Előszó | 7 |
Nyelv és társadalom | |
A nyelv rétegződése | 11 |
A szavak születése, sorsa, értéke | 14 |
Fontosabb szóalkotási módjaink | 18 |
A régi és az új szóalakok harca | 21 |
A szólások és használatuk | 27 |
A nyelvjárások: nyelvünk kincsesbányái | 31 |
Helyes vagy helytelen? | 35 |
Nyelvhasználtai segédkönyveink | 38 |
Szlovák sajátosságok magyar mezben | |
A brigád és a brigádmunka | 43 |
Az "ünnepi akadémia" | 49 |
A promóció | 52 |
Naftakályha vagy olajkályha? | 55 |
Mire vagy mivel operálnak? | 58 |
Mi fizethet a magyar nyelvben? | 58 |
Van-e összüzemi pártbizottság? | 66 |
Átmehet-e rajtunk a betegség? | 70 |
Mi az érdekkör? | 73 |
A "tekintetnélküliség" | 75 |
Az ucitel és a tanító | 78 |
Iskolán vagy iskolában? | 80 |
Mit jelent az iskolázás? | 83 |
Az osztály és az évfolyam | 86 |
Egy szlovák melléknév magyar megfelelői | 89 |
Az "üzemi őrség" | 91 |
Az egyetemi karok, főiskolák és más iskolatípusok magyar neve | 93 |
Sok a tovább! | 96 |
Vigyázzunk a metropolis szóval! | 99 |
Feljátszhatjuk-e a szöveget a magnetofonszalagra? | 101 |
A kitüntetések "viselői" | 104 |
Mit jelent a katlan szó? | 106 |
Szótévesztés - hibás szóválasztás | |
Az állhatatosság és az állóképesség | 111 |
Az "elreteszelt" folyó és a most épülő "műemlék" | 114 |
Milyenek a kies helyek? | 116 |
A mennyezet "hajszálrepedései" és egyebek | 119 |
Amikor a szavak tréfát űznek velünk | 122 |
Milyen is a tempós? | 125 |
A "légi úton" terjedő betegségek és a szemérmes "nőszemélyek" | 127 |
Lehet-e valaminek "küldetése"? | 128 |
Mikor dolgozó, mikor munkatárs? | 130 |
A lévén és a létére használata | 133 |
Nem mind arany, ami fénylik | |
Az amennyiben divatja | 137 |
A nyelvi nagyképűség divatszavai | 139 |
Mivel rendelkezhetünk? | 142 |
Ne körülményeskedjünk! | 145 |
Az úgymond szerepe nyelvünkben | 148 |
Agyonképzett "szóféleségek" | 150 |
Egy névutónk megmentése érdekében vagy végett? | 153 |
A betűejtés | 156 |
Melyik a helyesebb alak? | |
Melyiket válasszuk? | 161 |
Mikor nem igekötő az igekötő? | 164 |
Meg-e teszi vagy megteszi-e? | 167 |
Az olvasóknak ez volt a kívánságuk vagy kívánsága? | 170 |
Megkezdődött- vagy megkezdődtek-e a Kazinczy-napok? | 173 |
Ne bújjunk a személytelenség leple mögé! | 176 |
Milyen is a "négylámpásos" Zsiguli? | 179 |
A jövő idejű cselekvés kifejezése | 182 |
A tartány és a tartály, a tároló és a tározó | 185 |
Eper, szeder, szamóca | 188 |
Csukljon vagy csukoljon? | 191 |
A suksüközés | 194 |
Bufet vagy büfé? | 197 |
Sok baj van a kollégá-val | 199 |
Melyik a köznyelvi alak? | 202 |
Mindent a maga helyén! | 205 |
Az igekötő jelentéstömörítő képessége | 206 |
Fel vagy föl? | 208 |
A Hetet vagy a Hétet olvassuk-e? | 211 |
Szók vagy szavak, szót vagy szavat? | 214 |
Tegyünk különbséget! | |
Gondoskodhatnak-e nagyhizlaldában emberekről? | 219 |
Használjuk a maga helyén! | 222 |
Mellőzött toldalékok | 224 |
Félreértés - magyarul | 226 |
Boldog újévet vagy új évet kívánjunk-e? | 230 |
A határozott névelő használatának fontosabb kérdései | 232 |
A nyelv és a logika | |
"Logikátlan" kifejezéseink | 237 |
Amikor nem azt mondjuk, amit szeretnénk | 240 |
Mondatházasításból: értelemzavar | 243 |
"Eltévedt" jelzőink | 246 |
A szótyárság és a szűkszavúság | 248 |
Felhasznált irodalom | 251 |