1.067.053

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Nyelvművelő kis tükör (dedikált példány)

Szerző
Szerkesztő
Szombathely
Kiadó: Vas Megyei Pedagógiai Intézet
Kiadás helye: Szombathely
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 382 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 16 cm x 11 cm
ISBN: 963-04-3070-3
Megjegyzés: Hargitai József, az egyik szerkesztő által dedikált példány. További szerzők a könyvben.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Új, a magyar köznevelés munkásainak különösen tanulságos és hasznos, de mindenki más érdeklődésére is joggal számot tartó könyvvel gazdagodik a Nyelvművelő kis tükör révén a nyelvünk élete iránt... Tovább

Előszó

Új, a magyar köznevelés munkásainak különösen tanulságos és hasznos, de mindenki más érdeklődésére is joggal számot tartó könyvvel gazdagodik a Nyelvművelő kis tükör révén a nyelvünk élete iránt érdeklődők tábora.
A szerkesztő a könyv anyagát - 38 szerző 161 írását - 300 rövid cikkből válogatta össze. Ezek 1983 márciusa és 1991 márciusa között jelentek meg a Köznevelés Anyanyelvünk" című rovatában, amelyet előbb Szathmári István irányított, majd engem kért fel a lap erre a megtisztelő szerepre. Mi tettük, ami tőlünk telt, de hűtlen lennék az igazsághoz, ha elhallgatnám, hogy a rovat életben tartása, a 35-40 gépírásos sornyi nyelvművelő cikkecskéknek minden számban való következetes megjelentetése elsősorban P. Kovács Imrének, a Köznevelés belső munkatársának, e kis kötet megálmodójának és gondozójának volt köszönhető.
A könyv címe - úgy vélem - jól fejezi ki azt, amit a szerkesztő, a rovatvezetők és a cikkírók egyformán akartak mindig is: megmutatni az olvasóknak, milyen nyelven beszélünk mi, mai magyarok, hogy nyelvünk tükrébe nézve szembesüljünk önmagunkkal. Mert minden nyelv, a mienk is, olyan tükör, amely pontosan mutatja a társadalom tudatos mozdulatait és önkéntelen reflexeit egyaránt. S ahogy a nők is azért néznek a tükörbe, hogy aztán még szebbé tehessék magukat, úgy nekünk is azért kell nyelvművelő kis tükrünkbe pillantanunk, hogy nyelvünket gondolataink kicserélésének csiszolt és hatásos eszközévé tegyük. Vissza

Fülszöveg

P. Kovács Imre második kiadásban megjelent könyvét kibővítve, gazdagítva tartja kezében az olvasó. A kötetnek nemcsak szerkesztője, hanem benne több tanulmánynak szerzője is, mert kedvelt érdeklődési köre az anyanyelv, azon belül is a nyelvművelés ügye. Az ő érdeme többek között, hogy 1983-tól a Köznevelésben "Anyanyelvünk" című rovat létesült. Ezeket az írásokat az ott megjelentekből válogattuk. A tömör, lényegre törő értekezések segítik eligazodni az érdeklődő pedagógusokat, az anyanyelv szépsége iránt fogékony ovlasókat a nyelvszokás, a nyelvhelyesség, a magyar stílus, a mondatszerkesztés, a helyesírás kérdéseiben. A friss, rövid lélegzetű írások bőséges utalást, példaanyagot, kiegészítő magyarázatot, találó irodalmi szemlevényt tartalmaznak, amelyekkel szerzőjük meggyőzően érzékelteti a nyelvfejlődés irányát.
A szerzők tudományos felkészültségű szaktekintélyek, témáikat népszerű ismeretterjesztő formában, élvezetes stílusban írták meg. Tollukat azonban nemcsak az értelemhez,... Tovább

