Nyelvtan - stílus - szónoklás

Fogalmazás, nyelvhelyesség, helyesírás, stíluselemzés

Szerző

Fábián Pál

Szerkesztő

Budapest

'Fábián Pál: Nyelvtan - stílus - szónoklás ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1960
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	515 oldal
Sorozatcím:	Pártmunkások könyvtára
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Irodalmunk nagyjai mindig azt vallották, hogy anyanyelvünk alapos ismerete és helyes használata a nemzeti műveltségnek egyik fontos alkotó elme. Az anyanyelvi műveltség fontossága még inkább... Tovább

Tartalom

Előszó (Írta: Terestyéni Ferenc)	5
A fogalmazás művészete - Terestyéni Ferenc	11
Mi a fogalmazás szerepe?	11
A fogalmazás témája és címe	14
A fogalmazás fajai	16
Milyen alapelvekre épül a jó fogalmazás?	17
Mire jó a vázlat,	38
A leírás	40
A jellemrajz	47
A kádervélemény	51
Az elbeszélés	53
A jelentés	59
A levél	67
Az életrajz	75
A jegyzőkönyv	81
A kivonat vagy jegyzet	84
A közlemény és értesítés	91
Az értekezés	95
A szónoki művészetről - Terestyéni Ferenc	107
Az élőszó ereje és fontossága	107
A kötetlen beszéd néhány általános tulajdonsága	109
A kötetlen beszéd fajai	112
Hogy történik a szónoklatra való felkészülés?	118
A beszéd anyagának összeállítása	121
Az anyaggyűjtés	121
A forrásmunkák tanulmányozása és feldolgozása	122
Az adatok felhasználásának szempontjai	124
A beszéd szerkezetének kidolgozása	127
Hogyan készül és mire jó a vázlat?	127
Szükséges-e a beszéd szövegének leírása?	132
Hogyan kezdjünk a beszéd általános felépítéséhez?	133
Milyen legyen a bevezetés?	134
A beszéd központi része: a tárgyalás	142
A befejezés	154
A szónok nyelve és stílusa	159
Főbb szempontok a beszéd nyelvi kidolgozásához	160
Hibák a szónok nyelvében	169
A beszéd művésziségének eszközei	180
Mi biztosítja a beszéd élénkségét?	181
Mi teszi a beszédet szemléletessé?	188
A szónok az elóadói emelvényen	193
Milyen legyen a szónok és a hallgatóság kapcsolata?	193
A szónoki tapintat	194
A szónok meggyőződése és őszintesége	195
A szónoki beszédmodor	196
A hangerő kihasználása	197
Kiművelt hang: irodalmi kiejtés	198
Mi a hangmagasság?	200
Milyen legyen a beszéd üteme?	201
Szünetek	202
Hangsúly és hanglejtés	203
Változatosság a hangban	205
A szónok megjelenése és viselkedése	206
Gesztikuláció és arcjáték	207
A hangokról ezt jegyezzük meg! (Írta: Fábián Pál)	213
A szavak anyagraktárában (Írta: Fábián Pál)	220
Az alapszókincs és a kiegészítő szókészlet	221
A nyelvi rétegek szókincse	224
Az irodalmi nyelv és a köznyelv szókincse	224
A nyelvjárási szavak	225
A szakszókincsek	229
A mozgalmi nyelvről	236
A tolvajnyelv	242
A zsargon	244
Az idegen szavak	245
A régiességek (archaizmusok)	254
Az új szavak	255
A stílus virágai: a szólások, a közmondások	256
A szókészlet szerepe a stílusfestésben	260
A szavak hangulata	263
Az új szavak születése (Írta: Fábián Pál)	269
Jelenéstan (Írta: Szathmári István)	284
A szó jelentése	284
Hogyan függ össze a szavak hangalakja és jelentése?	286
Melyek az egyjelentésű és többjelentésű szavak?	290
Nyelvünk díszei: a szóképek	301
A szókép fajai	303
A szóképekzhez csatlakozó stilisztikai eszközök	308
Az azonos alakú szavak	312
Miért fontosak a nyelvben a rokon értelmű szavak?	314
Hogyan erősítjük, nagyítjuk, túlozzuk, kicsinyítjük mondanivalónkat?	317
A szófajok (Írta: Szathmári István)	322
Hogyan helyezkednek el a szavak a mondatban?	322
Mi a szófaj?	324
Mit kell tudni az igékről?	325
