam, és nagyon szomjas lettem. Ez nem az a világ volt, amikor az ember csak úgy szól az óvó néninek, hogy nagyon szomjas lett és kér egy pohár vizet. Mindig arra vártam, hogy majd kiteszik a hokedlit és rá a kopott lavórt és akkor elhangzik: Kézmosás! - Akkor mindenki törtetett, hogy első legyen, de ez nem mindig sikerült. Már szappannal belemosták a kezüket, de nagyon szomjas voltam, azért ittam belőle, amennyit csak tudtam. Volt, hogy nem esett annyira jól." Vissza

Fülszöveg

Ajánlás
Milyen számomra ez a költészet?
Közéleti, mert faggatja a jelent, egy kicsit rockos, mert dinamikája van, dobok-gitárok cipelik az erejét. Sokakhoz szól, sokakat nevel és elgondolkodtat. Néha meghatóan emelkedett, máskor elmerengően vágyakozó, amolyan tájkép/élei/festő. Lírai és kemény, acélos, dacos és öntudatos, esendően emberi. Olyan, akár az éltünk. Természetesen "sportos" is, mert egy olimpiai 8. helyezett birkózó vetette papírra a sorokat. (Balogh József költő, pedagógus, a LORD dalszövegírója)
Sokan, hasonlóan gondolkodunk a világról, mint Ő, de leírni nem merjük, mert nem érzünk késztetést, vagy bátorságot hozzá.
Hát most íme egy bátor ember, ki megosztja velünk gondolatait a sportról, szerelemről, békéről, hazugságról, vagyis mindenről, ami velünk is történik. (Baráti öleléssel Vikidál Gyula énekes)
Ezt a kötetet azért ajánlom mindenkinek, hogy a benne lévő verseken keresztül megismerhessék azt az embert, aki egy harcos művész, zenész, költő és igaz barát.
Versei érzelem gazdagok, minden korosztályhoz szólnak. Igazi értékeket rejtenek, melyek nélkülözhetetlenek a mai empátiaszegény világban. (Növényi Norbert olimpiai bajnok)
A lélek hatalma és ereje! Csak az tud alkotni és másoknak segíteni, aki egész szívvel-lélekkel tud adni. Ki alkalmas, hogy segítséget adjon? Az, aki maga is műveli, mint Németh Nyiba Sándor, nem csak alkotó, szöveg és versíró, hanem kitűnő zenész is! (Som Lajos a Piramis alapítója, zeneszerző)
Közben haza-hazatér Vas megyébe, a szülővidékre, Kenyeribe. Őrzi a Lánka emlékét, a patakét, mely messzire szaladt, szaladt, s azóta már kopárrá váltak partjai. Cipeljük tovább keresztjeinket, de rejtőzzünk néha el a fűzfa ágai alatt! megfontolt, szigorú tűnődést kívánok az Olvasónak, Németh Nyiba Sándor verseinek olvasása közben. (Devecsery László Tinódi-díjas Nívó-díjas költő)
Van-e, a világon még egy olyan sokoldalú birkózó, költő, zenész, ketrecharc edző, birkózó költő? Nem tudom! Szeretem a családszeretetét, hűségét, a szüleihez, szülőfalujához, emberséget. Örömmel mondtam CD-re verseit, most olvassátok Nyiba gondolatait minél többen! (Benkő Péter színművész) Vissza