Fülszöveg

P. Kovács Imre második kiadásban megjelent könyvét kibővítve, gazdagítva tartja kezében az olvasó. A kötetnek nemcsak szerkesztője, hanem benne több tanulmánynak szerzője is, mert kedvelt érdeklődési köre az anyanyelv, azon belül is a nyelvművelés ügye. Az ő érdeme többek között, hogy 1983-tól a Köznevelésben "Anyanyelvünk" című rovat létesült. Ezeket az írásokat az ott megjelentekből válogattuk. A tömör, lényegre törő értekezések segítik eligazodni az érdeklődő pedagógusokat, az anyanyelv szépsége iránt fogékony ovlasókat a nyelvszokás, a nyelvhelyesség, a magyar stílus, a mondatszerkesztés, a helyesírás kérdéseiben. A friss, rövid lélegzetű írások bőséges utalást, példaanyagot, kiegészítő magyarázatot, találó irodalmi szemlevényt tartalmaznak, amelyekkel szerzőjük meggyőzően érzékelteti a nyelvfejlődés irányát.
A szerzők tudományos felkészültségű szaktekintélyek, témáikat népszerű ismeretterjesztő formában, élvezetes stílusban írták meg. Tollukat azonban nemcsak az értelemhez, hanem a szívhez való szólás szándéka is vezette. Nem szárazan fejtegető prózai szövegeket nyújtunk át tehát az olvasónak ebben a könyvben, mert a szerzők sorait az anyanyelv iránti vallomás, ragaszkodás, hűség, féltés és ápolási szándék forrósítja fel.
Minden pedagógusnak felelősségteljes munkájában nélkülözhetetlen kalauza a "Nyelvművelő kis tükör." Vissza

