1.062.411

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Vallás és faj

Szerző
Kiadó:
Kiadás helye:
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 513 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: A címlap hiánya miatt a könyvészeti adatok nem beazonosíthatóak.

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Hitvédelmi célú könyvemmel kettős feladatot kívánok szolgálni. Egyrészt felelni akarok több fontosabb kérdésre, amely a néhány évtizedes, erőteljes iramú fejlődésre visszatekintő örökléstudomány és... Tovább

Előszó

Hitvédelmi célú könyvemmel kettős feladatot kívánok szolgálni. Egyrészt felelni akarok több fontosabb kérdésre, amely a néhány évtizedes, erőteljes iramú fejlődésre visszatekintő örökléstudomány és fajkutatás legújabb eredményeivel kapcsolatban a keresztény hit területén felmerült. Másrészt, mivel e kérdések egy részét torzítva és túlozva az úgynevezett «faji vallás» követelésének jelszavai röpítik világgá, azért ezekkel a jelszavakkal szemben felvonultatom az illetékes tudományágak (faj- és örökléslélektan, bölcseleti embertan, faj- és vallástörténet) ítéleteit. Hauer Vilmos tübingai egyetemi tanár és vallástörténész mint a «német hitmozgalom» (Deutsche Glaubensbewegung) megalapítója egyben a faji vallás követelésének legfőbb elméleti megalapozója is. Könyvem külső forma szerint Hauer ellen szól. Valójában az így választott külső irodalmi forma csak alkalom arra, hogy a faji vallás elméletével szemben felvett tudományos vita keretében feleljek az örökléstan és fajkutatás fejlődésével szükségszerűen együttjáró teológiai kérdésekre. Hauer korunk eszmei zűrzavarában fenyegető méretű és mélységű hitbeli válság érlelődését sejtető típust képvisel. Ezért nem sajnáltam időt és fáradságot könyvem megírására. Ne legyen szava a keresztény hitvédelemnek a felbukkanó eszmék értékének tisztázására? Hagyjuk csak, hogy a kártékony eszmék a kereszténységgel szemben tetszetős és vonzó jelszavakká váljanak? Vissza

