Nyelvjárási jelenséghatárok a Dél-Dunántúlon

Tartalom

BEVEZETÉS 7
Nyelvjáráshatár, jelenséghatár 7
A regionális atlaszok szerepe a nyelvjárások elhatárolásában 11
A SOMOGY-ZALAI NYELVATLASZ 15
Az atlasz célja, sajátos feladatai, kutatóterülete 15
Az atlasz címszóanyaga és térképtípusai 18
Az anyaggyűjtés és a szerkesztés rövid története 20
NYELVJÁRÁSI JELENSÉGHATÁROK A DÉL-DUNÁNTÚLON 24
Hangtani jelenségek 24
1. A dél-dunántúli ö-zés típusai, határai 24
2. Az e megfelelés dél-dunántúli tanulságai 29
3. A kny. nyj. é megfelelés és az ít képző é-zése 31
4. A kny. -öl: nyj. -ö/, a kny. -ol: nyj. -m/ megfelelés 32
5. A kny. ti, w, i : nyj. w, ü, i megfelelés 32
6. A polifonémikus hosszú és rövid magánhangzók területi elkülönülése 33
7. Az é, ő, ó fonéma kettőshangzós megoldása 37
8. A V hasonulása és hasonító hatása 38
9. A kny. n : nyj. ny és a kny. ny : nyj.« megfelelés 40
10. Az ly-nál írt szavak l-ezése és hangkapcsolat megoldása 41
11. A kny. sz: nyj. c és a kny. nz : nyj. ndz megfelelés 42
12. Az inetimologikus 43
13. Az intervokális geminálódás 43
14. A hátrább képzett t,d 43
Alaktani jelenségek 43
1. Néhány tőváltozat nyelvjárási különbsége 45
2. Igeragozási sajátosságok: a kny. -unk, -ünk : nyj. -junk -jünk és a
kny. ja : nyj. megfelelés nyelvföldrajza 46
3. A birtokos személyragozás dél-dunántúli sajátosságai 47
4. Jelenséghatárok a névszóragozásban 49
A NYELVFÖLDRAJZI TANULSÁGOK ÖSSZEGEZÉSE 52
A dunántúli nyelvjárási régiókat elhatároló főbb izoglosszák 52
A nyelvjárási régiók dél-dunántúli érintkezésének vizsgálata 55
A nyelvjárási régióhatárok földrajzi, történelmi és néprajzi összefüggései 56
A nyelvjárási jelenséghatárok változásáról 60
1. A kutatóterület térképe 62
2. A kutatóterület régi és mai közigazgatási beosztása 63
3. A kutatóterület táji felosztása, etnikai csoportjai 64
4. A kutatóterület községeinek kapcsolatrendszere 65
5. A független ö-zés, a hasonulásos hangsúlyos ö-zés és az előtti ö-zés térképe (ettem, eszel) 66
6. A független ö-zés összesítő térképe 67
7. A hangsúlytalan ö-zés nyelvföldrajza (selyem, elteszem) 68
8. Az illeszkedéses és az alaktani ö-zés dunántúli térképe (füle, törje, székhez) 69
9. kze \ é \ö megfelelés az énekel szóban 70
10. A kny. -it: nyj. -ét megfelelés 71
11. A kny.-e/ :nyj. -öl-ül megfelelés kicsépelni szóban 72
12. A kny.-e/:nyj.e \Se megfelelés a szóban 73
13. Az -/kiesés és pótlónyúlás az alsó, belső szavakban 74
14. Az -/ kiesés, a rövidülés és a geminálódás a túlsó szóban 75
15. A kny. ü :nyj. ü megfelelés (hű, bűvész) 76
16. A/e/ igekötő nyelvföldrajzi képe 77
17. Az é kettőshangzós megoldása (széken, kenyér) 78
18. Az o kettőshangzós megoldása (felső, lepedő) 79
19. Az ó kettőshangzós megoldása (szalma, tanító) 80
20. Az é, ő, ó kettőshangzós megoldásának összesítő térképe - S 81
21. A V hasonító hatása és hasonulása a -va igenévképzős szóalakban (csukva) 82
22. A V hasonító hatása és hasonulása a -ve igenévképzős szóalakban (kötve) 83
23. A V hasonító hatása és hasonulása tőmorfémában (húsvét, fösvény) 84
24. A szóvégi n palatalizációja és az -nt végződés (csalán, szappan, kappan) 85
25. A kny. szóvégi ny .ny].n megfelelés (szegény) 86
26. A szóvégi -ny apalatalizációjának összesítő lapja 87
27. A főnévi igenév képzője a ríni szóban 88
28. A főnévi igenév -ni képzőjének palatalizációja (összesítő lap) 89
29. A kny. nyj. II megfelelés (hallja, beljebb) 90
30. Gemináció és /-ezés a hátulja szóban 91
31. Intervokális geminálódás (gyepes, pipacs) 92
32. Kny. ü :nyj. o megfelelés (gyűjtés) 93
33. A szó belseji kny. sz :nyj. c megfelelés (fészek) 94
34. Az inetimologikus -n nyelvföldrajza a korbácsolás szóban 95
35. A/m szó tőváltozatai 96
36. A kővel szó dunántúli tőváltozatai 97
37. Tőváltozatok a veszítse szóban 98
38. Tőváltozatok a kigamjoz szóban - S 99
39. Az ünk .-jünk megfelelés {megyünk) és a -ja megfelelés {mondja) izoglosszája
40. A kij. m. többes sz. 1. sz-ben előforduló -ünk, jünk megfelelés izoglosszája {eszünk, szedünk, elmegyünk, megtörülközünk) 100
41. A kij. m. egyes sz. 3. sz-ű mély hangrendű tárgyas személyrag nyelvföldrajza a kapálja és a marasztalja szavakban 101
42. Az illeszkedő egyes szám 3. személyű igei személyrag - S 103
43. A szó belseji -é birt. sz. rag dunántúli izoglosszája a testvérét szóban - D . 104
44. A többes sz. 3. sz-ű -jük birt. szrag a kertjük szóban - D 105
45. A papjuk, nótájuk, sörük szavakban előforduló -juk, -ük birt. szrag nyelvföldrajza - S 106
46. A -höz rag dunántúli képe a tűzhöz szóban - D 107
47. A -hez rag nyj. formája férjhez és a késhez szavakban 108
48. A -vál rag dunántúli izoglosszája a hamuval szóban - D 109
49. A -val rag nyelvföldrajza a SZNy. kutatóterületén - S 110
50. A -nél rag izoglosszája a Terinél szóban - S 111

Témakörök