Tartalom

Ajánlás (P. Kovács Imre) 5
A második kiadás elé (Fábián Pál) 7
„Ó SZÉP MAGYAR NYELV!" 9
A nyelv sokszínűsége (Szathmári István) ... 11
Illyés Gyula a magyar nyelvről (Szathmári István) . 12
A magyar-finn nyelvrokonság (Szathmári István) . 14
A nyelv törvényei szerint (P. Kovács Imre) .. 16
Nyelvelsajátítás (Heltainé Nagy Erzsébet) ... 17
Szövegértés és grammatika (Raisz Rózsa) ... 19
Szövegszerkesztési problémák (F. Kovács Ferenc) . 21
Hét (Pásztor Emil) 22
Szóalkotás (Erdélyi István) 24
Megálmodott szavak (D. Magyari Imre) 26
Petőfi szavai (Pásztor Emil) 27
Arany János és az ikes igék (Szathmári István) . 29
Szabadszájú meditáció (F. Kovács Ferenc) .. 31
Divatos „népieskedés" (Kemény Gábor) ... 32
Az indokolatlan tegezésről (Tolcsvai Nagy Gábor) . 34
„BESZÉLNI NEHÉZ!" 37
Kiejtésünk divathullámai (Somlyódi János) . . 39
Betűejtés (Szathmári István) 40
Egy elnyelt hang (Tolcsvai Nagy Gábor) 42
Szünet a beszédben (Mizser Lajos) 44
A magánhangzók időtartama (Nóvák Gábor) . 46
Rövid vagy hosszú magánhangzóval? (Pásztor Emil) 47
Az 1 hang kivetése (P. Kovács Imre) 49
Hétköznapi hibák (Tóth László) 50
A túlterhelt t hang (P. Kovács Imre) 52
Mássalhangzó-torlódások (Szathmári István) . 53
Töltelékszavak (Kovács Zita) 55
Nyökögés (Vereknyei Nándor) 57
Szóharapósdi (Mizser Lajos) 58
Hadarás (Kovács Zita) 60
Habozás (Kovács Zita) 62
Lehet-e vazsmegyeiesen beszélni? (Szathmári István) 63
Divat az ikerítás (P. Kovács Imre) 65
„SZAVAK? CSODÁLATOS SZAVAK" 67
Szótévesztés (Szathmári István) 69
Hasonló hangzású szavak (Holczer József) . . 70
Minden adott? (Somlyódi János) 72
Pongyolaságok (Somlyódi János) 73
Eredetieskedés (F. Kovács Ferenc) 75
Testnevelünk? (Somlyódi János) 76
Miért Spanyolba? (Somlyódi János) 78
Nem azt jelenti (Holczer József) 80
Kevesebb, kevésbé (P. Kovács Imre) 81
Kivilágos kivirradtig (Szathmári István) 83
Masszívan? (Heltainé Nagy Erzsébet) 85
Hibás vonzatok (Kovács Zita) 86
Idejekorán (Holczer József) 88
Nem igazán (Zimányi Árpád) 90
Mit is jelent? (Somlyódi János) 92
Pedig helyett és (P. Kovács Imre) 93
Felszólal? (Zimányi Árpád) 95
Közgyalogos és köztanár (Büky László) 96
Valóban fogalmaz? (Somlyódi János) 98
„Komoly célkitűzés" (P. Kovács Imre) 100
„Népszavazunk" (Minya Károly) 102
Ellen és ellenében (Somlyódi János) 103
Mitől legyünk mentesek? (Somlyódi János) . . 105
Jogosítvány (F. Kovács Ferenc) 106
Köztudomású (P. Kovács Imre) 108
Valamennyi (Kovács József) 110
Csúcstantárgy (Büky László) 111
Búcsú az amely-tői (Fogarasi Miklós) 113
Egyből? (Somlyódi János) 114
Rőffel mért szavak (P. Kovács Imre) 116
Miért fő a személy? (Gráf Rezső) 117
Megszemélyesít? (Holczer József) 119
Alaki egyeztetés (Rácz-Székely Győző) 120
Szabálytalan szerkezetek (Zimányi Árpád) .. 122
Ki „ökonémikus"? (Somlyódi János) 123
Saját bőrömből kiindulva (Somlyódi János) . 125
Bizonytalanság a nyelvtanórán (Pásztor Emil) . 127
TOLAKODÓ DIVATSZÓK 129
Sok a kihívás (Gráf Rezső) 131
Mindent „szintre"? (Bíró Ágnes) 132
Rejtélyes nyelv (Győri György) 134
„Édi" nyelv (Tolcsvai Nagy Gábor) 136
Konkrét (Tolcsvai Nagy Gábor) 137
Megítélés és társai (Tóth László) 139
Ragoz (Szathmári István) 140
Szakemberek (P. Kovács Imre) 142
Ezt követően (Vereknyei Nándor) 144
Így igaz (Heimann Győző) 145
Éves vagy évi? (P. Kovács Imre) 147
Egy mai frázis (Holczer József) 148
Felvállalja az órát (Büky László) 150
A politikus nem apolitikus (Fogarcisi Miklós) . 152
Szabadidőgyerek (Büky László) 153
Minden markáns? (Kovács József) 155
Az eredményez ige jelentésváltozása (P. Kovács Imre) 157
Kenyér és ... (Büky László) 158
„DILIGENTER FREQUENTÁLTAM ISKOLÁIM..." 161
Az ifjúság nyelve (Fülöp Lajos) 163
Új szavak rövidüléssel (Szathmári István) ... 164
Szólások a diáknyelvben (Felde Györgyi) ... 166
A tömörség eszköze (Dobóné Berencsi Margit) . 168
Farmernyelv (Koltói Ádám) 169
Diáknyelvi mozaik (Koltói Ádám) 171
Csendsáv (Gerendeli György) 172
Paff! (Koltó Ádám) 174
Leverlek? (Gerendeli György) 175
Oxigén (Gerendeli György) 177
Jó fej (B. Porkoláb Judit) 179
Bá-divat (Gerendeli György) 181
Szi! Csá! (Koltói Ádám) 182
Tetovált feliratok (Balázs Géza) 184
Ne szadizz! (Gerendeli György) 185
Jelvényfeliratok (Balázs Géza) 187
Padfirkák (Balázs Géza) 188
A SZÓTEREMTÉS: A NYELV
GAZDAGODÁSA 191
Új képzett szavak (Szathmári István) 193
Gyakorlózik (Raisz Rózsa) 194
Metróztál már? (Gráf Rezső) 196
Menedzsel (Koltói Ádám) 197