Tartalom

Bevezetés3
A vallás és faj viszonya mint tudományos probléma7
A faji vallás elméletének legfőbb képviselői7
Hauer elmélete11
A vallás és a faj vizsgálatának jelen állása14
Tárgyalásunk anyagának beosztása16
A Szentszék állásfoglalása17
A vallás és a faj viszonya a lélektan vizsgálatában
Mit tud felhozni a konkrét fajlélektan a faji vallás kérdésének megvilágítására?21
Mi a fajlélektan feladata?21
Kísérletek az egyes fajok lelki képének kikutatására24
A fajlélektan tanulmányozásából merített érvek a faji vallás elméletével szemben28
A vallás és a faj viszonya az örökléstan tükrében35
Mi volna a faji vallás lehetőségének öröklődéstani feltétele?35
A lélek struktúrája és diszpozíciói35
A lelki diszpozíciók hármas csoportja40
Az alapfunkciók szerepe a vallás kifejezésformáiban44
Szellemi értékek adopciója47
Változatlan örök faji lélek?55
A faji lélek feltételezett állandósága és a faji vallás igénye55
Lelki modifikációk58
Lelki idiovariációk62
A vallás és a faj bölcseleti megítélése
A fajlélektan metafizikai megalapozása60
A fajlélektan bölcseleti elmélyítésének szükségessége60
Descartes lélektani dualizmus71
A karteziánus embertan következményei72
Monizmus75
A lényegi egység elmélete76
A vérvallás bölcseleti megítélése88
A vérvallás bölcseleti alapja és a biologizmus88
Az élet-bölcselet útja Nietzschétől Hauerig91
Az ember lelkének személyisége103
Kultura és faj111
Faji történetbölcselet116
Hauer isteneszméje141
Eurázia főbb kultúrnépének fajtörténete153
A fajtörténeti kutatás szempontjai és nehézségei153
Áttekintés az emberfajok kialakulásának legősibb koráról156
A legrégibb embertípusok156
Az europid fajkör északi ágának kialakulása161
A mongolid fajkör162
Az europid fajkör középső és déli ágának kialakulása164
Az indogermán népcsalád eredete, vallás és kulturális helyzete166
Kik az árják?166
Az indogermán őshaza kérdésének története167
Milyen fajúak voltak az indogermánok történetük kezdetén?171
Az őstörténeti archeológia bizonyítékai az indogermánok dél-oroszorzsági őshazája mellett174
Az ősi indogermánok nyelve189
Az indogermánok jelentősége192
India195
Az indoárják benyomulása Indiába195
India őslakossága196
Indusvölgyi műveltség197
Az északi fajú népréteg lassú kipusztulása198
Irán200
A perzsa nagyhatalom200
Irán őslakosságának és a perzsáknak fajisága201
Hellász203
A krétai műveltség203
A görögök bevándorlása204
A pelaszgok és a görögök fajisága206
Róma208
Az italok behatolása az Appennini-félszigetre208
Etruszkok209
Az északi fajúak vezérszerepe210
Fajkeveredés Rómában211
Germánok212
Babilónia213
A földközi faj Babilónia földjén a legősibb műveltségnek megalapítója?213
Sumérek és akkádok215
Asszíria217
Szubartu218
Izrael221
Palesztina őslakossága221
Palesztina faji viszonyai a Kr. e. második évezredben222
Kína225
Japán230
Eurázia főbb kultúrnépeinek vallástörténete
A vallások történetének ismertetésében alkalmazott vezérelvek233
India235
Szentkönyvek235
A Védák vallása236
Brahmanizmus237
Az üdvkeresés hármas útja a további vallásalakulásban241
Irán242
Aveszta242
Zarathustra243
Monoteizmus243
Kételvűség244
A végső dolgok245
Hellász247
Két vallástípus247
Az olymposi vallás248
Nem-hivatalos vallásformák252
Monoteizmus felé258
Róma260
A római vallás eredeti alakja260
Főistenek261
Házi istenek262
A római istenek ködszerű jellege263
Hiposztazis-képzés, fogalmak megszemélyesítése264
Áldozati szertartások265
Imádság266
A vallásos élet hanyatlása268
Germánok270
Írásos források270
A három főisten272
Wane-istencsalád274
Világvég276
Az istenek és az emberek viszonya276
Misztikus panteizmus volt-e a germán vallás?280
Sorshit282
Babilónia284
A babilóniai vallás forrásai és korszakai284
Asztrális mitológia285
Kozmikus triász286
Asztrális triász287
Babliloni isteneszme289
Az istenek és az emberek viszonya290
Izrael292
A kinyilatkoztatás és a profán vallástörténeti szemléletmód292
Kánaán vallása293
Az ősatyák vallása294
Mózes vallásreformja295
Az Isten és az emberek közti viszony297
Próféták298
Messiás299
Az ószövetségi vallás jelentősége299
Kína301
Természeti erők tisztelete301
Ősök tisztelete302
Égtisztelet304
Az ég fia és az államvallás305
Kong-fu-ce307
Lao-ce308
A konfucianizmus és a taoizmus harca310
Japán312
Az eredeti sinto312
Természeti erők tisztelete. Emberszabású isteneszme313
Istentisztelet. ősök314
Császárkultusz316
A vallás és a faj viszonya vallástörténeti összehasonlítások mérlegén
A vallások összehasonlításában követett szempontok319
Az indogermán vallások összehasonlítása321
Az ind és az iráni vallás321
Az ind és a germán vallás325
Az iráni és a germán vallás326
A görög és a római vallás328
Az ind és a római vallás331
Az iráni és a görög vallás336
Az iráni és a római vallás337
A görög és a germán vallás338
A római és a germán vallás338
A szemita vallások összehasonlítása342
Panbabilonizmus342
A babiloni és a bibliai isteneszme ellentétes vonásai343
Egyéb ellentétek és eltérések345
A keletázsiai vallások összehasonlítása348
Az indorgermán, szemita és keletázsiai vallások összehasonlításának végleges eredménye351
Lényeges különbségek egy-egy népcsalád vallásai között351
Megjegyzések az elsőfokú nomád pásztorkultúra népeinek vallásában351
A vallás nem függvénye a fajnak354
Hasonlóságok a három nagy népcsalád vallásai között357
Kereszténység és német hit361
Hauer tipológiája361
A misztika és a profetizmus általános jellemzése364
Faji alapon történik-e a misztikus és profetikus vallástípus megkülönböztetése?369
Profetizmus a három valláskörben372
Az indogermánok misztikája375
A keresztény misztika375
A szemiták és a kínaiak misztikája387
Az európai indogermánok isteneszméje a reneszánsztól napjainkig390
A misztikus és profetikus vallástípus történeti vizsgálatának összefoglaló eredménye392
Élettagadás, bűn és megváltás395
A "német hit" az indogermán vallástípus korszerű kifejeződése?407
A kereszténység a szemita vallástípus kifejeződése?410
Isten a vallástörténetben
A vallástörténet a kinyilatkoztatás szemszögéből nézve415
Őskinyilatkoztatás416
A vallás isteni eredete416
Az ősmonoteizmus elmélete419
A kultúratörténeti módszer420
A ma élő ősnépek422
A nagyisten személye az ősnépek hitében424
A vallás szerepe az ősnépek mindennapi életében427
Az ősvallás eredete432
A nagyistenhit sorsa az őskultúráktól a nagykultúrákig436
Hogyan magyarázható az emberiség vallási elkülönése?436
Az őskultúrák nagyistenhite437
A nagyistenhit sorsa az elsőfokú kultúrakörökben437
Az atyajogú-totemista vadásznépek kultúraköre437
Az anyajogú földmívelő kultúrakör439
Az atyajogú nomád pásztornépek kultúraköre443
A nagyistenhit sorsa a másod- és harmadfokú kultúrakörökben445
A kultúrakörök vallásrajzának összefoglaló eredménye447
A történelmi időkben adott kinyilatkoztatás448
A zsidóság vallástörténeti hivatása448
A kereszténység454
A kereszténység és a faji igények463
A kereszténység egyetemes jellege463
A kereszténység és a germán lélek összeforrása464
A hithirdetés fajszerű módja a pogány népek között465
A fajok szerepe az Anyaszentegyházban468
Tárgymutató480
Névmutató497

Nyéki Kálmán

Nyéki Kálmán műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Nyéki Kálmán könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem