Nyelvtan és nyelvművelés

Tartalom

Bevezetés 3
I. Édes anyanyelvünk 3
II. Az anyanyelvi műveltség jelentősége 4
III. A nyelvtudomány általános kérdései 5
A nyelvtudomány tárgya és feladata 5
A nyelv keletkezése, fogalma 6
A nyelv és a gondolkodás; tartalom és forma 7
Nyelv és társadalom 8
Nyelvünk helye a világ nyelvei között 9
Nyelvünk jellemző sajátságai 10
IV. A nyelvvizsgálat módszerei, területei 12
Az egyidejű (szinkronikus) nyelvvizsgálat 12
A történeti szempontú (diakronikus) nyelvvizsgálat 13
Az alkalmazott nyelvtudomány: a helyesírás és a nyelvművelés 13
A stilisztika 16
Hangtan 17
I. Általános kérdések 17
A hangtan tárgya, feladata 17
A hang tulajdonságai; hang és betű 17
A betűrend 18
II. A beszédhangok képzése és csoportosítása 19
A beszélőszervek és működésük 19
A magánhangzók 21
A mássalhangzók 24
III. A hangok egymásra hatása 28
A magánhangzók kapcsolódásának törvényei 28
A mássalhangzók kapcsolódásának törvényei 30
IV. Szótag 34
V. A hangsúly 35
VI. A hanglejtés 36
Gyakorlatok 37
VII. A hangtan helyesírási kérdései 39
A kiejtés szerinti (fonetikus) írásmód elve 39
A magánhangzók 40
A mássalhangzók 43
A szóelemző írásmód elve 44
A hagyományos írásmód elve 46
A szavak elválasztása 47
Gyakorlatok 48
VIII. A hangtan nyelvhelyességi kérdései 51
A helyes hangképzésről 51
A helyes hangsúly és hanglejtés alkalmazása 53
A gyermek hangállománya 54
A beszédhibák és javításuk 55
IX. A hangtan stilisztikai kérdései 58
A hangelemek és a hangrendszer stilisztikai értéke 58
A hangváltozások stílushatása 60
A kifejező olvasás és versmondás 62
Gyakorlatok 63
Szótan 67
I. Általános kérdések 67
A szótan tárgya és feladata 67
A szó 67
II. A magyar szókészlet 68
A szókészlet nagysága 68
A szókészlet rétegeződése 69
a) A köznyelv szókincse 69
b) Az irodalmi nyelv szókészlete 70
c) A nyelvjárások szókincse 70
d) A csoportnyelvek 71
e) A szókészlet rétegeinek kapcsolata 74
A szókészlet történeti vizsgálata 74
A) Eredeti szavaink 74
a) Finnugor és ugor eredetű szavak 75
b) Belső keltezést szavak 75
B) Idegen eredetű szavaink 76
a) Jövevényszavak 76
b) Az idegen szavak 79
c) A tükörszók 80
Szólások 80
Gyakorlatok 82
III. Jelentéstan 84
A jelentéstan tárgya, feladata 84
Az alak és a jelentéstartalom kapcsolata 84
A szó jelentésfunkciója 85
A szó jelentésköre 86
Az egy- és többjelentésű szavak 86
A szavak állandó és alkalmi jelentése 87
A szavak alaki, illetőleg jelentésbeli egyezése, rokonsága és eltérése 87
A szóhangulat 89
A jelentésváltozás 91
Gyakorlatok 93
IV. A szófajok 95
A szófajok kialakulása és csoportosítása 95
A szófajok áttekintése 96
A szóelemek áttekintése 104
A szóelemekről általában 104
A szótövek 104
A képző 106
A szóalkotás egyéb módjai 111
A jel 114
A rag 115
Gyakorlatok 118
V. A szótan fontosabb helyesírási kérdései 119
A) Az igék helyesírásáról 119
B) A névszók helyesírásáról 120
A tulajdonnevek írásáról 121
C) A kis és a nagy kezdőbetűk 122
D) Az egybeírás és a különírás esetei 123
Gyakorlatok 125
VI. A szótan nyelvhelyességi kérdései 128
A) Az ige; az igeragozás és az igeképzés használata 128
B) A névszók alapformái és toldalékos alakjai, a többi szófaj helyes használata 131
C) A szóösszetételek nyelvhelyességi kérdései 136
Gyakorlatok 137
VII. A szótan stilisztikai kérdései 140
A szófajok és szóalakok stilisztikai vizsgálata 143
A szófaji kategória alkalmi változásának stílushatása 146
A szóalkotás mint a stiláris hatás forrása 146
Gyakorlatok 148
Mondattan 151
I. Az állandó szókapcsolatok 151
A készen kapott és reprodukált mondatok 151
A mondat értékű szólások 152
A közmondások 152
A szállóigék 153
II. Általános kérdések 153
A mondattan tárgya, feladata 153
A mondat fogalma; a mondat értékű nyelvi kifejezések 153
III. A mondatfajták osztályozása 154
A mondatok szerkezete 154
Az egyszerű mondatok tartalma 150
Az egyszerű mondatok minősége 158
IV. Az egyszeri mondat részei és szerkezetei 159
A mondat szószerkezetei 159
Az alany 160
Az állítmány 162
Az alany és az állítmány egyeztetése 163
A tárgy 165
A határozó 167
A határozók osztályozása és rendszere 167
A határozórendszer áttekintése 169
A jelző 174
A jelzők csoportosítása 174
V. Hangsúly, szórend, hanglejtés, szünet 177
A hangsúly 177
A szórend 178
A hanglejtés 180
A szünet 181
A halmozott és többszörös mondatrészek 182
VI. Az összetett mondatok fajtái, szerkezetei 183
A) A mellérendelő összetett mondatok 183
A kapcsolatos mondatok 183
Az ellentétes mondatok 183
A választó mondatok 184
A következtető és magyarázó mondatok 185
B) Az alárendelő összetett mondatok 185
Az alanyi mellékmondat 186
Az állítmányi mellékmondat 187
A tárgyi mellékmondat 187
A határozói mellékmondatok rendszere 188
A jelzői mellékmondatok 193
C) A mondatrend 194
D) A halmozott és többszörösen összetett mondatok 195
A halmozott mellérendelő összetett mondatok 195
Az alárendelő és mellérendelő többszörösen összetett mondatok 195
Gyakorlatok 196
VII. A mondatalkotás nyelvhelyességi kérdései 198
A) Az egyszerű mondat szerkesztése 198
B) Az összetett mondatok szerkesztése 201
Gyakorlatok 202
VIII. A mondat helyesírási kérdései 204
Gyakorlatok 206
IX. A mondat stilisztikája 208
A mondatrészek stílusértékéről 208
A mondatok tartalmának stílusértéke 211
A mondatok alakjának stilisztikai értéke 211
Az összetett mondatok stílushatása 212
Gyakorlatok 213
A fogalmazás 217
I. A fogalmazásról általában 217
II. Stílusrétegek és stílusfajták 217
Írott nyelvi stílusok 218
A beszélt nyelvi stílusok 218
III. A fogalmazási folyamat fő szakaszai 219
A) Az anyaggyűjtés 219
B) A szerkesztés 220
A fogalmazás fajai 222
I. A közlő (elbeszélő) fogalmazások 222
II. Az értekező (megbeszélő) fogalmazások 225
III. A meggyőző (rábeszélő) fogalmazások 225
C) A kidolgozás 226
Gyakorlatok 228
A felhasznált irodalom 230

Témakörök