Mozaikszó-áradatban (Somlyódi János) 199
Videó (Tolcsvai Nagy Gábor) 201
Sok az idegen szó (Kovács Zita) 202
Csak angolul? (Zimányi Árpád) 204
Minden oké? (Kemény Gábor) 206
Farm és farmer (F. Kovács Ferenc) 207
Bőrfejűek? Skinek? (Balázs Géza) 209
Utóneveinket magyarul! (Zimányi Árpád) .. 210
Egy sor (P. Kovács Imre) 212
Normálisék (Bozsik Gabriella) 213
Projekt (Zimányi Árpád) 215
SZÓSZAPORÍTÁS ÉS ARCNÉLKÜLISÉG . . 217
Terpeszkedünk? (Somlyódi János) 219
Köd és homály (Szathmári István) 220
Körülményes fogalmazás (Szathmári István) . 222
Ne személytelenül! (Szathmári István) 224
Rendelkezik valamivel (Szathmári István) .. 225
Fölösleges képzők (P. Kovács Imre) 227
Vezetés vagy vezető? (P. Kovács Imre) 228
Toldalékhalmaz (Büky László) 230
Képzavar (Somlyódi János) 232
Egyrészt, másrészt (P. Kovács Imre) 233
Fekete ló (Kovács József) 235
A STÍLUS MAGA AZ EMBER 237
Szavak értéke, szavak szépsége (Gráf Rezső) . 239
Szószaporítás (Kovács Zita) 240
Karambolozó szavak (Koltói Ádám) 242
Durva megszólítások (Tolcsvai Nagy Gábor) . 244
Spájz (Büky László) 246
„Arra utazunk" (Csetneki Sándorné) 247
A látszólagos képtelenség (Szathmári István) . 249
Álválasztékosság (Heltainé Nagy Erzsébet) .. 250
„Tornyosuló" kérdőjel (Szathmári István) .. 252
A túlzás (P. Kovács Imre) 253
Hangulatfestő szavak (Szathmári István) ... 255
A tréfás, humoros stílusról (Szathmári István) 257
Elannyira (P. Kovács Imre) 258
„Mint hulla a hulla" (Mizser Lajos) 260
így javított Arany János (Pásztor Emil) 262
KÖZSZAVAK ÉS NEVEK BÖLCSŐJÉNÉL . . 265
Leopold és Izlandi (Holczer József) 267
Csúfolják-e Csabelitát? (Bíró Ágnes) 268
Attila és Vartyogó (Fábián Pál) 270
Ász és köcsög (Szende Aladár) 271
Ragadványnevek (Szende Aladár) 273
Két öngól (F. Kovács Ferenc) 275
Réti ember (P. Kovács Imre) 276
Nem káptalan (Szathmári István) 278
Indián nyár (Kovács József) 279
Család, cseléd (Szathmári István) 281
Mit jelent a vékonypénzű? (Szathmári István) . 283
Halló (Szathmári István) 284
Poloska (Büky László) 286
Ejtőernyős (Büky László) 287
A MONDAT MAGVA 289
Tárgyas igék tárgyatlan jelentésben
(Szathmári István) 291
Szenvedő igék napjainkban (Szathmári István) . 292
A csukoljon és társai (Balázs Géza) 294
A szerénykedő feltételes mód (P. Kovács Imre) . 295
Az -e kérdőszó helye (Bozsik Gabriella) 297
Lenni + -va, -ve (Tolcsvai Nagy Gábor) 299
Az igekötők jelentésárnyalatai
(Szathmári István) 300
Eltévedt igekötők (Zimányi Árpád) 302
Letanít? (Büky László) 304
Alá és alul (P. Kovács Imre) 305
Beteg mondatok (Holczer József) 307
Mi mennyi? (Kovács József) 309
Két vonzat egy mondatban (P. Kovács Imre) . 310
Egyeztetési hibák (P. Kovács Imre) 312
„Alulprivilegizált" (Gerendeli György) 314
El kell mondanom (P. Kovács Imre) 315
„MINDEN NYELVNEK
SZOKÁSA VAGYON" 319
Raggal, névutóval? (Szathmári István) 321
A -lag, -leg idegenszerűsége (Somlyódi János) . 322
Beindul (F. Kovács Ferenc) 324
Csongrádban és Csongrádon
(Szathmári István) 325
A birtokos szerkezetről (Szathmári István) .. 327
Településnevek helyhatározóragos alakja
(Szathmári István) 329
Raghalmozás (P. Kovács Imre) 330
Tartózkodott vagy tartózkodó?
(Zimányi Árpád) 332
Hány gólt rúgtak? (Somlyódi János) 334
Elvont főnevek egyes számban
(P. Kovács Imre) 335
A határozott névelő (Fülöp Lajos) 337
A hiányzó névelő (Szathmári István) 338
Egyke (Heltainé Nagy Erzsébet) 340
„GYŐZZÖN? AMI JOBB!" 343
Helyesírási szabályzatunk megújítása
(Fülöp Lajos) 345
Az írásjelek (Szathmári István) 346
Iskolai helyesírás (Zimányi Árpád) 348
Melyiket szeressem? (Fábián Pál) 350
Duna-szabályozás (Fábián Pál) 351
Kisbetű, nagybetű (Gráf Rezső) 353
A kétféle kötőjel (P. Kovács Imre) 354
Kötőjeldivat (Somlyódi János) 356
Pontosvesszővel (Holczer József) 357
Tanár úr, kérem! (Holczer József) 359
A legmozgékonyabb írásjel (Mizser Lajos) . . 360
„Frissházi kenyér" (P. Kovács Imre) 362
A szótárcímek helyesírásáról
(Bozsik Gabriella) 364
Helyesírási csapdák (Kovács József) 365
Három egyforma betű (Holczer József) 367
Zárószó (Hargitai József) 369
Irodalom 371
A kötet szerzői 373
Tartalom 375
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Nyelvművelő kis tükör (dedikált példány) Nyelvművelő kis tükör (dedikált példány) Nyelvművelő kis tükör (dedikált példány)

A címlap belső oldalán az egyik szerkesztő, Hargitai József névre szóló dedikációja látható.

Állapot:
3.280 ,-Ft
16 pont kapható
Kosárba