A kereskedelemben forgalmazott termékek és a kereskedelmi szolgáltatások megfeleltetése II.

Előszó

A magyar statisztikai osztályozások európai osztályozásokkal való teljes harmonizációja keretében lépett életbe 1995-ben a belföldi termékosztályozás (BTO), 1999-ben a szolgáltatások jegyzéke (SzJ). Kiadványunk célja a kereskedelemben forgalmazott termékek körében e két osztályozás közötti kapcsolat bemutatása. A megfeleltetést a hazai körülményekre dolgoztuk ki, emellett nagymértékben támaszkodtunk az Eurostat „Trade Described by Products Traded" (1999) című kiadványára is.
Kiadványunk „A termékek kereskedelme" című első kötetében azok a termékek szerepelnek, melyek elvileg kereskedelmi forgalomba kerülhetnek; nem szerepeltetjük azokat a BTO-ban nevesített - többnyire félkész - termékeket, amelyek csak a termelési, feldolgozási folyamatban jelennek meg. A termékek a 6 jegyű BTO-kód növekvő rendje szerint követik egymást, minden termék mellett külön oszlopban megtalálható az ügynöki nagykereskedelmi, saját számlás nagykereskedelmi és kiskereskedelmi tevékenységet jelölő 6 jegyű szolgáltatási jegyzékkód, illetve -megnevezés, amelybe az adott termék forgalmazása tartozik.
Egyes termékkódokat, ahol a termék felhasználása nagyon különböző lehet, megosztottunk annak érdekében, hogy besorolásuk a tényleges értékesítési gyakorlatnak jobban megfeleljen. (Ilyen például némely gabonaféle megbontása attól függően, hogy emberi vagy állati fogyasztásra szolgál, mivel ezeknek általában különböző az értékesítési csatornájuk.) Ez esetben a termék megnevezését követő, a többszörös előfordulást jelölő oszlopban az a szám szerepel, amely megmutatja, hogy az adott terméket hány eltérő értékesítési csatornájú terméktípusra osztottunk meg.
Kiadványunk „A kereskedelem termékei" című második kötete a kereskedelmi tevékenységek szolgáltatási jegyzék szerinti növekvő kódszámainak sorrendjében sorolja fel a forgalmazott termékeket. A termékek megbontása, a többszörös előfordulásra utaló jelzés megegyezik az első kötet szerintivel. Vissza