Nyersanyagháború

Előszó

Ez a könyv a nyersanyag háborút ismerteti. Azt a kulisszák mögött folyó nagy gazdasági háborút, amelyben a jelenlegi hadviselő feleken kívül részt vesz a világ majdnem minden termelő területe. Aki a könyv lapjait figyelmesen végigolvassa, és a mi életünknek és az emberiség életének elevenébe vágó táblázatokat tanulmányozza, talán jobban megérti majd a mai nagy háborús válság okait, a kűzdő felek céljait, mint eddig sejtette. A nyersanyagokban gazdag országok javaikat és ezeken alapuló nagyhatalmi helyzetüket védik, a nyersanyagokban szegény országok az élethez való jogukat követelik. A könyv soha nem veti fel azt a kérdést, hogy kinek van „igaza", mert ennek az eldöntése egy jövendő békés korszak történetírásának a feladata.
A mai "nyersanyagháború" mellett a könyv a nyersanyagok érdekes történetét és a körülöttük lefolyt harcokat is ismerteti.
De csak a békés és háborús szempontból fontos nyersanyagok szerepével ismertetjük meg az olvasót, mert ha minden nyersanyagot felsorakoztatnánk, akkor ez a könyv száraz lexikon lenne olvasmány helyett vagy pedig sok kötetre duzzadt volna fel.
Néhány fontos útmutatás a szöveg és a táblázatok megértéséhez: Nagybritannia alatt Angliát, Skóciát és Északi-Írországot értjük; Brit birodalom alatt Nagybritannia összes domíniumait, gyarmatait és védnökségeit az anyaországgal együtt.
A Német birodalomhoz hozzá számítjuk a volt Ausztriát is. A Német birodalom fennhatósága alá tartozó Cseh védnökség (protektorátus) külön szerepel. Volt Csehszlovákiát és Lengyelországot akkor írunk, ha ezeknek a területeknek utolsó adatai még állami önállóságuk és egységük idejéből valók.
Magyarországnál a táblázat évszámainak meg felelően többnyire még a Felvidék visszaszerzése előtti állapotokat kellett szerepeltetnünk, de a szöveg utal a fontosabb változásokra.
Ha Francia-, Olasz-, Japáni- gyarmatbirodalmakról írunk, akkor ezeknek az adataiba természetesen mindig bele számítjuk az anyaországot is. Ausztrália alatt az ötödik világrész értendő, tehát az ausztráliai szárazföld területei az összes óceániai szigetekkel együtt.
Ausztráliai államszövetség alatt viszont a Brit birodalomhoz tartozó Commonwealth of Australia domínium értendő.
Dunai államok alatt Magyarországot, Jugoszláviát, Bulgáriát és Romániát értjük.
A táblázatokban az államok világrészek szerint következnek, I. Európa, II. Ázsia, III. Afrika, IV. Amerika, V. Ausztrália és Óceánia. A világrészeken belül a termelő államok és területek betűrendben következnek egymás után. Magyarország azonban mindig a betűrend elején áll.
A németek háborús sikereik folytán nagy területeket hódítottak meg; ezek számottevő mezőgazdasági termelése és ásványi kincsei jelentős mértékben hozzájárultak a német nyersanyaghiány fedezéséhez. Néhol nagy körvonalakkal jeleztük a német előretörés által létrehozott változásokat, azonban többnyire megmaradtunk az eredeti adatok mellett, mivel a háború kitörése óta új statisztikai kimutatások nem jelentek meg és ezért a változásokra vonatkozóan még csak hozzávetőleges adatokat sem adhatnánk. Az olvasó azonban, aki tudja, hogy mely országok, illetve területek kerültek német fenhatóság alá, könyvünk adatai alapján könnyen felmérheti a német előretörés jelentőségét a nyersanyagháború szempontjából. Ugyanez vonatkozik a képtáblákra is.
Még egy körülményt nyomatékosan hangsúlyoznunk kell. A háború eddigi szakasza megmutatta, hogy a nyersanyagok, amint azt könyvünk végén kifejtjük, szinte korlátlan lehetőségeket rejtenek magukban. Ezeket a lehetőségeket", - sokszor a mostoha természeti adottságok ellenére - az emberi munka, energia, élniakarás valósítja meg. Ez az energia, ez az élniakarás avatja a nyersanyagot eleven anyaggá. Vissza