Nüsszai Szent Gergely művei

Előszó

Nüsszai Szent Gergely ebben a kötetben közreadott írásai tükrözik szerzőjük szellemi akaratát: a bátyjára tisztelettel feltekintő fiatalabb testvért, aki azonban a Baszileiosz által felvetett témákat filozófiailag részletezve, elmélyítve adja elő. Ez világossá válik akkor, ha Baszileiosz rövidre fogott homiliáinak témáit összevetjük Gergely értekezéseivel. Az aszketikus tematikát is örökölte a bátyjától, a retorikát sem vetette meg, még ha időnként elítélően nyilatkozott is róla, amely azonban módot adott neki a népszerűsítő megfogalmazásokra, ha az ilyenek egyáltalán érdekelték a nüssziai püspököt. Felfogásukban a különbség világos: Baszileiosznál a "philoszophia" azonos a szerzetesi élettel, míg Gergelynél a "philoszophia" valójában a "theologia". A három kappadokiai közül Nüssziai Szent Gergely teljesítménye a legjelentősebb a krisztológia területén, ám az Apollinarisz cáfolatára írt műve a legnehezebb olvasmányok közé tartozik, mert ellenfelének írása sem tartozik, a legvilágosabb művek közé. Apollinarisz röviden, tömören, helyenként talán szándékosan kétértelműen fogalmazott. Gergely számos alkalommal megjegyzi, maga sem tudja, mit értett bizonyos kijelentésein Apollinarisz. Fontosnak tartottuk, Nüssziai Szent Gergely liturgikus homiliáinak közlését, főként a húsvéti homiliákét, amelyek felkeltették a liturgiatörténeti kutatás érdeklődését is, hasonlóképpen értékelik Krisztus mennybemenetelére mondott beszédét.
Az egyházatya olyan korban élt, amikor a vértanúság a múlt dicsősége volt. Nem vértanúaktákat, hanem a szentek és aszkéták életét írták meg. Ez a bontakozó hagiográfia műfaja. A beszédei között ránk maradt két homilia Szent István első vértanú ünnepére, de mondott beszédet bátyja, Baszileiosz halála évfordulóján, s ami még fontosabb, megírta nővére, Szent Makrina életét, de ránk hagyta Kappadokia apostolának, Thaumaturgosz Szent Gergelynek az életrajzát is. A Szent Makrina Élete fontos mű, érzékelhető, hogy a szerző ismerte Athanasziosz Szent Antal élete című művét, és valamelyest távolságtartást tanúsít a műben fellelhető népszerű demonológiával szemben. Ugyanakkor belesző a munkába olyan imákat, amelyeket a haldoklók mondtak el, amelyek nyilvánvalóan nem saját szövegei, hanem az egyházi liturgikus hagyományból valók. A Baszileiosz-emlékbeszéd és a Szent Makrina élete fontos családtörténeti és történelmi forrásmű is. Az életrajzi jellegű írások nemcsak a kappadokiai arisztokrácia életéről, de a szerző mély hazaszeretetéről is tanúskodnak. Vissza