Mire és hogyan használjuk az igéket beszéd és írás közben?	326
Mit kell tudnunk az igék helyesírásáról?	331
Fontos szófajunk: a főnév	333
A főnévi igenév	335
Mire és hogyan használjuk fel a főneveket?	336
Mire ügyeljünk a főnevek írásával kapcsolatban?	339
Tulajdonságot jelölő szavaink: a melléknevek	341
A melléknévi igenév	342
A melléknevek fokozása	342
Mire jók a melléknevek?	343
Milyen hibákat követünk el a melléknevek írásában?	345
A számnév	345
Hogyan használjuk a számneveket?	346
Hogyan kell írni a számneveket?	346
Mit kell tudnunk a névszók ragozásáról?	347
Hogyan írjuk a névszóragokat?	348
A névszók helyettesítői: a névmások	349
Mire valók a névmások?	349
Milyen hibákat követünk el a névmások írásában?	352
Mit fejez ki a határozószó?	352
Hogyan használjuk a határozószókat?	353
Mit kell tudnunk a határozószók helyesírásáról?	354
Nyelvünk névutói	354
Hogyan írjuk a névutókat?	355
Az igekötők szerepe	356
Helyesírási problémák az igekötők írásában	357
Fontos szavaink: a névelők	357
Hogyan használjuk fel a határozott névelőt?	358
Mikor helyes és mikor helytelen a határozatlan névelő használata?	360
Kötőszavaink	361
A módosítószó	361
Mi az indulatszó?	362
Hogyan írjuk helyesen az indulatszókat?	362
A modattan (Írta: Berrár Jolán)	363
A szavak helye a mondatban	363
Mit állítunk?	364
Kihagyhatjuk-e az állítmányt?	367
Ki cselekszik? Mi történik?	369
Ne felejtsük el egyeztetni az alanyt és az állítmányt	372
Mire irányul a cselekvés?	374
Hogyan mondjuk helyesen?	376
Mire valók a határozók?	378
Mivel fejezzük ki a határozókat?	379
A helyhatározók helyes használata	381
Az időhatározó	383
Fordítsunk gondot határozóink helyes használatára!	385
Milyen határozót vonzanak egyes igék és melléknevek?	386
Hogyan mondjuk helyesen?	388
Mi módon, mi okból vagy mi célból cselekszünk?	391
Mire szolgálnak a jelzők?	394
Hogyan mondjuk helyesen?	395
A számnévi jelzők	397
Jelzőként használt határozók	398
Az értelmezők	398
A birtokos jelző	399
Hogyan helyezkednek el a mondatrészek a mondatban?	402
Hogyan használjuk az írásjeleket az alárendelt mondatdrészek között?	404
Írásjelek az értelmezős szerkezetben	406
Melyek a halmozott mondatrészek?	407
Szervetlen mondatrészek	409
A szórend és a hangsúly fontossága	410
Hányféle mondat van?	413
Kijelentő mondatok	413
Felkiáltó mondatok	413
Óhajtó és felszólító mondatok	414
Kérdés és felelet	415
Állítás és tagadás	418
Az összetett mondatok	420
Mikor használunk még kötőszókat?	423
Milyen fajtái vannak a mellérendelt mondatoknak?	424
Kapcsolatos mondatok	424
Ellentétes mondatok	425
Választó mondatok	428
Következtető mondatok	429
Magyarázó mondatok	430
Az alárendelt mondatok	431
Mellékmondatok hogy kötőszóval	432
Mellékmondatok aki, ami, amely-lyel	434
Mikor ne használjunk aki, ami kötőszós mondatokat?	437
Milyen kötőszókat használjunk a határozói mellékmondatokban?	438
Okhatározói mellékmondatok	441
Feltételes mondatok	441
Megengedő mondatok	442
Hasonlító mondatok	443
Hogyan használjuk az igemódokat a mellékmondatokban?	444
Hogyan használjuk az írásjeleket az összetett mondatokbaN,	446
Még néhány megjegyzés a mondatokról	447
Mellérendelés vagy alárendelés?	448
A művészi kifejezés tanulságai (Írta. Szende Aladár)	453
Mi a célja ennek a fejezetnek?	453
Néhány művészi szöveg vallomása	456
A leírás	456
Az elbeszélés	465
A levél	474
Hogyan írnak költőink szemléletesen?	477
Mivel ér el az író mozgósító hatást?	488
Hogyan is írjunk és beszéljünk hát?	505
Tanulmányozásra ajánlott kiadványok	508
Tartalom	511