Bevezetés a nyelvtudományba | |
Az anyanyelvi műveltségről | 7 |
Hogyan beszél az emberiség? | 9 |
Nyelvünk helye a nagyvilágban | 11 |
Hogyan ír az emberiség? | 17 |
Hogyan érintkezik az emberiség? | 23 |
A nyelv és a beszéd | 28 |
Az anyanyelv | 31 |
A nyelvtudomány | 34 |
A nyelvművelés | 35 |
Irodalom | 40 |
Hangtan | |
Mivel foglalkozik a hangtan? | 43 |
A köznyelvi magánhangzók rendszere | 44 |
Nyelvjárási magánhangzóink | 45 |
Hibák a magánhangzók kiejtésében | 47 |
A magánhangzók jelentéselkülönítő szerepe | 48 |
Magánhangzótörvények | 53 |
A hangrend | 54 |
Az illeszkedés | 54 |
A hangűr megszüntetése | 57 |
A köznyelvi mássalhangzók rendszere | 59 |
A mássalhangzók jelentéselkülönítő szerepe | 61 |
Mássalhangzótörvények | 65 |
Részleges hasonulások | 66 |
Teljes hasonulások | 68 |
Az összeolvadás | 72 |
A mássalhangzók megrövidülése | 74 |
A mássalhangzók kivetése | 76 |
A magán- és mássalhangzók kölcsönhatása | 78 |
A betűejtésről | 79 |
A szótag | 80 |
Milyen a magyar helyesírás? | 86 |
A magyar ábécé | 90 |
A betűrend | 91 |
A gyermeknyelv hangtana | 92 |
Irodalom | 95 |
Szójelentéstan | |
Mivel foglalkozik a jelentéstan? | 99 |
Mi a szó? | 100 |
A hangalak és a jelentés viszonya | 101 |
Formális viszony a hangalak és a jelentés között | 102 |
Egyalakúság | 102 |
Többalakúság | 103 |
Azonos alakúság | 106 |
Rokon alakúság | 111 |
Ellentétes alakúság | 116 |
Egyjelentésű szók | 118 |
Többjelentésű szók | 118 |
Azonos jelentésű szók | 121 |
Rokon jelentésű szók | 126 |
Ellentétes jelentésű szók | 129 |
Reális (szükségszerű) viszony a hangalak és a jelentés között | 133 |
A hangutánzó szók típusai | 133 |
A szóhangulat | 135 |
Hangulatfestő szók | 137 |
Irodalom | 138 |
Szókészlettan | |
Mivel foglalkozik a szókészlettan? | 141 |
Mekkora a magyar szókincs? | 141 |
A magyar szókészlet tagolódása | 142 |
A szavak társadalmi fontossága | 143 |
A szavak különbségei tájak szerint | 144 |
A társadalmi csoportok és rétegek szókincse | 147 |
A szavak eredete | 151 |
Finnugor eredetű szavaink | 151 |
Török jövevényszók | 152 |
Szláv jövevényszók | 152 |
Latin jövevényszók | 153 |
Német jövevényszók | 153 |
Egyéb jövevényszók | 153 |
Világjáró magyar szók | 154 |
Az idegen szók | 154 |
Az egyén szókincse | 156 |
Állandó szókapcsolatok | 158 |
Mit értünk állandó szókapcsolaton? | 158 |
Az állandó szókapcsolatok fajtái | 158 |
Kifejezések | 159 |
Szólások | 164 |
Közmondások | 167 |
Gyermekmondókák és találós kérdések | 171 |
Szállóigék | 173 |
Az állandó szókapcsolatok hangalakja és jelentése | 175 |
Irodalom | 180 |
Szófajok | |
A szófajok fogalma | 183 |
A mai magyar nyelv szófaji rendszere | 183 |
Az ige | 185 |
A főnév | 186 |
A tulajdonnevek helyesírása | 187 |
A földrajzi nevekből képzett melléknevek helyesírása | 188 |
Az intézmények neve és a folyóiratok címe | 188 |
A főnévi igenév | 189 |
A melléknév | 190 |
A melléknévi igenév | 190 |
A számnév | 191 |
A névmások | 191 |
A határozószók | 193 |
Valóságos határozószók | 193 |
A határozói igenév | 193 |
A módosítószók | 194 |
Az igekötők | 196 |
A viszonyszók | 197 |
A névelők | 197 |
A névutók | 199 |
A kötőszók | 201 |
Az indulatszók | 203 |
A szófaji változások | 203 |
Irodalom | 204 |
Alaktan | |
Mivel foglalkozik az alaktan? | 207 |
A szóelemek | 207 |
A szótövek | 208 |
Az igetövek | 209 |
A névszótövek | 211 |
A tőtípusok jelentéselkülönítő szerepe | 216 |
Az igeragozás | 217 |
Az alanyi ragozás | 218 |
Hogyan kapcsolódhatnak egymáshoz az igei toldalékok? | 220 |
A tárgyas ragozás | 222 |
Elemzési tudnivalók | 224 |
Mi a suksükölés? | 226 |
Hiányos ragozású igék | 228 |
A névszók ragozása | 229 |
A névszókhoz járuló jelek | 229 |
A névszókhoz járuló személyragok | 231 |
A névszói viszonyragok | 234 |
A szóalkotás módjai | 235 |
A szóképzés | 236 |
A szóösszetétel | 243 |
A szóelvonás | 247 |
Mozaikszók | 248 |
Szóvegyülés | 249 |
A népetimológia | 250 |
Irodalom | 250 |
Mondattan | |
Mivel foglalkozik a mondattan? | 253 |
A mondat fogalma - Hogyan osztályozzuk a mondatokat? | 254 |
A mondatfajták szabályos használatáról | 255 |
A mondatok nyelvi formájának és funkciójának ellentmondása | 257 |
A mondat fő részei | 259 |
A szószerkezetek | 261 |
Az alany | 262 |
Az állítmány | 264 |
Az alany és az állítmány egyeztetése | 267 |
Bővítmények | 268 |
A tárgy | 268 |
A határozók | 272 |
A jelző | 281 |
A halmozott mondatrészek | 283 |
A többszörös mondatrészek | 283 |
Az összetett mondatok | 284 |
A tagmondatok közbeékelődése | 290 |
A többszörösen összetett mondatok | 292 |
A mondat és a beszéd hangtana | 294 |
A szórend | 302 |
Lírai nyelvtan | 305 |