kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Tankönyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Könyvkötői vászonkötés |
| Oldalszám: | 651 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 25 cm x 18 cm |
| ISBN: | 963-17-0447-5 |
| Megjegyzés: | Tankönyvi száma: 47145. |
| Bevezetés a nyelvtudományba | |
| Az anyanyelvi műveltségről | 7 |
| Hogyan beszél az emberiség? | 9 |
| Nyelvünk helye a nagyvilágban | 11 |
| Hogyan ír az emberiség? | 17 |
| Hogyan érintkezik az emberiség? | 23 |
| A nyelv és a beszéd | 28 |
| Az anyanyelv | 31 |
| A nyelvtudomány | 34 |
| A nyelvművelés | 35 |
| Irodalom | 40 |
| Hangtan | |
| Mivel foglalkozik a hangtan? | 43 |
| A köznyelvi magánhangzók rendszere | 44 |
| Nyelvjárási magánhangzóink | 45 |
| Hibák a magánhangzók kiejtésében | 47 |
| A magánhangzók jelentéselkülönítő szerepe | 48 |
| Magánhangzótörvények | 53 |
| A hangrend | 54 |
| Az illeszkedés | 54 |
| A hangűr megszüntetése | 57 |
| A köznyelvi mássalhangzók rendszere | 59 |
| A mássalhangzók jelentéselkülönítő szerepe | 61 |
| Mássalhangzótörvények | 65 |
| Részleges hasonulások | 66 |
| Teljes hasonulások | 68 |
| Az összeolvadás | 72 |
| A mássalhangzók megrövidülése | 74 |
| A mássalhangzók kivetése | 76 |
| A magán- és mássalhangzók kölcsönhatása | 78 |
| A betűejtésről | 79 |
| A szótag | 80 |
| Milyen a magyar helyesírás? | 86 |
| A magyar ábécé | 90 |
| A betűrend | 91 |
| A gyermeknyelv hangtana | 92 |
| Irodalom | 95 |
| Szójelentéstan | |
| Mivel foglalkozik a jelentéstan? | 99 |
| Mi a szó? | 100 |
| A hangalak és a jelentés viszonya | 101 |
| Formális viszony a hangalak és a jelentés között | 102 |
| Egyalakúság | 102 |
| Többalakúság | 103 |
| Azonos alakúság | 106 |
| Rokon alakúság | 111 |
| Ellentétes alakúság | 116 |
| Egyjelentésű szók | 118 |
| Többjelentésű szók | 118 |
| Azonos jelentésű szók | 121 |
| Rokon jelentésű szók | 126 |
| Ellentétes jelentésű szók | 129 |
| Reális (szükségszerű) viszony a hangalak és a jelentés között | 133 |
| A hangutánzó szók típusai | 133 |
| A szóhangulat | 135 |
| Hangulatfestő szók | 137 |
| Irodalom | 138 |
| Szókészlettan | |
| Mivel foglalkozik a szókészlettan? | 141 |
| Mekkora a magyar szókincs? | 141 |
| A magyar szókészlet tagolódása | 142 |
| A szavak társadalmi fontossága | 143 |
| A szavak különbségei tájak szerint | 144 |
| A társadalmi csoportok és rétegek szókincse | 147 |
| A szavak eredete | 151 |
| Finnugor eredetű szavaink | 151 |
| Török jövevényszók | 152 |
| Szláv jövevényszók | 152 |
| Latin jövevényszók | 153 |
| Német jövevényszók | 153 |
| Egyéb jövevényszók | 153 |
| Világjáró magyar szók | 154 |
| Az idegen szók | 154 |
| Az egyén szókincse | 156 |
| Állandó szókapcsolatok | 158 |
| Mit értünk állandó szókapcsolaton? | 158 |
| Az állandó szókapcsolatok fajtái | 158 |
| Kifejezések | 159 |
| Szólások | 164 |
| Közmondások | 167 |
| Gyermekmondókák és találós kérdések | 171 |
| Szállóigék | 173 |
| Az állandó szókapcsolatok hangalakja és jelentése | 175 |
| Irodalom | 180 |
| Szófajok | |
| A szófajok fogalma | 183 |
| A mai magyar nyelv szófaji rendszere | 183 |
| Az ige | 185 |
| A főnév | 186 |
| A tulajdonnevek helyesírása | 187 |
| A földrajzi nevekből képzett melléknevek helyesírása | 188 |
| Az intézmények neve és a folyóiratok címe | 188 |
| A főnévi igenév | 189 |
| A melléknév | 190 |
| A melléknévi igenév | 190 |
| A számnév | 191 |
| A névmások | 191 |
| A határozószók | 193 |
| Valóságos határozószók | 193 |
| A határozói igenév | 193 |
| A módosítószók | 194 |
| Az igekötők | 196 |
| A viszonyszók | 197 |
| A névelők | 197 |
| A névutók | 199 |
| A kötőszók | 201 |
| Az indulatszók | 203 |
| A szófaji változások | 203 |
| Irodalom | 204 |
| Alaktan | |
| Mivel foglalkozik az alaktan? | 207 |
| A szóelemek | 207 |
| A szótövek | 208 |
| Az igetövek | 209 |
| A névszótövek | 211 |
| A tőtípusok jelentéselkülönítő szerepe | 216 |
| Az igeragozás | 217 |
| Az alanyi ragozás | 218 |
| Hogyan kapcsolódhatnak egymáshoz az igei toldalékok? | 220 |
| A tárgyas ragozás | 222 |
| Elemzési tudnivalók | 224 |
| Mi a suksükölés? | 226 |
| Hiányos ragozású igék | 228 |
| A névszók ragozása | 229 |
| A névszókhoz járuló jelek | 229 |
| A névszókhoz járuló személyragok | 231 |
| A névszói viszonyragok | 234 |
| A szóalkotás módjai | 235 |
| A szóképzés | 236 |
| A szóösszetétel | 243 |
| A szóelvonás | 247 |
| Mozaikszók | 248 |
| Szóvegyülés | 249 |
| A népetimológia | 250 |
| Irodalom | 250 |
| Mondattan | |
| Mivel foglalkozik a mondattan? | 253 |
| A mondat fogalma - Hogyan osztályozzuk a mondatokat? | 254 |
| A mondatfajták szabályos használatáról | 255 |
| A mondatok nyelvi formájának és funkciójának ellentmondása | 257 |
| A mondat fő részei | 259 |
| A szószerkezetek | 261 |
| Az alany | 262 |
| Az állítmány | 264 |
| Az alany és az állítmány egyeztetése | 267 |
| Bővítmények | 268 |
| A tárgy | 268 |
| A határozók | 272 |
| A jelző | 281 |
| A halmozott mondatrészek | 283 |
| A többszörös mondatrészek | 283 |
| Az összetett mondatok | 284 |
| A tagmondatok közbeékelődése | 290 |
| A többszörösen összetett mondatok | 292 |
| A mondat és a beszéd hangtana | 294 |
| A szórend | 302 |
| Lírai nyelvtan | 305 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.