Erdély népesedéstörténete

Tartalom

Nyárády R. Károly öröksége 9
Néhány szó Nyárády R. Károly életéről és munkásságáról 11
Előszó 14
Erdély népessége 1869-1966 között (Történeti demográfiai tanulmány) 33
I. Erdély a múltban és ma 35
Az erdélyi vajdaság 36
Principatus Transsylvaniae 37
Erdély nagyfejedelemség Habsburg gubernium alatt 38
Erdély uniója Magyarországgal 1848-ban 40
Demokratikus kísérlet Erdély korszerű újjászervezésére 41
Erdélyi problémák, 1867-1918 44
Erdély bekebelezése Nagy-Romániába 45
Elgondolások Európa igazságos újjárendezésére, az önálló Erdély feltámasztására 55
A kettészakított Erdély 57
Cuius regio, eius natio. Erdély a totalitárius román nacionál-kommunizmus karmaiban 59
Jegyzetek 63
II. A népesség nagysága és fejlődése 70
1. Lélekszám és tényleges népszaporodás 70
2. Nemzetközi összehasonlítások 73
III. A népesség fejlődése térbeli tekintetben 75
1. A népesség területi megoszlása megyék, tartományok szerint 75
A. Az államigazgatás területi szerkezete 76
B. A népesség fejlődése területi egységek szerint 80
C. A népsűrűség 85
2. Tényleges és természetes szaporodás, vándorlási egyenleg 87
A. A születések alakulása 94
B. A halálozások alakulása 98
C. A természetes szaporodás alakulása 99
D. A vándorlási egyenleg alakulása 100
3. Városi és falusi népesség, urbanizáció 102
A. Az urbanizáció történeti alapjai, a városok kialakulása Erdélyben 102
B. A városok fejlődése és urbánus jellegük 1869-1910 közt 104
C. Az urbanizáció jellegzetességei a Regátban 107
D. A városok fejlődése, falusi települések városi rangra emelése 1920-1948 közt 115
E. A szocialista urbanizáció 1948-1966 közt 117
F. A városi népesség gyarapodásának forrásai 122
G. A városi és falusi népesség arányának alakulása 1869-1966 közt 128
Jegyzetek 129
IV. A népesség összetételének módosulásai 144
1. Nemzetiség, anyanyelv, vallás 144
A. Erdély népességének etnikai és vallási tagolódása a magyar államalapítástól a dualizmus koráig 145
Magyarok, székelyek letelepedése 145
A népesség hármas etnikai tagolódásának kialakulása 146
A népesség számának és összetételének alakulása a 13-17. század között 148
Népnövekedés és az etnikai viszonyok módosulása a 18. században 153
Bevándorlás vagy kivándorlás? 162
Az etnikai és vallási struktúra a 19. században 165
A természetes népmozgalom az egyházi anyakönyvek tükrében 170
Az 1869. évi népszámlálás 176
Összefoglalás 178
Egyéb népcsoportok megtelepedése 179
A vallási viszonyok kialakulása 187
B. Anyanyelvi és vallási viszonyok a magyar népszámlálások tükrében (1880-1910) 190
A nemzetiségek jogi helyzete Magyarországon 192
A nemzetiségi statisztika problémái 197
A magyarországi nemzetiségi statisztika adatforrásai 198
A tényleges népnövekedés tényezői 199
A nemzetiségek természetes szaporodása 199
A vándormozgalmak nemzetiségi vonatkozásai 204
Jegyzetek 204
Erdély népesedéstörténete (Töredékek, szövegváltozatok) 213
I. A történeti Erdélytől a jelenkori Erdélyig 215
[Cím nélkül] 230
Az etnikai tagolódás alakulása az erdélyi régióban a 19. századtól napjainkig tartott
népszámlálások tükrében 232
II. Erdély népesedéstörténetének időbeli és térbeli tagolása 234
1. Népszámlálások és népösszeírások a jelenkori Erdély területén 235
[ ] Lélekszám és tényleges népszaporodás 238
2. Az államigazgatás területi szerkezetének módosulásai 239
Jegyzetek 244
III. A népességfejlődés általános áttekintése [1., 2. változat] 246
4. A jelenkori Erdély népességének fejlődése 1869-1977 között 248
IV. A jelenkori Erdély népességének főbb demográfiai viszonyai jellegzetes időszakok szerint 251
1. Demográfiai viszonyok a dualizmus korában (1869-1910) 251
A. Lélekszám és tényleges szaporodás megyék szerint 252
B. A népszaporulat forrásai, külső és belső vándormozgalom 255
Jegyzetek 260
Transsylvania-Erdély városi népessége 1869-1966 között 261
4. Nemzetiség, anyanyelv, vallás. Városok, nemzetiség 265
Erdély etnikai statisztikája az 1910-1977 között tartott népszámlálások tükrében 269
Erdély népességének nemzetiség (anyanyelv) szerinti megoszlása 1910-1977 között 274
Táblák 277
Az 1977. évi romániai népszámlálásról 529
Románia: A népszámlálás kiértékelése 531
A nemzetiségek számaránya 531
A magyarság számbeli ereje 534
A többi nemzetiség 536
A romániai népszámlálás előzetes eredményei 538
A vándorlási egyenleg 538
A nemzetiségi statisztika új vonásai 539
A románság és a nemzetiségek szaporodási arányai 540
A cigány-statisztika ellentmondásai 541
A magyarság tényleges szaporodása 542
A keleti és nyugati országrész népmozgalmi jellegzetességei 544
A magyarság természetes szaporodása 546
A magyarság számereje 547
Az 1977. évi romániai népszámlálás eredményeinek kiértékelése, különös tekintettel a nemzetiségi és anyanyelvi viszonyokra 549
I. A népességfejlődés általános áttekintése 549
II. Románia népessége nemzetiség és anyanyelv szerint 550
A nemzetiségi statisztika 1930-1966 között 550
Az 1977. évi nemzetiségi statisztika új vonásai 551
A népesség „nemzetiség és anyanyelv" szerint 553
A népesség nemzetiségi összetételének módosulásai a népszámlálások tükrében 554
A magyarság lélekszámának alakulása 556
III. Erdély népessége nemzetiség és anyanyelv szerint 562
Az 1910. évi magyar és az 1930. évi román népszámlálás Erdélyre
vonatkozó etnikai adatai 562
A nemzetiségi viszonyok alakulása 1930-1966 között 563
Az erdélyi megyék népessége „nemzetiség és anyanyelv" szerint 1977-ben 565
A városok etnikai arculatának átalakulása 568
A regáti románság Erdélybe áramlása 573
IV. A romániai magyarság számának várható alakulása az ezredfordulóig 576
Jegyzetek 579
Táblák 583
Az Erdély története számára készített munkaanyagok 597
Mennyire becsülhető az észak-erdélyi zsidóság 1944. évi deportálásával kapcsolatosan
szenvedett vesztesége? 599
Észrevételek [Köpeczi Béla „Kitekintés: Erdély útja 1918 után" címmel az Erdély története
III. kötetébe írott tanulmányához] 602
A KSH észrevételeihez 624
1770/2-3. bek. helyett 628
Az Erdély története III. kötete számára összeállított táblázatok 629
A hivatkozott művek jegyzéke 661

Témakörök